|
 2015.09.11.
Előttünk a város,
mögöttünk a kormány
Ma már dunaújvárosinak lenni egészen mást jelent, mint húsz
évvel ezelőtt
Modern Városok
Program – ez a neve annak a szerződéssorozatnak, amelyet 23
megyei jogú várossal köt meg a kormány. Ennek a szerződésnek
a hátterét az ország általános gazdasági fejlődése adja.
Orbán Viktor ezért az összes megyei jogú várost végiglátogatja.
Sikerült megcáfolniuk a településről kialakult negatív képet?
Melyek a tervbe vett közszolgáltatási – és sportfejlesztési
beruházások? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Cserna Gábor
polgármestert.
Miniszterelnök úr ősszel ellátogat Dunaújvárosba.
Kidolgozták már a fejlesztési terveket?
– Felkészültünk a kormányfő látogatására, hiszen
van mit fejleszteni Dunaújvárosban. A fejlesztési terveket,
melyeket uniós, illetve kormányzati segítséggel szeretnénk a
közeljövőben megvalósítani, nyáron kezdtük el kidolgozni a
gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármester,
Szepesi Attila vezetésével. A grémiumban többen részt vettek
a hivatal szakemberei közül, így a főépítész és a Dunaújvárosi
Városgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója. Az előzetes
munkaanyag elkészült, melyet a testületen belül pártegyeztetésre
bocsátom, hogy az ellenzéki politikusok is megfogalmazhassák
javaslataikat. Kollégáimmal öt nagy területet jelöltünk meg.
A közszolgáltatások, a közlekedés, a gazdaság, a környezet,
és végezetül a sport, a kultúra, a rekreáció fejlesztését.
Milyen közszolgáltatási
beruházásokat szeretnének megvalósítani?
– A már bezárt, üresen álló II. számú rendelőintézet
hasznosítását, a Rosti Pál Gimnázium más épületbe költöztetését,
önkormányzati tulajdonú cégek épületeinek energetikai felújítását,
az I. számú rendelőintézet állagmegóvását, s a városháza
energetikai korszerűsítését.
Minden megyei jogú város számára a legfontosabb a
gazdaságfejlesztés. Mennyire prosperál a dunaújvárosi ipari
park?
– A kis- és középvállalkozásokon kívül két óriási
munkahelyteremtő gazdasági társaság működik a városban: az
orosz kézben lévő ISD DUNAFERR Zrt. és a dél-koreai tulajdonú
Hankook magyarországi abroncsgyára. Nagyon fontos lenne még egy
olyan harmadik nagy léptékű cég Dunaújváros számára, amely
hosszú távra tervez, azonban nagyon kevés az önkormányzati
tulajdonban lévő földterület. Ezért maximum 100 hektáros állami,
vagy magántulajdonban lévő földterületet szeretnénk megvásárolni,
s ehhez kérnénk anyagi támogatást. Az ipari parkba pedig
logisztikai központot hoznánk létre.
Mit emelne ki a közlekedésfejlesztési projekten belül?
– A nagyvárosi
autóbusz-pályaudvar és környezetének rekonstrukcióját,
valamint a fontosabb útszakaszok burkolatcseréjét.
Dunaújváros 2000-ben kapta meg a Nemzet Sportvárosa címet.
Ez a cím kötelez. Milyen fejlesztéseket terveznek a sport területén?
– Amikor a sport témaköre kerül szóba, akkor nem csak
az él-, hanem a tömegsportra is gondolni kell. Dunaújvárosban
ráadásul több ezerre tehető a regisztrált kispályás labdarúgók
száma. Minden szabadon használható sportterületet igénybe
vesznek a kispályás focisták, kézilabdázók, röplabdázók.
Az élsporttal kapcsolatban ki kell emelni a női kézilabda akadémiát;
röplabda akadémiát szeretnénk építeni, illetve a ’70-es évek
végén épült kézilabda csarnokunkat, a Fabó Éva Sportuszodát
és a radari sporttelepet felújítani.
Mennyi pénz kell a tervek megvalósításához?
– A Modern Városok Programján belül körülbelül 30
milliárdos a felújítási tétel, míg a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Programból Dunaújváros mint megyei jogú város célzottan
7,1 milliárd forinttal részesül.
Ebből az összegből
a környező települések is profitálnak?
– Közvetve mindenképpen. Kórházunk, főiskolánk, az
itt lévő cégek nem csak a helyi lakosok számára létesültek.
A fejlesztések itt történnek, de nem csak a dunaújvárosiaknak
szólnak.
Dunaújváros nevének hallatán szinte mindenkinek a
szocialista nagyipar jut eszébe, s a szocreál stílus. Sikerült
megcáfolniuk a településről kialakult negatív képet?
– Az élhetőbb, szerethetőbb Dunaújváros kialakításának
szerves része a Belváros, a Városháza tér felújítása, a Római
városrész szociális városrehabilitációja is többek között.
Az Acélvárosból, Sztálinvárosból végre polgári várossá váltunk.
Ma már dunaújvárosinak lenni egészen mást jelent a társadalom
szemében, mint húsz évvel ezelőtt. Olyan várost építünk,
ahová nem csak a cégeknek érdemes letelepedni, hanem a
fiataloknak is, vagy éppen visszatérni a más településeken
eltöltött egyetemi évek után.
Medveczky Attila
|
