vissza a főoldalra

 

 

 2015.09.11. 

Csak úgy nő bennem az „empátia”

Idáig azt hittem, hogy aki elmenekül háború dúlta hazájából, az megbecsüli, ha nem süvítenek golyók a feje fölött. Azt is gondoltam, hogy kissé kellemetlenül érzi magát, amiért törvénytelenül, a határátkelőket kikerülve megy olyan országba, ahová nem hívták. Éppen ezért összehúzza magát, és ha valaki még meg is kínálja egy meleg ebéddel, akkor borzasztóan hálás. Igyekeztem is magamban különbséget tenni menekültek és bevándorlók között, mégsem mindegy hogy valaki Szíriából vagy Szerbiából vándorol ide. Jól tudom, mennyire nehéz kárpátaljai barátaimnak, akik nem mehetnek haza szülőföldjükre, nehogy besorozzák őket. Ehhez képest egy szír vagy egy líbiai esete még szomorúbb lehet.

Az elmúlt napok aztán kiöltek belőlem minden együttérzést: Röszkén felgyújtott egy sátrat egy migráns, így jelezve, hogy ő már Németországban kíván lenni. Kiskunhalason tömegverekedés tört ki a menekülttáborban, mert a migránsok lassúnak találták az ügyintézést, az ujjlenyomatok rögzítését. A Keletinél már minden nap tüntetnek, nem fogják fel, hogy hiába vettek vonatjegyet, érvényes úti okmány nélkül nem utazhatnak külföldre. Mindeközben Németországot éltetik, Magyarországot szidalmazzák a „menekültek” és kifogásolják, hogy csak napi egyszer étkeztetik őket.

Miféle stílus ez? Ezek az emberek nem is csoportokban jönnek, hanem hordákban. Mindenhol szemetet hagynak maguk után, bárhol elvégzik a dolgukat, magasról tesznek a közlekedési szabályokra és az autósokra. Már várom a következő esetet, amikor egy szerencsétlen autós véletlenül a többsávos úton ténfergő bevándorlót elüti. Micsoda haddelhadd lesz utána!

Ezrek és ezrek hívatlanul idejönnek, és azt hiszik, hogy jogaik vannak, sőt követelőznek! Számolatlanul költik az eurót embercsempészre vagy vonatjegyre, majd van pofájuk kevesellni az ételt, amit itt kapnak, mintha kötelességünk lenne adni akár egy szelet száraz kenyeret is nekik. Arról nem beszélve, hogy annyira gyötri őket az éhség, hogy jó párukat a Nyugati téri McDonald’s-ban láttam eszegetni a hétvégén.

Csúnya vége lesz ennek. A rengeteg jól öltözött, okostelefonnal járkáló fiatalember iratok nélkül követelőzik, ha kérdeznek tőlük valamit a hatóságok, akkor jobbra-balra hazudoznak és ma már fikarcnyit sem riadnak vissza az erőszaktól. Közben pedig a Süddeutsche Zeitung nem átall arról cikkezni, hogy a magyar kormány uszít a menekültek ellen. Tőlem akár írhatják ezt is, de címlapra az kerüljön mihamarabb, hogy a déli határzárnál a határvadász századok, a honvédek és a rendőrök egy bevándorlót sem engednek be Magyarországra.

 

Märle Tamás