vissza a főoldalra

 2015.10.30. 

A BIZALOM ELVESZETT

A Focusnak adott exkluzív interjú rövid összefoglalása: a magyar miniszterelnök lényegében arról beszélt, hogy az EU 2000-ben kitűzött céljai nem valósultak meg, egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között, és ez a mai problémák egyik forrása.

Kérdés, hogy Brüsszel a jövőben ismét hozzátesz-e a nemzetek tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy elvesz belőle, mint eddig. Sajnos Brüsszel nem partnerként, hanem vetélytársként kezeli a nemzetállamokat, pedig Helmut Kohl német kancellár soha nem ezt akarta, ő éppen a kis nemzetek legnagyobb barátja volt, ebből következett, hogy a kisebb országok soha egy német kancellár iránt sem viszonyultak akkora bizalommal, mint Kohl iránt. Ez a bizalom elveszett, mondta ki Orbán kerek perec a kritikáját.

A személyes felelősséget firtató kérdést elegánsan válaszolta meg: az egyensúlyt gazdasági rendszerünk válsága bontotta meg, és a gazdasági válság rossz kezelésében keressük inkább a hibát.

A görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát. Magyarország azonban a magyar–szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar–horvát határon is így tesz. Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik – zárta a kérdéskört Orbán Viktor.

A német kancellár kerítéssel kapcsolatos kijelentéseire a kormányfő pontosan reagált: Magyarország nem szomszédos sem Szíriával, sem Irakkal, és akik idejönnek, nem az életükért menekülnek, hanem a jobb élet reményében és bár mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de nem tudunk mindenkit befogadni.

Az illiberális gondolat politikailag inkorrektnek számít – folytatta –, mert az európai elit nyelve ideologikus és doktriner, és rögtön szívtelennek és kirekesztőnek bélyegzi azt, aki kimondja, hogy a migránsok 80 százaléka katonai szolgálatra alkalmas korban lévő fiatal férfi.

A liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti – fejtette ki határozottan.

Angela Merkel kereszténységre való hivatkozásáról annyit mondott, hogy a keresztényi felelősség azt jelenti, hogy hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy folytathassák eddigi életüket, és a keresztény ember elsősorban a gyermekei, szülei, szomszédjai és hazája iránt tartozik felelősséggel.

Az iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk, jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején egy muzulmán és egy magyar világ létezett.

Az arab tavasz legkeserűbb tanulsága az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia rákényszerítése olyan országokra, ahol az idegenszerű, hanem még az a kevés is veszendőbe megy, ami volt.

Magyarország a migrációt elutasítja, a családtámogatásra összpontosít.

Ez ódivatúnak számít – mondta a miniszterelnök –, Magyarország jövőjét illetően mégis bizakodó, de Európa jövőjét illetően kevésbé.

A megoldás Törökország pénzügyi támogatása és a görög határ védelmének átvétele lett volna, és sokkal korábban fel kellett volna ismerni, hogy az eltérő menekültügyi szabályok nehézségeket okoznak.

Az Angela Merkel és Horst Seehofer vitájára vonatkozó újabb kérdésre azt válaszolta, hogy nem akar belekerülni belnémet veszekedésekbe.

Németország véleményét nem osztja a migráció hasznosságát illetően.

A szíriai polgárháborúról és Oroszország szerepéről: a Nyugat képtelen volt a probléma megoldására, és Bassár el-Aszad elnök távozását akarta, az oroszok viszont nem látnak lehetőséget a megoldásra Aszad nélkül, és inkább támogatják őt. Nem lehet látni, hogy mire jutnak Szíriában.

Az ukrán válságról és az Oroszország ellen bevezetett szankciókról: hogy nem kellett volna bevezetni, de ezt nem sikerült elérni. Valószínűleg be kell látni, hogy mindegy, mit gondolnak a kisebb országok, mert ha a meghatározó méretű európai országok mást gondolnak, addig nem veszik számításba a csehek, szlovákok és magyarok álláspontját – mondta.

Nem arról van szó, hogy Németország gyámkodik felettünk, hanem arról, hogy Németország súlya miatt nem lehet olyan külpolitikát folytatni, amely nem egyezik Berlin érdekeivel. A németek pedig nem finnyásak érdekeik érvényesítésében, ezt mutatja az Északi Áramlat földgázvezeték ügye is. Elmondta, hogy minket Brüsszel leállított a Déli Áramlat ügyében, mert kicsik vagyunk, az Északi Áramlat vezetéket viszont most még bővítik is.

Lehet, hogy „Európa rossz embereként” tartanak számon: ehhez már hozzászoktam. Vélhetően nem vagyok ártatlan, egyes dolgokat talán lehetett volna ügyesebben csinálni, ugyanakkor mi magyarok nem szeretünk mentegetőzni. Egyszerűen sikeresnek kell lennünk, hogy komolyan vegyenek bennünket.

czyla