|
 2015.10.30.
A közfoglalkozatás
átmeneti jellegű
Kiemelt figyelmet fordítunk a munkaerő-piaci szempontból
elmaradott térségek felzárkóztatására
A közfoglalkoztatás
keretében munkát és jövedelmet, vagyis értékteremtő, társadalmilag
hasznos elfoglaltságot kínáltak az embereknek. A 2016-ban
rendelkezésre álló források milyen új foglalkoztatási formák
bevezetését teszik lehetővé az önkormányzatok számára? Miként
lehetnek hajléktalanokból közmunkások? Meddig tartható fenn a
közmunka rendszere? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl
Kontrát Károly államtitkárt, aki közölte, hogy a jövő évi
költségvetés 340 milliárd forintot biztosít közfoglalkoztatásra,
ez 253 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé az önkormányzatok
számára.
Ezek a számok mennyivel magasabbak a 2015-ös költségvetésben
megfogalmazottaknál?
– A 2015. évi költségvetési törvényben meghatározott,
270 milliárd forintos előirányzatnál a 2016. évi keret 70
milliárd forinttal magasabb. Idén megközelítőleg 210 000 fő
átlagos létszám foglalkoztatása
lehetséges a rendelkezésre álló forrásból, vagyis jövőre több
mint 43 ezer fővel lehetséges növelni ezt a létszámot.
Miként oszlik
meg ez a forrás a települések között?
– A közfoglalkoztatás alapvető célja, hogy a hátrányos
helyzetű embereket minél nagyobb számban juttassa vissza a nyílt
munkaerőpiacra, vagy amíg ez nem lehetséges addig a közfoglalkoztatás
keretében biztosítson munkát és jövedelmet. Ennek érdekében
elsősorban az ország gazdaságilag, infrastrukturálisan, vagy
munkaerő-piaci szempontból elmaradott térségeiben szükséges
támogatást biztosítani, ahol legnagyobb számban jelentkeznek a
rászorulók. A Belügyminisztérium kiemelt figyelmet fordít
ezen térségek felzárkóztatására. Az idei támogatások
jelentős részét (idén 270 milliárd forintból közel 100
milliárd forintot) a járási startmunka mintaprogramok támogatására
fordítjuk. Ebben a programtípusban kizárólag a hátrányos
helyzetű járások települései kapnak támogatást.
A további, nem hátrányos
települések a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében
juthatnak forráshoz, a járási programoknál kisebb támogatási
intenzitással (idén kb. 80 milliárd forintból).
A 2016-ban rendelkezésre álló források milyen új
foglalkoztatási formák bevezetését teszik lehetővé az önkormányzatok
számára?
– A Belügyminisztérium valamennyi, az év során felmerülő
javaslatot megvizsgál. Amennyiben a közösség számára értéket
teremtő, hosszú távon fenntartható, a jogszabályi feltételeknek
megfelelő programról van szó, úgy a források figyelembevételével
támogatás is megállapítható a részükre. Új irányként
jelenik meg jövőre a jelentős szakértelmet igénylő termékek
előállítása, önkormányzati bérlakások felújítása, állami
vagy önkormányzati tulajdonú elhagyatott, romos házak lebontása,
a bontott anyagok újbóli felhasználása, szociálisan rászorulók
számára történő átadása, szociális közfürdők, közösségi
terek, állatmenhelyek kialakítása, felújítása, karbantartása.
Jövőre a nagyobb települések hajléktalanokat is
alkalmazhatnak majd közmunkásnak. Honnan lehet tudni, hogy
melyik hajléktalan alkalmas egyáltalán közmunka elvégzésére?
– A Belügyminisztérium – a Ferencvárosban megvalósuló
Az utcáról a munka világába című, hajléktalanok
foglalkoztatására irányuló mintaprogram I. és II. ütemének
tapasztalatai alapján – 2015-ben országos hajléktalan közfoglalkoztatási
programot indított, amely 2016. február 29. napjáig a fővárost
és 13 megyét érintően mindösszesen 23 közfoglalkoztató által
606 fő közfoglalkoztatásával, közel 1,1 milliárd Ft támogatási
összeggel valósulhat meg. A hajléktalanok foglalkoztatására
irányuló országos mintaprogram keretében a közfoglalkoztatók
olyan értékteremtő tevékenységet végeznek, mint például a
palántanevelés, dísznövények és konyhakerti növények
termesztése, brikettálás, komposztálás, elhanyagolt temetők
karbantartása, kerámiatermékek, rongyszőnyeg készítése. A közfoglalkoztatási
mintaprogram megvalósításának célja kettős: a hajléktalanok
számára hasznos, értékteremtő tevékenységet nyújtani, ezáltal
élethelyzetükön javítani, valamint a program keretében már
nem csak a foglalkoztatásukra összpontosítanak, hanem arra is,
hogy a létrehozott értékek a köz számára is értékes termékekké
váljanak. A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy
274 fő átlaglétszám közfoglalkoztatásával megvalósuló
országos közfoglalkoztatási program indítását kezdeményezte,
szintén hajléktalan személyek bevonásával, amelyet a Belügyminisztérium
a 2015. szeptember 1. és 2016. február 29. közötti időszakban
190 853 510 Ft
összeggel támogat. A Belügyminisztérium jövőre is tervezi az
országos hajléktalan mintaprogramok folytatását, valamint a
hajléktalan emberek decentralizált keretből történő közfoglalkoztatását.
