vissza a főoldalra

 

 

 2015.09.11. 

Küszöbön áll Nagy-Katalónia?

Futótűzként terjedt el Spanyolországban és Franciaországban a katalán igazságügyi miniszter kijelentése, melyben a politikus a leendő független Katalónia területi követeléseiről beszélt. „Katalónia sosem feledkezhet meg azokról a területekről, melyeken katalánul beszélő emberek élnek” – mondta egy hete a Franciaországban tartott katalán nyári egyetemen Germa Gordo katalán igazságügyi miniszter a hallgatóságnak. Az El Páis által idézett politikus ráadásul még ennél is tovább ment: pontosan részletezte az elszakítandó területek nevét.

Nagy-Katalónia így – a politikus tervei szerint – magában foglalná Észak-Katalóniát (vagyis a Pireneusok keleti részét, ami a mai Franciaország területén fekszik), Valenciát, Aragónia keleti felét, továbbá a Baleár-szigeteket.

 Választási hajrában

 Gordo nyilatkozata nem előzmény nélküli. A katalán elnök szeptember 27-re előrehozott választásokat írt ki a kelet-spanyolországi autonóm közösségben. A rendelet ugyan nem tesz utalást a katalán függetlenségre, azonban a jelenlegi kormánykoalíció, a Konvergencia és Unió (CiU) már előre jelezte, hogy győzelmére úgy tekint majd, mint egy felhatalmazásra, hogy megindítsa a különválási folyamatot. A kiválás ebben az esetben tizennyolc hónapon belül megtörténhetne.

 A függetlenségpártiak ezúttal semmit nem bíztak a véletlenre: júliusban több párt és civil szervezet közös platformot hozott létre, hogy egységes erővel lépjenek fel a választásokon. Ezzel azt remélik, hogy kényelmes többségük lesz a parlamentben ahhoz, hogy nekilássanak a terveiknek.

 Nem hagynák magukat

 A nyilatkozatban említett területek vezetése nem hagyta szó nélkül az esetet, szemtelen követelésnek, értelmetlennek és elfogadhatatlannak nevezték Gordo kijelentését.

 Az aragóniai kormányfő, Javier Lamban szerint az ilyen állítások sértik mind a kormányt, mind pedig azokat a helyi lakosokat, akik spanyolnak és aragóniainak tartják magukat. Ennél is messzebb ment a valenciai regionális elnök, Ximo Puig, aki azt mondta, hogy az ilyen kijelentésekkel a katalán függetlenség-pártiak orosz rulettet játszanak.

 A spanyol országos pártoknak sem tetszett a katalán politikus ötlete, a Néppárt mellett a szocialisták is arra szólították fel Artur Mas katalán elnököt, hogy adjon magyarázatot a történtekre. A kormányzó Néppárt elnökhelyettese, Jose Lopez Garrido pedig Twitter-oldalán Gordo terveit a náci Németországéhoz hasonlította, amely több nem német népet is az országához csatolt.

 Nehéz a feladvány

 Azonban igen valószínű, hogy Nagy-Katalónia létrehozása korántsem lesz egyszerű feladat. A spanyol alkotmány ugyanis kizárja az ország területi feldarabolását. Ma úgy látszik, hogy amennyiben a katalánok megindítanák a kiválási folyamatot, ez lesz a spanyol kormány egyik legfőbb ütőkártyája.

 Emellett a kormány még a népszavazás előtt olyan törvényeket hozhat, amelyekkel szűkíthetik a helyi hatóságok jogköreit. Így pedig nemcsak Nagy-Katalónia, hanem a független Kis-Katalónia is csak távoli álom maradhat.

 

(erdely.ma)