|
 2015.09.04.
A magyar ipartörténet
meghatározó vállalata
A teljes egészében magyar tulajdonú cég valamennyi technológiáját
maga fejlesztette ki
A padlógyártó
Graboplast Zrt. a következő két évben 8,7 milliárd forint értékű
beruházást hajt végre exporttevékenységének bővítésére,
amihez egyedi kormánydöntés alapján 3 milliárd forint vissza
nem térítendő támogatást kap. Hogyan függ össze a déli
nyitás politikája a Graboplast tevékenységével? Nem akarták
felvásárolni külföldi befektetők a cégüket? Aki válaszol:
Jancsó Péter elnök-vezérigazgató.
110 éves születésnapját ünnepli a Graboplast. Miként
sikerült több diktatúra, rendszerváltás és gazdasági válság
után is talpon maradnia a cégnek?
– A névadó Csehországban élő Grab család a Prága
melletti textilgyárát 110 évvel ezelőtt úgy akarta bővíteni,
hogy az ott gyártott textileket viaszosvászonná fejlessze tovább
Magyarországon, s ezáltal részt tudjon venni a boszniai okkupáció
utáni vasútépítésben. Ekkor indult el Győrben a Grab család
cége. Az első világháború után a cég Grab Rt. néven
folytatta tevékenységét. A gazdasági válság után a cég tönkrement,
mert hirtelen túl sok árut adtak el, és nem kapták meg időben
azok ellenértékét, ezért a bankok felszámolási eljárást
indítottak el. Ezután hét győri textil-nagykereskedő vette
meg a céget, akik ezt a második zsidótörvényig működtették,
amikor is egy magyar bank kezébe került a vállalat. 1948-ban a
gyárat államosították. Amikor az ’50-es években a PVC
megjelent, az akkori vezetés úgy döntött, hogy ilyen termékeket
gyártanak, amivel nagyon sikeresek lettek a piacon. Ez a siker a
’80-as évek elejéig tartott, amikor jött egy válságos időszak,
és a rendszerváltás, mikor a cégnek jelentős pénzügyi nehézségei
adódtak. S éppen abban az időben vettem át a cég vezetését.
Mivel gazdag állami vállalatról volt szó, így sok vagyontárgyát
el lehetett adni, így talpra lehetett állítani a céget. Idővel
teljes mértékben magyar magántulajdonba került a cég. S hogy
mégis miként tudott ez a cég talpon maradni? Mert olyan vezetői
voltak, akik a nehéz helyzetben is rátaláltak a kivezető útra,
ami által a cég mindig képes volt újból építkezni és eredményessé
válni, ha kellett, akár profilváltással. Mi is így tettünk,
hiszen korábban műbőrgyárként működtünk. A rendszerváltás
után úgy gondoltuk: a műbőr távol-keleti termékké válik
– ez a jóslatunk beigazolódott –, ezért a padlógyártásra
tértünk rá. Immár több mint 10 éve a padlógyártás a
profilunk. A padló pedig egy speciális műbőrtermék. Ezen a
területen kívánunk fejleszteni. Amivel ma Magyarországon
talpon lehet maradni, az a fókuszálás. Az, hogy egy bizonyos
termék gyártására áll rá egy vállalat. Mi olyan speciális
padlókat gyártunk, melyek különleges tulajdonságaik miatt jók
a buszokban, megfelel a modern színháztechnika, a sportlétesítmények,
vagy a kórházak követelményeinek.
Nem környékezték még meg önöket külföldi
befektetők, hogy megszűnjön a 100%-os magyar tulajdon?
– A rendszerváltás után, mikor a magyar cégek meggyengültek,
s a külföldi tőkések fel akarták azokat vásárolni, akkor már
a pénzügyileg rendbe tett Graboplast túl értékes volt ahhoz,
hogy vezetősége érdemleges ajánlatról tárgyaljon. Az
ezredforduló környékén kialakult orosz válság idején
megkeresett bennünket egy nagy francia cég, akinek képviselőivel
még a komoly tárgyalásokig sem jutottunk el. Úgy gondoltuk,
hogy ahhoz, hogy versenyképességünket megőrizzük a világpiacon
extenzíven is növekednünk kell – tehát vagy minket vesznek
meg, vagy mi veszünk meg vállalatokat. Ezért 2008-ig, a gazdasági
válságig egyre több céget vásároltunk meg. A fókuszálás
és a növekedés korparancs, és egyben a megmaradásunk záloga.
Jelenleg mennyi telephelyük van?
– Három telephelyen működünk, s viszonylag tiszta
profilokkal. Győrben – ahol a cég központja található –
padlókülönlegességeket gyártunk sportlétesítmények, járművek,
egészségügyi intézmények, színpadok, irodák számára. A
tatabányai gyárunkban főleg lakossági termékeket, illetőleg
egyszerűbb irodák, vagy iskolák padlózatát állítjuk elő.