A programokban történő részvétel feltétele a foglalkoztathatósági
szakvélemény alapján meglévő orvosi alkalmasság. Csak azok a
hajléktalan személyek vehetnek részt a programokban, akiknek
fizikai, mentális és egészségügyi állapota ezt lehetővé
teszi.
Az ellenzéki médiumok szerint kevés a pénze az államnak,
ezért kitalált egy olyan konstrukciót, amelyben nem kell
kifizetnie a törvényben előírt minimálbért sem… Mi a válasza
ezekre a vádakra?
– A kormány stratégiai dokumentumaiban és napi munkájában
egyaránt hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn olyan rendszer,
ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.
A segélyalapú társadalomtól a munka alapú társadalom felé
kell haladni és mindenki számára, aki tud és képes, annak –
szükség esetén kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással
− biztosítani kell a munka lehetőségét. Magyarország
2016. évi költségvetését elfogadta az Országgyűlés. A közfoglalkoztatási
előirányzat ismeretében megkezdődhetett a 2016. évi közfoglalkoztatási
programok tervezése. 2016-ban 340 milliárd forint pénzügyi
forrás áll rendelkezésre a közfoglalkoztatási programok
megvalósítására. Ez az összeg 70 milliárd forinttal
magasabb, mint az idén rendelkezésre álló forrás. A költségvetési
törvényben meghatározott előirányzat mértéke évről évre
emelkedő értéket mutat. A 340 milliárd forintos forrás közel
253 000 fő foglalkoztatását teszi lehetővé.
Igaz, hogy a közfoglalkoztatás bevezetése is hozzájárult
a közbiztonság javulásához?
– A közfoglalkoztatás közvetett módon hozzájárul a közbiztonság
javulásához is. A közfoglalkoztatottak rendszeres, a passzív
segélyezéshez képest magasabb jövedelmet kapnak, amelyből a létszükségleti
kiadások stabilabban fedezhetők. A mezőgazdasági start
programokban termelt terményekből a rászorultak részére szociális
alapon biztosított felesleg szintén segíti a megélhetést. A
települések polgármestereinek egyértelmű visszajelzése, hogy
a közfoglalkoztatás eredményeképpen a helyi közbiztonság a
korábbiakhoz képest jelentős mértékben javult.
Mennyire megoldott a közmunka értékelése?
A közfoglalkoztatás stratégiai céljait, fejlesztési
tervének nyomon követését egy közfoglalkoztatási teljesítménymonitor-rendszer
felállításával és működtetésével valósítjuk meg 2016.
január 1-jétől. Olyan indikátorokat állítunk fel, amelyek
alkalmasak a stratégia és a megújuló működési folyamatok
megfelelő nyomon követésére. Az indikátorrendszer kialakításakor
a közfoglalkoztatás stratégiai céljaiból indulunk ki. A célok
megvalósítását biztosító legfontosabb munkafolyamatokhoz mérőpontokat,
mutatókat rendelünk, melyek értékeit rendszeresen – havi és
negyedéves gyakorisággal – elemezzük. Ezen folyamatokról
rendszeres visszacsatolást kapnak a minisztérium, valamint a
megyei és járási kormányhivatalok érintett vezetői is.
Jelenleg az indikátorok méréséhez szükséges informatikai
megvalósításon dolgozunk, az alkalmazás bevezetésének
tervezett határideje 2016. január
1. A
2011. január 1-jétől létrehozott közfoglalkoztatás egyik
deklarált célja az állás nélkül lévő, de dolgozni akaró
emberek számára munkalehetőség biztosítása. Figyelemmel
arra, hogy a programok egy része a helyi értékteremtést, a
falu lakosságmegtartó képességének erősítését szolgálja,
a támogatási rendszer biztosítja az e célok megvalósításához
szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is, így már a
kezdetektől megjelent az igény a kitűzött célok megvalósulásának
nyomon követésére. A megyei kormányhivatalok foglalkoztatási
főosztályai, és a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai
a közfoglalkoztatási programok végrehajtásában első fokú
hatóságként vesznek részt: hatósági szerződést kötnek,
figyelemmel kísérik a létszámbevonást, valamint a program
megvalósulás pénzügyi folyamatait, beszámoltatják a közfoglalkoztatókat
a kitűzött programcélok teljesüléséről. A fenti cél érdekében
a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatás központi irányító
szerveként a programok megvalósításának helyszínén történő
folyamatos monitorozására, valamint a végrehajtás szakmai segítésére
megyei szintű koordinátori hálózatot hozott létre. Ennek
feladata egyrészt az újonnan induló programok egységes értelmezésével
kapcsolatos helyi szintű tájékoztatás, másfelől a programok
előmenetelének, a költségfelhasználásnak és a kitűzött
programcélok időarányos teljesülésének folyamatos nyomon követése.
