vissza a főoldalra

 2015.10.23. 

Szó sincs vétójogról

Az uniós szankciók nem is érintik a nukleáris területet, így ezt a projektet sem

A Paks II. beruházás nem sérti az Oroszország ellen hozott nemzetközi gazdasági szankciókat. Ráadásul Magyarország messze nem az egyetlen uniós állam, amely Moszkvával gazdasági kapcsolatokat ápol – közölte megkeresésünkre Aszódi Attila kormánybiztos.

 Miért utazott Horvátországba, majd Ausztriába a Paks II. küldöttsége?

 – Több államban is tartunk nyilvános lakossági fórumot és szakértői konzultációt. Harminc európai országot hívtunk meg a Paks II projekt környezetvédelmi engedélyezési eljárásába, közülük pedig tizenegy jelezte, hogy szeretne részt venni a folyamatban. Az espooi egyezmény értelmében a Földművelésügyi Minisztériumban működik az a szervezeti egység, amelyik az ilyen típusú eljárásokat lebonyolítja. A horvát fél szervezte meg legkorábban az egyeztetéseket, majd következett Ausztria. Azért szükségesek a konzultációk, mert a környezetvédelmi engedélyezés során az ilyen nagy létesítményeknél az espooi egyezmény előírja, hogy az úgynevezett. „hatásviselő” felet be kell vonni az eljárásba.

 Elképzelhető, hogy Paks II-nek lesz majd határon átívelő hatása?

 – Számításaink szerint az erőmű működésének sem normál helyzetben, sem üzemzavar esetén nincs határon átívelő érdemi hatása. Ezek a hatások annyira minimálisak, hogy azokból érdemi következmény sem itthon, sem a határokon túl nem származhat. Ugyanakkor az espooi egyezmény nagyon nyitott környezetvédelmi engedélyezést javasol, és mi ezt a javaslatot elfogadtuk. Ezért döntöttünk úgy, hogy bárki, aki úgy gondolja, hogy részt szeretne venni ebben az eljárásban, ismerje meg az anyagokat és tegye föl a kérdéseit. Úgy Németország, Csehország, Görögország, Málta, mint a szomszédos országok tekintetében teljességgel kizárt, hogy bármilyen hatása lenne a Paks II-nek. Ennek ellenére úgy gondoltuk, inkább bemutatjuk ezekben az államokban a környezeti hatástanulmányt, és az elemzési eredményeket.

 A szomszédos államok megvétózhatják a beruházást?

 – Szó sincs vétójogról. A környezetvédelmi engedélyezés másképpen zajlik. A magyar jogrend illeszkedik az uniós előírásokhoz, irányelvekhez. Ennek értelmében az espooi egyezmény követelményeit figyelembe veszi a magyar környezetvédelmi szabályozás. Az engedélyezés során a magyar hatóságok járnak el – esetünkben, a Paks II. beruházásnál a Baranya Megyei Kormányhivatal. Ezeknek a fórumoknak, mind a magyar közmeghallgatásnak, mind pedig a külföldi nyilvános fórumoknak és szakértői konzultációknak az a célja, hogy a magyar hatóság meggyőződjön arról, hogy a környezeti hatástanulmányban az engedélykérő minden kérdésre kitért, és azokra megfelelő választ adott. Tehát ezek a külföldi visszacsatolások a magyar hatóságot segítik a minél szélesebb körű vizsgálat elvégzésében. A magyar hatóság ezek alapján további kérdéseket tehet fel a beruházónak, és ez után dönti el, hogy engedélyezi-e a tevékenységet környezetvédelmi szempontból. Az engedély megadása után, mint minden más hasonló folyamatban, jogorvoslatot kérhetnek az ügyfelek.

 Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiával készült atomerőmű épülhet Ausztria közelében. A kijelentés mögött politikai vagy valóban környezetvédelmi szempontok állhatnak?

 – Ausztriában értékes, hasznos konzultációra került sor – többek között – az osztrák kormány, és a tartományok képviselőinek jelenlétében. A szakértői egyeztetéseken a kérdésében feltett kijelentésekhez hasonló sem hangzott el. Konkrét kérdéseket kaptunk, melyekre megadtuk a válaszokat, és azok megnyugtatták az osztrák szakértőket. Az osztrák kormányzati szereplők bizonyára nagypolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, és attól tartok, hogy az ön által idézett mondat is ebbe a kategóriába tartozik, de mögötte nem húzódnak meg tényleges környezetvédelmi szempontok.  

Többen fölvetették, hogy az orosz–EU-s kölcsönös szankciók ellenére gazdasági kapcsolatot alakított ki a kormányunk Moszkvával Paks II. révén. Érinti a szankciókat a paksi beruházás?

 – Kategorikusan kijelentem: nem érinti a szankciókat a paksi bővítés. Betartjuk nemzetközi vállalásainkat. Az uniós szankciók nem is érintik a nukleáris területet, így a Paks II. projektet sem. Ráadásul Magyarország messze nem az egyetlen uniós állam, amely Moszkvával gazdasági kapcsolatokat ápol. Az ukrán atomerőművek továbbra is vásárolnak nukleáris üzemanyagot Oroszországból, és zavartalan a gázszállítás is Európa irányába. Sőt néhány héttel ezelőtt német és osztrák cégek megegyeztek az Északi Áramlat kapacitásának megduplázásáról a Gazprommal – tehát a mostanihoz képest kétszer akkora földgáz importkapacitás áll majd rendelkezésre Oroszországból.

 Előrelépést jelent, hogy Brüsszel a paksi beruházást műszaki szempontból már elfogadta?

 – Ez fontos mérföldkő a brüsszeli jóváhagyások sorában, amelynek az első eleme az volt, hogy 2014 elején a bizottság írásban jelezte, hogy nem emel kifogást az államközi szerződés ellen.

 Szeptember 29-én Lázár János Brüsszelben tárgyalt az atomerőmű bővítéséről. Miben állapodott meg a miniszter Margrethe Vestagerrel, az Európai Unió versenyjogi ügyekért felelős biztosával?

 – Régóta zajlanak egyeztetések, tárgyalások a versenyjogi biztos szakértői csapata és a magyar kormány között. Arról született megállapodás, hogy ezek a tárgyalások felgyorsulnak annak érdekében, hogy két hónapon belül választ kapjunk arra: a Bizottság egyetért-e azzal a magyar állásponttal, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást.

 Az állami támogatások mellőzése azt jelenti, hogy a társaság az áram értékesítésének bevételéből fenn tudja majd tartani magát?

 – A Paks II. teljes mértékben állami tulajdonú beruházás. A Paks II. projekttárság is állami tulajdonban van. De ez nem egyedülálló, mert más európai országban is üzemelnek állami tulajdonú energetikai társaságok. Az erőmű felépítése nagy mennyiségű forrást igényel.

Az erőműblokkok orosz államközi hitel felhasználásával épülnek meg. Ezt követően az erőmű képes lesz a villamos energiát úgy értékesíteni a piacon, hogy a bevételekből a társaság fenntartsa magát, s azokból fedezze az üzemeltetés költségeit. Emellett a bevételekből a tőke és költségei is megtérülnek majd piaci körülmények között, vagyis nem lesz szükség állami támogatásra az új erőművi blokkok működtetéséhez.

Medveczky Attila