vissza a főoldalra

 

 

 2015.10.23. 

BRUSZT

Az ATV korábbi külsős műsorvezetője azért harapott bele a kézbe, amely neki egykor enni adott, mert a televízió vezetése megszüntette az AGB mérései alapján is dokumentálhatóan alacsony nézettségű műsorát – tájékoztatja a sajtót a csatorna.

Mindez 2013-ban történt, amikor is Juszt László azzal kereste fel a bíróságot, hogy az Egyenes beszéd és az Újságíróklub című népszerű műsorok szerzői jogának megsértése miatt több mint 44 millió forintot ítéljen meg számára.

Az Újságíróklub vonatkozásában Jusztnak négy mondatba sikerült összefoglalnia a műsor áttekintő leírását olyan korszakos alapvetéseket is belecsempészve, hogy: „a műsorban három neves újságíró (…) beszél meg napi, aktuális témákat a műsorvezetővel”. Az Egyenes beszéd esetében kicsivel termékenyebbnek bizonyult. A tizenöt mondatos szinopszis legerősebb kinyilatkoztatása így hangzik: „A riporter úgy kérdez, hogy abból kiderüljön, hogy többet tud, mint amit a kérdéseiben elmond.”

Az eljáró három tagú tanács megállapította, hogy a papírra vetett műsorelemek megrekedtek az ötlet szintjén, nemcsak hogy kevés van belőlük, de ráadásul nincsenek rendesen kidolgozva és nélkülözik a „szubjektív újdonság”-ot. Mindezek miatt mind Juszt műsorterve, mind pedig a magáénak vallott műsorcímek fennakadtak a tanács rostáján, és szakvéleményük szerint nem részesülhetnek semmiféle szerzői jogi védelemben.

Juszt László az eljáró tanács elnökét elfogultsággal vádolta meg. Jogerősen elutasította a bíróság a szóban forgó műsorszámok letiltását, így történt, hogy Juszt László nem tudta eltüntetni a képernyőről Kálmán Olgát, az ország legnépszerűbb műsorvezető nőjét.

Olyan megállapodás pedig a Juszt László és az új menedzsment közötti együttműködés során sem született, hogy mely műsorokat és milyen feltétellel sugározhat a televízió.

A bíróság első fokú ítéletében kimondta, hogy Juszt László több mint 44 millió forintos követelése az ATV felé teljes egészében megalapozatlan, ezért elutasította azt. Mivel a csatorna korábbi műsorvezetője nem fellebbezett az ítélet ellen – vagyis hallgatólagosan tudomásul vette –, a bíróság döntése jogerőre emelkedett.

 

atv