A rendelkezésre álló adatok felhasználásával a Belügyminisztérium
országos adatfeldolgozást végez, ezek alapján programokat értékel.
E tevékenységét a programok különböző fázisában más-más
céllal végzi. A helyszíni monitorozás mellett a programok nagy
száma miatt szükséges olyan informatikai rendszer létrehozása
is, amely egyszerre biztosítja az adatok széles körét és a bürokrácia
csökkentésének követelményét is. E cél érdekében kezdődött
meg a közfoglalkoztatási programok kérelmei online történő
benyújthatóságának fejlesztése. Ezzel párhuzamosan pedig a kérelem
és hatósági szerződések adatain alapuló monitoring rendszer
kidolgozása. Ezzel válik teljessé az a monitoring rendszer,
amely magában foglalja mind a helyszíni, mind az adatrögzítésen
alapuló programkövetést.
Milyen fontos változások történtek a nyáron a közfoglalkoztatásban
annak érdekében, hogy az abban részt vevők minél hamarabb
eljuthassanak az elsődleges munkaerőpiacra?
– A közfoglalkoztatás rendszerének – a tervek szerint
átmeneti jellegű – fenntartása mindaddig indokolt, amíg a
piacgazdaság keretein belül nem sikerül elérni a teljes
foglalkoztatottságot. A közfoglalkoztatás keretében a kormány
segélyek helyett hasznos, értékteremtő munka által
megszerzett, a segélyeknél jóval magasabb jövedelmet és társadalmi
megbecsülést kínál az állástalan embereknek. Az elmúlt évek
tapasztalatai alapján elmondható, hogy a közvetlen eredményeken
felül a közfoglalkoztatásnak köszönhetően javult az emberek
munkamorálja, egészségi állapota, a közétkeztetés minősége,
a közbiztonság, valamint csökkent az iskolai hiányzások száma
is. Nőtt a képzettségi szint, és sokkal tetszetősebb képet
mutatnak a települések utcaképei is. A piacgazdaság elsődleges
és a közfoglalkoztatás másodlagos jellegét, így a közfoglalkoztatásban
lévő személyek számára munkaviszony létesítésének lehetőségét
a kormány számos jogszabály-módosítással biztosította. Ezek
közül a legfontosabbak: a rövid időtartamú kereső tevékenység
időtartama 90 napról 120 napra nőtt, amely időtartam alatt a közfoglalkoztatott
fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe; a közfoglalkoztatott
mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének
teljesítése alól munkaviszony létesítése céljából történő
állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra, és
az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint
díjazás is megilleti; a közfoglalkoztatási törvény 2015. július
13-tól hatályos módosítása megteremtette annak lehetőségét,
hogy a közfoglalkoztatottakat – amennyiben településükön
erre lehetőség van – egyszerűsített foglalkoztatásba közvetítse
az állami foglalkoztatási szerv; az állami foglalkoztatási
szervhez bejelentett álláshelyekre a korábbitól eltérően közfoglalkoztatásban
lévő személyek is közvetíthetők.
Meddig tartható fenn a közmunka rendszere? Ha majd az
államnak jobban megy, akár magasabb bért is fizethet a közfoglalkoztatottaknak?
– A közfoglalkoztatás átmeneti jellegű. Amíg a nyílt
munkaerőpiac nem képes az álláskeresők nagy tömegeit felszívni,
addig a közfoglalkoztatás rendszere kínálhat megélhetést és
munkát. Ha a gazdaság teljesítőképessége növekszik, és a
piaci munkáltatók alkalmazni tudják a munka nélkül lévőket,
akkor ezzel egyidejűleg fokozatosan csökkenthetővé válik a közfoglalkoztatásra
fordított költségvetési forrás mértéke. A gazdaság erősödésével
lehetőség nyílik a közfoglalkoztatás rendszerébe kevesebb
forrást invesztálni, hiszen alacsonyabb lesz a közfoglalkoztatottak
létszáma. Nem várható el – és hosszú távon nem is járható
út –, hogy közfoglalkoztatási bér a minimálbérrel
megegyezzen. Ez ugyanis az elsődleges munkaerő-piaci igényekkel
ellenkező hatású lenne.
Medveczky Attila
|
