2015.09.04.
A FAZ Magyarországról: Majdnem mint egy
diktatúrában
A magyar sajtószabadságról
megjelentetett hosszú cikkében a vezető német konzervatív lap
érintett újságírókra hivatkozva azt írja: van ugyan sajtószabadság,
csak éppen a hatalom rendesen beleavatkozik, tömeges elbocsátásokkal,
politikai nyomásgyakorlással.
Az első nagy
tisztogatás az MTV-nél zajlott le, még az első Orbán-kormány
idején, azóta a minőség zuhan a köztévénél, amely a Fidesz
szócsövének számít. Az utcára került munkatársak számára
a menedék sok esetben a Klubrádió, amely az ország egyetlen
ellenzéki adója. Mostanában azonban inkább a Magyar Nemzettől,
a Hír Tv-től és a Lánchíd Rádiótól rugdossák ki az
embereket. Pikó András erre azt mondja: az ottani vezetők
szinte paranoiába estek: számukra nem tudsz elég lojális
lenni. A kormányközeli médiában látni valóan eltolódik a
hatalmi szerkezet: Simicska helyett a hírek szerint Habony Árpád
veszi át az irányítást, és emiatt új lendületet kaptak a
személycserék.
A független
szerkesztőségeket ezek a politikai indíttatású változások
nem érintik, még sincsenek könnyű helyzetben. A médiatörvény
korlátozó jellegű, és nagyban sújtja ugyanakkor őket a reklámadó.
Arról nem beszélve, hogy az állami cégek nem hirdetnek náluk.
És mint Pikó András megjegyzi: ezt látván, a magánügyfelek
is visszavonulót fújtak, mert attól tartanak, hogy a kormány
adóvizsgálattal bünteti őket, vagy visszavonja tőlük az állami
megbízásokat.
A Mérték független
elemző műhely azt állapította meg, hogy igencsak előrehaladt
a médiagazdasági és politikai érdekek összefonódása, és
hogy ez már a sajtószabadságot veszélyezteti. Bizonyíték
erre a Klubrádió négyéves vesszőfutása a frekvenciáért, a
csatorna a radikális átalakítások legnagyobb vesztesének számít.
Megint csak Pikó
úgy véli, hogy a piac ugyan szabad, de különféle csatornákon
keresztül a politika befolyásolja, a következmény pedig az,
hogy az ország még inkább megosztott lesz: a bal-, illetve
jobboldal csakis a saját sajtóját olvassa. A Fidesz nem hajlandó
szóba állni az ellenzéki médiával, ezért az a látszat
keletkezik, hogy a másik oldal teljesen elfogult, nem engedi
megszólalni a kormányt, miközben a Klubrádió pl. szüntelenül
nyilatkozatra kéri a hivatalosságokat.
Selypegi Szelestey
Lajos a Klubrádióban, ahol nap mint nap szerencsétlen emberek
utolsó kis forintjaira ácsingóznak a milliárdosok, és a jólétben
dőzsölő munkatársak szemérmetlenül koldulnak. Adjatok,
adjatok! Ahol nem mellékesen az államilag támogatott műsorok
sem ritkák. Szóval ide, ebbe a stúdióba, ahol a legtöbb műsorvezető
az epekövét a bölcsek kövének hiszi, valami csoda folytán,
az éberséget kijátszva bekerült véletlenül egy valódi
hallgató, aki logikus kérdéseket tett fel Bolgárnak. A szürkeállomány
makogása ilyen szánalmas. Íme, indul az adás:
Hallgató:
Cseh Kálmán vagyok, egy ideje nem jutok be, de most sikerült.
Örömmel hallom, hogy megoldódnak anyagi gondjaik. Az Origo közhírré
tette, hogy 40 millió forinttal beszáll egy befektető. A Bét
Shalom zsinagóga vezetésének a tagja, Megyeri András Jonatán.
Bolgár: Nem ő,
ő csak az egyik képviselőjük, de ez egy belgiumi alapítvány,
amelyik beszáll, de hát ez a 40 millió kétségtelenül jól
hangzik, de hát…
H.: Egy olyan
(ahogy magukról állítják) egyik napról a másik napra élő cég
számára, mint önök, ez nagyon jó hír! De mi ez a „Brit Média
Kft.”? A „Brit” szó ugye nem Nagy-Britanniát jelenti?
B.: Hát én nem
tudok róla.
H.: Én úgy
tudom, a Brit az vallási kifejezés.
B.: Hát igen. Van
ez a B’nai B’rith.
H.: Igen. És van
egy B’nai B’rith nevű szabadkőműves páholy, amelynek van
budapesti tagozata is.
B.: Igen, de azokról
nem tudom, hogy benne volnának, erről a belgiumi alapítványról
tudok. Hogy ennek van-e zsidó kötődése, erről is tudok, erről
is hallottam…
H.: Mivel annak
tagja Megyeri András úr, tartok tőle, hogy van. Ja, és azt írja
az Origo.hu, hogy ennek a Brit médiacégnek kisebbségi
tulajdonosa Megyeri úr. És a többségi tulajdonosa – valószínűnek
tartom – a szabadkőműves páholy.
