2015.10.23.
Otthonteremtés
Javuló közbiztonság
A saját lakással
nem rendelkező józsefvárosiak gondjainak megoldására, a kerületiek
lakáshelyzetének javítására mindig is kiemelt figyelmet fordít
és fordított Józsefváros önkormányzata. Sára Botond alpolgármestert
arról faggattuk, hogy milyen célcsoportokat, milyen módon
tudnak lakáshoz juttatni, s a közbiztonság helyzete, a kerülettel
kapcsolatos előítéletek nem riasztják-e el a fiatalokat attól,
hogy ott béreljenek vagy vásároljanak ingatlant.
Miként tudja segíteni Józsefváros önkormányzata az
ifjú házasok, családok, devizahitel-csapdába kerültek lakáshoz
jutását?
– Az önkormányzat bérlakásainak terhére tudja segíteni
őket. A rendeltetésszerű, beköltözésre alkalmas bérlakásokra
rendeletünk szerint pályázni kell. Az önkormányzat a pályázatkiírás
keretében meghatározza azt a célközönséget, amelyen segíteni
szeretne. Ez nyilvánvalóan egy politikai döntés; az elmúlt négy-öt
évben mi alapvetően a józsefvárosiakon próbáltunk segíteni
a kerületben lévő üres bérlakások megpályáztatásával.
Tudjuk, hogy nagyon sok fiatal házaspár a szüleivel él egy háztartásban,
s anyagi okok miatt nem tudja megoldani az elköltözést. Ez
pedig a legnagyobb gondot a gyermekvállalás tekintetében
jelenti. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezeknek a fiataloknak az
életét úgy könnyítjük meg, hogy részükre lakáspályázatot
írunk ki. Nyertes pályázat esetén az önkormányzattal
jogviszonyt alakítanak ki, ezután beköltöznek egy üres bérlakásba.
Kiemelendő, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott bérleti
díjak havi szinten jóval alacsonyabbak a piaciaknál. Másik célközönségünk
a fiatal pályakezdők csoportja. Az egyetemről kikerülő, vagy
éppen a munkát vállaló ifjaknak nagy segítséget jelent, ha
nem albérletben laknak, hanem kedvezőbb módon önkormányzati bérlakásban.
A fiatal pályakezdők is csak akkor juthatnak
otthonhoz, ha józsefvárosi lakosok?
– Ebben az esetben kivételt teszünk. Józsefváros
egyetemváros, 11 felsőoktatási intézmény működik itt, 13
karral. Több ezer fiatal naponta beérkezik a kerületbe egyetemi
kötődésük miatt, és több ezren laknak Józsefvárosban, de közülük
nem mindegyik helyi lakos. Célunk, hogy egyetemi éveik után is
itt éljenek, s ha lehet, itt vállaljanak munkát. Ennél a pályázatnál
egy olyan szempontot is figyelembe vettünk, hogy aki nem józsefvárosi,
később azzá váljon. A józsefvárosiak a pályázat elbírálásánál
előnyt élveznek, de azok is tudnak pályázni, akik nem kerületi
lakosok.
Térjünk rá a devizahitelesek megsegítésére.
– 2011–2012 óta, amikor a devizahitelesek helyzete
egyre kilátástalanabbá vált, a kormány fokozatosan segített
a bajbajutottakon. Józsefvárosban is sok száz embert érintett
ez a probléma, s akkor mi is elgondolkoztunk azon, hogyan tudjuk
kimenti az adósságcsapdából az itt élőket, hogy ne
maradjanak fedél nélkül. Hiszen azt hallottuk, hogy a finanszírozó
bankok ki is lakoltathatják azokat, akik képtelenek a hitelt
visszafizetni. Azok számára írtunk ki bérlakhatási pályázatot,
akiknél a bank felmondta a szerződést, és akár végrehajtási
eljárását indítottak ellenük. Ekkor az illető átköltözhetett
egy önkormányzati bérlakásba, és egy évet kapott a bérlő
és a bank arra, hogy közös értékesítés keretében az üresen
hagyott lakást eladják, s így megszűnik a devizahitel. Ezek után
a bérlakások díját már jóval könnyebben tudta fizetni a
hajdan devizacsapdába esett adós. A pályázatot úgy dolgoztuk
ki, hogy felkerestem a kerületben lévő valamennyi hitelintézetet,
fölmértük, hogy a devizaprobléma hány embert érint Józsefvárosban.