Kecskeméti telephelyünkön pedig sportparkettákat, és háromsávos
fa parkettákat gyártunk. Mindhárom gyárunk modern, és új
technológiákkal dolgozik. Most épül negyedik gyárunk Tatabányán,
melynél jelen pillanatban már a próbagyártások zajlanak.
Ehhez a beruházáshoz kaptak 3 milliárd forint vissza
nem térítendő kormányzati támogatást?
– Ezt a beruházást azért hajtottuk végre, mert a PVC
padlópiacon olyan „forradalom” zajlik, mely arról szól,
hogy megjelentek új termékek, melyek közül a legjelentősebb a
luxury vinyl tiles, az LVT. Ez egy olyan termék, amelynek gyártása
során nagyon sok hulladékot, másodlagos nyersanyagot is fel
lehet dolgozni, ugyanakkor a felületi része szép, kopásálló
és modern, olyannyira, hogy nagyon nehéz a valóságos fától,
vagy kőtől megkülönböztetni. A világon évente több gyár
épül, ahol LVT-t gyártanak, s mi nem akartunk kimaradni a
versenyből. Az új gyár megépítéséhez és a tatabányai bővítéséhez
kaptuk meg a kormánytól a 3 milliárd forintos támogatást. Ez
sokszorosan megtérül majd, hiszen a beruházásnak jelentős
exportnövelő hatása lesz.
Hogyan függ össze a déli nyitás politikája a
Graboplast tevékenységével?
– Az EU, és Magyarország is igen sokáig nem tekintette
fejlesztendő területnek Afrikát, főleg annak a volt francia
gyarmatoktól délre eső részét. Ezt az elmúlt 15 évben Kína
kihasználta. Hiszen ma már a Dél-afrikai Köztársaságban,
Zimbabwéban, Nigériában Kína a legnagyobb befektető. A magyar
kormány nagyon helyesen látta meg, hogy Afrikában több
politikailag stabil országban egyre jobban emelkedik a GDP, de
gazdasági kapcsolatot nem alakítottunk ki velük. Üdvözöljük
a kormány déli nyitás politikáját, ezért a külügyi tárcánál
több kollégával tárgyaltunk arról, hogy készítsék elő
Afrikában is a Graboplast termékeinek piacra jutását.
Mi jellemzi a cég innovációját?
– Saját magunk készítjük a technológiánkat, fejlesztéseinket.
A már említett LVT-típusú beruházást illetően, a gépek átvételét
követő néhány hónapon keresztül a Graboplast mérnökei,
technikusai a termékeket fejlesztik ki. Tehát a Graboplastnak
nincs olyan terméke, amit ne maga fejlesztett volna ki, s van köztük
néhány világszabadalom is. Forgalmunknak körülbelül 3,5%-át
kutatás-fejlesztésre fordítjuk, ami az egyik legjobb és megtérülő
befektetésünk.
Több cég és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége
is azt nehezményezi, hogy a munkavállalók jelentős hányada
nem rendelkezik piacképes tudással. Önöknek nincs ilyen problémájuk?
– A beruházásokhoz és a bővítésekhez szükséges
piacképes tudással rendelkező munkaerő-mennyiség régiónként
eltérő. Győrben gyakorlatilag nem lehet munkanélküliségről
beszélni, ott az Audi és a többi nyugati cég olyan bérpiaci
árat diktál, hogy aki annak nem tud megfelelni, nem jut megfelelő
munkaerőhöz. Mi olyan technológiával dolgozunk, ami nem igényel
sok munkaerőt, ezért akire szükségünk van, fel tudjuk venni.
Tatabányán, ahol új gyárat építünk, szeretnénk 60 embert
felvenni, s ennek nem látjuk az akadályát. Kecskeméten
megjelentek a Mercedesnek beszállító gyárak, melyek 500-600 főt
foglalkoztatnak, és elszívják a munkaerőt azokról a területekről,
ahol mi is tevékenykedünk. Ezért ma Kecskeméten, ahol bővíteni
akarunk, látjuk a legnehezebbnek a helyzetünket. Mondom ezt
annak ellenére, hogy Magyarországon a Graboplastnak nincs
versenytársa – kivéve a faparketta készítésében – és
minden területen, ahol dolgozunk, piavezetők vagyunk. Viszont
olyan sok terméket gyártunk, hogy a magyar piac aránya nem éri
el a 6%-ot. Azért kaptuk meg 3 milliárd forint vissza nem térítendő
készpénztámogatást, mert a Graboplast magyar tulajdonú,
innovatív, mert főleg exportra termel, így hozzájárul
Magyarország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.
Medveczky Attila
|