B.: Nem, nem, nem
szabadkőműves páholy ez, hanem…
H.: A B’nai
B’rith?
B.: Hát az egy
felekezet.
H.: A B’nai
B’rith? Van neki oldala a Facebookon. A B’nai B’rith az egy
budapesti szabadkőműves páholy.
B.: De ez nem a
B’nai B’rith szabadkőműves páholy, hanem egy belgiumi alapítvány.
H.: Most nem gond
a rádiónál, hogy egyházi tulajdonba kerül?
B.: Nem kerül
egyházi tulajdonba…
H.: Ha egy (ahogy
önök hirdetik) nagyon rossz helyzetben lévő rádiónak valaki
ad 40 millió forintot, és kisegíti a halálból, gondolom elvár
valamit ezért, mert Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Valamit ezért ők kérni fognak.
B.: Nézze, itt
van az ATV, amely…
H.: A Hit Gyülekezetének
tulajdonában van.
B.: Igen, vallási
tulajdonban van. Ez a belgiumi alapítvány, amelyik 40 millió
forintot betett a cégbe, ez ezért egy minimális részesedést
kapott a cégben.
H.: Azért 40
millióért nem csak néhány százalékot kaphatott.
B.: Ha ez
megnyugtatja önt, nekem nem mondták azt, hogy mostantól kezdve
bármiféle vallási műsort kell csinálnom.
H.: Hogy vallási
vezetés alatt áll egy rádió, azt én nem tartom helyesnek…
B.: De nem került
vallási vagy egyházi tulajdonba a rádió. Egyházi kötődésű
szervezet beletett pénzt.
H.: Egy zsinagóga
vezetésének a tagja…
B.: Nem…
H.: De. Megyeri
András Jonatán egy zsinagóga vezetésének tagja. Itt írja az
Origo.
B.: És akkor mi
van?
H.: Már csak azt
gondolom, hogy biztosan jó, ha egy rádió – ugye az ATV már
hitgyülekezetes tulajdonban van, és hát olyan, amilyen – jó,
hogy ha… mert önök mindig azt mondják, elkötelezettség nélkül,
az igazságot próbálja megközelíteni. Egy egyházi tulajdonú
rádió azért nem teljesen OK ebből a szempontból.
B.: Hogyha az egyházi
tulajdon kis résztulajdonnal jár?
H.: Hogy lehet 40
millió forint kis tulajdonrész egy halódó rádióban?
B.: Úgy, hogy a
tulajdonos csak kis tulajdonrészt adott ezért a pénzért.
H.: Mennyit adott,
10%-ot?
B.: Nem. Szerintem
ennél is kevesebbet. Most nem tudom…
H.: Akkor 5 milliárdot
ér a rádiójuk, hogy 40 millió az csak pár százalékot
jelent?
B.: Annyit ér a rádió,
amennyit a tulajdonos mond, hogy ő ennyit ad és akkor
megegyeznek.
H.: Akkor ez egy
nagyon nagy tőkéjű rádió, ha 40 millióért csak két százalékot
lehet belőle megvenni.
B.: Na most vagy
elhiszi a tulajdonosnak azt, amit nyilatkozott, vagy nem; ott, az
Origóban, hogy ez egy kis tulajdon… Hát nem olvasta?
H.: És hogy a
szellemiségébe nem szólnak bele…
B.: Akkor ez az
egyik… Nem velem tárgyalt… Lehet, hogy nekik is fontos, hogy
legyen egy szabad szellemű rádió Magyarországon.
H.: De hát milyen
szabad szellemű rádió, amelyben egy szabadkőműves szekta vagy
páholy teszi bele a pénzt?
B.: Nem szabadkőműves
páholy. Egy zsidó felekezet.
H.: Nem. A B’nai
B’rith az nem felekezet. Az egy szabadkőműves páholy.
B.: De nem a
B’nai B’rith szállt bele…
H.: De igen.
B.: Öt százalékos
tulajdoni arányt szerzett. Itt van az Origóban. Na most öt százalékos
tulajdonnal nem tudom mit kezdenek…
H.: Akkor a
tulajdon 800 millió. 800 milliós cég.
B.: Nahát. Ha önnek
van 800 milliója és beteszi…
H.: Ehhez képest
még rossz anyagi helyzetben voltak. Nem elég, hogy 800 milliónál
vannak.
B.: Most is rossz
anyagi helyzetben vagyunk. Mert nem 800 millió…
H.: 800 milliós céget
tulajdonolni, azért annyira nem tragikus.
B.: Hát 800 millióra
értékeli a tulajdonosa. Ezért adott 5%-ot 40 millió forintért.
H.: És a befektető
is elfogadja ezt a 800 milliós értéket. Azért hajlandó
adni…
B.: Nem tudom,
hogy miért hajlandó adni… Tőle kérdezzük meg. Én nem tárgyaltam
velük. Az biztos, a rádió szerkesztősége.
