vissza a főoldalra

 2015.10.23. 

Nemzetként megmaradni

1648. október 24-én, Osnabrück és Münster városában kötötték meg a hadviselő felek a harmincéves háborút lezáró egyezményt, melyet az utókor vesztfáliai béke néven őrzött meg. A béke nemcsak lezárt egy hosszú háborút, hanem utat nyitott a független államokból álló új Európa megközelítéséhez.

A magyar történetírás ritkán hangsúlyozta, hogy Erdély önálló államiságának elismerése is megtörtént 1648-ban. Az Erdélyi Fejedelemség mint a franciák és a svédek szövetségese került be a békeszerződésekbe, Erdélyt szuverén országnak, a térség stabilizáló hatalmának tekintették. De nem szeretnék széles történelmi összefüggésekről írni, mert abban elsikkadna mondandóm lényege: a szerződés nagyon fontos elemének gondolom azt, hogy először definiálta a modern értelemben vett állami szuverenitást, a több éves megelőző tárgyalássorozattal pedig megteremtette a diplomáciai érintkezés alapjait.

Az európai polgárok mindegyike talán nem is tudja pontosan, amikor ragaszkodik nemzetállamához, kultúrájához, akkor a vesztfáliai béke, mondjuk így mai nyelven, egyik vívmányához ragaszkodik. Ennek ellenére Európa számos vezetője szenvedéllyel követeli a nemzetállamok megszüntetését. Ha tisztán politikai haszonszerzésnek tekintik is ellenfeleik a francia Nemzeti Front programját, mely szerint a nemzetek Európájának megteremtéséért küzd, nem vitathatják annak az európai polgárok körében aratott sikerét. Egy legutóbbi felmérés szerint a lakosság 90%-a a saját nemzetállama megmaradásának a híve.

És most jön az én összeesküvés elméletem: miért támogatja Soros György és a hazafisággal nem vádolható európai politikai elit ilyen veszettül a bevándorlást. Egyáltalán az a kérdésem, hogy csupán támogatja vagy szervezi is? Miközben reszketni méltóztatnak az európai nacionalizmusoktól, nem félnek a bevándorlás teremtette multikulturális társadalomtól, de nem félnek egy esetleges moszlim többségű társadalom felépülésétől sem, ahol a saría törvényei szabnának határt a féktelen liberális másságimádatnak? Vagy történelemhamisításuk bevégzéséhez terelik csupán ide azokat, akiket a szerencsétlen menekülők gyűrűjéből kiválva képesnek tartanak Európa görög időktől eredő saját kultúrájának elpusztítására is? Ennyire fontos kérdés, hogy ki volt ott korábban a kultúra bölcsőjénél? Nem volt elég a pusztítás Mezopotámiában? Figyelemre méltó, hogy a rombolásokkal részben elfedik azt, hogy közben pezseg a fekete piacon az innen származó műkincsek forgalma. Kik a vevők? Nincsenek személyi átfedések?

czyla