|
 2015.09.11.
Digitális
Magyarország
A széles sávú infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi
kérdés
A Digitális
Magyarország (DM) programnak köszönhetően 2018-ra minden háztartás
számára elérhetővé válik a széles sávú internet. A
program első lépéseként a kormány 2014 decemberében a megvalósítandó
fejlesztéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá
minősítette, ezáltal jelentősen felgyorsítva a szükséges
hatósági engedélyek beszerzését. Mennyire vagyunk lemaradva a
környékbeli államoktól a széles sávú lefedettségben? A
program által csökkennek-e az adminisztratív és bürokratikus
terhek? Aki válaszol: Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár.
Magyarországon 2009-ben mintegy 1100-1200 településen
nem volt elérhető széles sávú szolgáltatást biztosító
optikai körzethálózat. A közelmúltban megváltozott ez az arány?
– Jelenleg valamivel kevesebb mint 400 településre nem
ér el az optikai vezeték, ami azt jelenti, hogy nem beszélhetünk
jó minőségű internetről, mert hiányoznak a körzethálózati
szakaszok. Azt is egészen pontosan tudjuk, hogy a másodpercenkénti
30 megabit, ami jelenleg a korszerű internetet jelenti, 883 ezer
háztartásban nem elérhető. Tehát kettős problémát kell
megoldanunk.
Az említett 883 ezer háztartásba ki juttatja el
a nagy sebességű széles sávot?
– A szolgáltatók azt vállalták, hogy három éven belül
a 883 ezerből több mint 400 ezer háztartásba juttatják el a
nagy sebességű széles sávot, mégpedig saját forrásból. A többi
lefedetlen terület hálózatainak kiépítésére pályázatot írunk
ki. Ezek olyan területek, ahol üzleti alapon nem éri meg a
szolgáltatóknak megjelenni, mert viszonylag kevés felhasználót
tudnak bevonni, alacsony előfizetési díjakon, és nagyon magas
a kiépítés költsége. Ezeken a pályázatokon elindulhatnak a
hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások és a nagy távközlési
cégek, akiknek azt kell vállalniuk, hogy az adott járásban
fedjék le a hiányzó részeket. A nyertes pályázókat
folyamatosan ellenőrizzük, hogy a szerződésben foglaltakat
teljesítik-e.
Sokszor lehet olvasni a Digitális Magyarország egyik
pilléréről, a szupergyors internetről. Mit jelent ez a
fogalom?
– A szupergyors internet határszámáról sokan
vitatkoznak. Az uniós forgatókönyvben szereplő határ, a 30
megabit/másodperc már joggal nevezhető szupergyors
internetsebességnek. Természetesen sokkal jobb lenne, ha minden
háztartás esetében 100 megabitről lehetne beszélni. A beruházás
költségei, a felhasználói élmény és az EU-s követelmény
adja meg a 30 megabites értéket, amely, ha minden háztartásban
elérhető, szupergyorsnak mondható. De mind a pályázatunk,
mind az egyéb szabályozók, például a közműadó-kedvezmény,
úgy vannak megfogalmazva, hogy lehetőség szerint már a 100
megabites határt érje el a sebesség. Nagyon sok helyen, ahol a
projektnek köszönhetően kiépül a hálózat, az internet
sebessége messze felülmúlja a 30 megabitet. Azt is tudni kell,
hogy a 30 megabit önmagában még nem elegendő, mert nem biztosíték
a garantált sávszélességre. Ezért a fejlesztéstől a 7,5
megabites garantált sávszélességet is elvárjuk.
Hazánk mennyire van lemaradva a környékbeli államoktól
a széles sávú lefedettségben?
– Az uniós átlagot meghaladó mértékű mind az
alapszintű, mind az új generációs széles sávú lefedettség,
a szomszédos országok közül Ausztria az egyedüli, amely az utóbbi
területen megelőz bennünket. Azzal a fejlesztéssel, amelyet
most útjára indítunk Európában elsők lehetünk abban, hogy
minden háztartás legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzon
a világhálóra. Tehát a magyar projekt az egyik legnagyobb
volumenű az EU-n belül.
Melyek a Digitális Magyarország projekt főbb céljai?
– A program fő céljai: a szupergyors internet elérhetővé
tétele minden háztartás számára; a helyi közösségek, a
teljes magyar közösség összetartozásának erősítése a
digitális technológia révén; az állam által nyújtott szolgáltatások
fejlesztése; az ország versenyképességének növelése a digitális
szolgáltatások és készségek terjedésének elősegítése révén,
és a digitális alkalmazások, szolgáltatások elterjesztésének
támogatásán keresztül az életminőség javítása. A célok
mellett szükséges a kompetenciákról is beszélni, annál is
inkább, mert Magyarországon még mindig 40%-ra tehető a digitális
készségekkel nem rendelkezők aránya, ők azok, akik egyáltalán
nem használnak számítógépet és internetet. Ebben a
tekintetben sajnos minden korábbi erőfeszítés ellenére az uniós
átlag alatt vagyunk. A digitális analfabéták főleg azokon a
településeken élnek, ahová most akarjuk elvinni a szupergyors
internetet. Ha nem indítunk átfogó képzéseket, és nem keltjük
fel az érdeklődést az informatikai eszközök iránt, akkor
igen kevesen fizetnek elő az internetre. A digitális írástudás
kulcsfontosságú készségnek számít a foglalkoztathatóság
szempontjából is, így a programban résztvevő állampolgárok
munkaerő-piaci helyzete jelentősen javul. A kompetencia fejlesztése
érdekében első körben 100 ezer, majd 2016-ban ugyanennyi fővel
veszi kezdetét az állam által szervezett képzési program. De
nem csak magánszemélyekre koncentrálunk. Elképesztő, hogy még
ma is hány üzletnek, mikro- és kisvállalkozásnak nincs
weboldala, ugyanakkor más módon sincs jelen a digitális térben.
Pedig már ma is ott zajlik az üzleti élet jelentős része, és
ez a jövőben még inkább így lesz. A program által elérhető,
hogy az infokommunikációs eszközök elősegítsék a versenyképességet.
Két év alatt 3000 kis- és középvállalkozás számára a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen indítunk képzést.
Esetünkben tehát felnőttképzésről van szó. A köznevelés témakörében
az EMMI az illetékes, s a legfontosabb, hogy az oktatásban
jelenjenek meg az informatikai eszközök.
Hogyan értelmezzük a sokat hangoztatott „digitális
államot”?
– Az állampolgárok már most is elég sok ügyet intézhetnek
otthonról, az internet segítségével. Sajnos erről igen
kevesen tudnak, a rendelkezésre álló felületek még nem eléggé
felhasználóbarátok. Ezért a következő évek feladata az
egykapus, egyportálos és felhasználóbarát elektronikus ügyintézés
megteremtése. A Belügyminisztérium a Miniszterelnökséggel és
a végrehajtó, közvetlen ügyfélkapcsolatokkal rendelkező intézményekkel
közösen jelenleg vizsgálja azokat a közigazgatási ügyeket,
amelyeket tömegesen intéznek az állampolgárok. A cél az, hogy
ezeket a jövőben elektronikus formában tudják megoldani, akár
otthonról, akár a Kormányablakokban. Nagyon fontos elem az
elektronikus személyi igazolvány, az úgynevezett e-kártya. Az
új okmány a személyi igazolványt, az adókártyát, a TB-kártyát
és a későbbiekben a lakcímkártyát váltja fel, mindemellett
pedig úti okmányként is funkcionálhat, alkalmas lesz
elektronikus ügyintézésre, sőt elektronikus aláírásra is.
Medveczky Attila
|