H.: Biztosan nem
csak azért adja… Valamit el fog várni a rádiótól.
B.: Ön el tudja képzelni,
hátha valami olyasmit akar elvárni, hogy fenntartsa a szabad
szellemű, ha tetszik liberális, demokrata elvek képviseletét?
Vagy nem tudja elfogadni, és azt mondja, hogy mostantól kezdve
ez egy zsidó-szabadkőműves rádió lesz.
H.: Aki negyven
milliót egy egyháznak a főnökeként, egy zsinagóga főnökeként
átad, gondolom, el fog várni valamit ezért. És teljesen értelemszerű,
hogy elvár érte valamit.
B.: A Hit Gyülekezete
mit vár el az ATV-től?
H.: Nézze, ott
megy a hitgyülekezetes szekta agymosása…
B.: Látja, itt
pedig még nem megy semmi, és holnap se fog menni semmi…
H.: A szellemisége…
Azért mondjuk vannak átfedések az önök rádiója és az ATV között,
személyekben… Szerepelnek ott, szerepelnek itt, és azonos
szellemiségű a két műsor…
B.: De látja, ez
a szellemiség nem a Hit Gyülekezet szellemisége vagy egy zsidó
felekezet szellemisége, hanem egy szabad, nyitott, demokratikus,
liberális, balközép szellemiség, amire szükség van.
H.: Balközép?
Egy zsinagóga vezetése mitől balközép?
B.: Egy zsinagóga
vezetésének nem tudom, milyen a szellemisége, de nem is akarnak
tőlünk semmit.
H.: Csak adtak 40
millió forintot és azt mondták, hogy fogadják szeretettel. Hát
vannak még jószívű emberek.
B.: Nem tudom,
hogy mit akarnának, de az biztos, hogy nem akartak változást a
rádióműsorok hangvételében.
H.: Akkor ezek
szerint az önök hangvétele eddig is kiszolgálta az ő céljaikat?
B.: Hát persze,
mi a zsidók kiszolgálói vagyunk.
H.: Én ennek ürülök,
ezt jó szívvel mondom: akkor elégedettek az önök hangvételével.
B.: Ezzel a hangvétellel
sokan az országban elégedettek.
H.: Az rendben
van, de akkor miért egy zsidó szervezetnek kell negyven milliót
adnia?
B.: Mert nincs pénzünk…
H.: Értem. Az előbb
még 800 milliós vagyonnal számoltunk…
B.: 800 millióra
becsüli a tulajdonos az értékét és nyilván tárgyal arról…
H.: És el is
fogadja a 800 milliós számot. Ha annak 5%-áért ad 40 milliót.
B.: Mert tudja,
hogy a rádiónak szüksége van – és ez nem titok – havi 30
millió a költségünk. Ezzel mondjuk havi másfél havi költségünket
fedezi. De tudja, hogy a rádió napról napra él, és úgy
gondolta, hogy neki, vagy ennek a belgiumi alapítványnak vagy másoknak
a világban fontos ez a szellemiség, mert Magyarországon ebből
kevés van. És ez nem egy zsidó felekezet szellemisége,
hanem…
H.: Én nem azt
mondtam. Hanem azt, hogy egy zsinagóga vezetőségének tagja a
Megyeri úr. Csak ennyit mondtam.
B.: Megyeri úr
csak szereplője ennek. Nem ő tette bele a 40 milliót. Európai
módon…
H.: Én csak azt
mondtam, e zsinagóga vezetésének a tagja a Megyeri Úr.
B.: Megyeri úr
csak egy szereplője ennek. Nem ő tette be a 40 millió forintot.
H.: Kisebbségi
tulajdonosa és ügyvezetője ennek a kft.-nek.
B.: Nincs neki 40
millió forintja.
H. Nem. Megyeri úr
a Brit Média kisebbségi tulajdonosa és ügyvezetője.
B.: Látja.
H.: De nem a többségi
tulajdonosa. Érdekes lenne megtudni, hogy ki a többségi
tulajdonosa. Tudja, hogy ki ennek a médiának a többségi
tulajdonosa?
B.: Nem tudom.
Fogalmam sincs.
H.: Elfogadnak pénzt
egy olyan cégtől, amelyről azt sem tudják, ki van a hátterében?
B.: Nem én tárgyaltam
vele. Nem tudom, tudja-e, hogy nem én vagyok a tulajdonos.
H.: Értem, de
gondolom, utána fog kérdezősködni, hogy cégük kitől fogad
el pénzt.
B.: Hát egy olyan
alapítványtól, amely úgy gondolja, hogy Magyarországon érdemes
lenne…
H.: De ugyanakkor
érdemes lenne tudni, ki a főnöke, a tulajdonosa… Mert éppen
most vannak napirenden ügyek. Mint például a pénzmosás. Most
a pénzmosási dolgok – nem önöknél…
B.: Jaj, hát a pénzmosás…
H.: Amit nem lehet
elfogadni…Vagy?…
B.: Lehet, hogy
Simicska van mögötte, nem?
czyla
|