Majd az általunk kidolgozott pályázati anyagot véleményeztettük
a hitelintézetekkel, s közöltük velük, hogy nemcsak az a célunk,
hogy a kilakoltatással fenyegetettek bérleti jogviszonyt kössenek
az önkormányzattal, hanem az adósságrendezés is. Ezért a
bankok nagyon készségesek voltak, több szakmai javaslattal segítették
a pályázatunkat. A konstrukció keretében eddig több mint 25
család szabadult meg a devizaadósságtól.
Józsefvárosban élek, s ha végigsétálok a Práter
vagy a Kőris utcán, akkor látok olyan házakat, melyek falait még
’56-os belövések csúfítják, ugyanakkor modern lakóparkokat
és szépen felújított épületeket is. Hogyan lehet ezen az erősen
eklektikus utcaképen változtatni?
– Bizonyára a Corvin- és az Orczy-negyed házait hasonlította
most össze. A Corvin-negyednél városrehabilitációs program
zajlik a Futureal Delta Kft. és az önkormányzat közös együttműködésében,
s lassan végéhez ér. Ez jó példája a lepusztult városrészek
újjáépítésének. Polgármester úr programjában felvállalta
az Orczy-negyed program elindítását. Ezt a városrész-megújítási
programot az önkormányzat EU-s vagy kormányzati forrásból
vagy mindkettőből, és pluszban önerőből tudná biztosítani.
Hasonló projekt ment véghez a Magdolna-negyedben, ahol mára három
uniós programból szépültek meg a közterek és a lakóépületek.
Az Orczy-negyed megújítását 5-6 milliárd forintból el tudnánk
kezdeni, ami által nagy változásokat idéznénk elő, de ez az
összeg nem elég arra, hogy olyan városkép alakuljon ki, mint
most a Corvin-negyedben. Az Orczy-negyed kapcsán kiemelendő,
hogy a kormány oda telepítette a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemet, s a környéken 2011-től nagyon komoly beruházást végez.
Ezek a beruházások azt is eredményezhetik, hogy a negyedben
megjelennek a piaci szereplők, és ők is fejlesztenek.
A ’80-as években a helybeliek nagy szerencsével, és
akkor is csak ráfizetéssel tudták eladni ingatlanjaikat, főleg
a Belső-Józsefvárosban élők. Azóta megváltozott ez a trend?
Mert még mindig sokan úgy gondolnak Józsefvárosra, mint a bűnözés,
a drogosok egyik fellegvárára.
– Nem állítom, hogy teljesen megszűnt a bűnözés a
kerületben, ezért a közbiztonság javítása továbbra is
fontosabb feladat. A drogkérdésben is tettünk olyan lépéseket,
melyeket megelégedéssel fogadtak a közbiztonsági szakértők.
A közel 300 millió forintos térfigyelő-kamera program pedig az
év elején fejeződött be. Az eredmények kézzelfoghatóak, és
ma már a józsefvárosiak is sokkal nagyobb biztonságban érzik
magukat. Az említett ingatlanárak területén kerületünk elég
jól áll. A válság idején sem csökkent az ingatlanok értéke,
igaz, a kereslet visszaesett. Az elmúlt két évben az
ingatlanpiacon áremelkedést észleltünk, és az önkormányzati
tulajdonban lévő üres telkek iránt egyre inkább érdeklődnek
a hazai és a külföldi befektetők, s közülük nem egy akár
80-100 lakásos társasházakat építene. Az ön által is említett
Kőris utca, és az egész Orczy-negyed arculata a közeljövőben
nagyban megváltozhat, mert nemcsak az önkormányzati, hanem a
piaci oldalról is elindulhat a városrészfejlesztés.
Medveczky Attila
|