|
 2015.09.11.
Fejlesztések
eladósodás nélkül
A hazai zöldség- gyümölcspiac elképzelhetetlen a lajosmizsei
gazdák terményei nélkül
Augusztus 20-án
tartották Lajosmizsén a szennyvízprojekt zárórendezvényét.
Az ünnepség Dr. Salacz László országgyűlési képviselő köszöntőjével
kezdődött, aki beszédében elmondta, hogy nagyon hosszú és rögös
út vezetett a megvalósulásig. A beruházásokról, a tervbe
vett fejlesztésekről Basky András polgármestert kérdeztük.
Miért kellett majdnem egy évtizedet várni a megújult
szennyvíztelep és a hálózat átadására?
– 2006-ban, mikor polgármesternek választottak, a lakosság
nekem szegezte a kérdést: mikor lesz Lajosmizse teljes egészében
szennyvízhálózattal ellátva. Két problémával kellett
szembenézni. A régi szennyvíztelep csupán napi
500 köbméter
víztisztító kapacitással rendelkezett, és szinte csúcsra
volt járatva. Tehát nem lehetett újabb hálózatokat rákötni.
Akkor úgy tudtuk, hogy mi csak 2015-től pályázhatunk a szennyvízhálózat
kiépítésének támogatására. Ilyen beruházást önerőből
nem tudtunk volna megvalósítani. Szerencsére a kormányzat EU-s
vállalásai kapcsán 2008-ban elindultak azok a pályázati lehetőségek,
hogy még idén sikeresen tudunk az első fordulóban a tervezésre
pályázni. 2010 decemberében nyújtottuk be a második fordulós
pályázatot, de a hosszadalmas bürokrácia, a sok egyeztetés és
a nagy volumenű beruházás miatt csak most sikerült lezárni a
projektet. Volt olyan közbeszerzés, amelyet például kétszer
kellett megismételni a tervezésnél, mert az első körben
nagyon magas ajánlatok érkeztek. Tehát most jutottunk el a
gondolattól a „végállomásig”. A „Lajosmizse Város
Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének
Bővítése” projekt összesen 2,062 milliárd forint európai
uniós támogatást kapott. A beruházáshoz 153 millió forint önerő-támogatást
is kaptunk a kormánytól. Így a lakossági hozzájárulás az
eredeti 245 ezer forintról nulla forintra csökkenhetett. A
kivitelezést a Duna Aszfalt Kft. végezte. A projekt keretében
összesen
30,5 km
gerincvezeték,
21 km
bekötő vezeték és
4 km
nyomóvezeték épült Lajosmizsén.
Tehát most már minden ingatlantulajdonos rácsatlakozhat
a csatornarendszerre?
– Így van, 2 061 új ingatlantulajdonos csatlakozhat rá
a csatornarendszerre. Emellett a szennyvíztisztító telep
kapacitása is 700 m3-rel bővült. A fejlesztés eredményeként
az eddig csatornázatlan területek a korszerű szennyvízelvezetés
részévé váltak és az egész város zöldebb, élhetőbb lett.
Emellett egy Európai Uniós színvonalú szennyvíztelep őrködik
a természetbe visszabocsátott vizek tisztasága felett a városban.
De vannak még problémák: például ha ingatlanba eddig nem volt
bekötve az ivóvíz, s a tulajdonosok jelezik, hogy ez már megtörtént,
akkor a kivitelező az ingatlanhoz kiépíti a tisztítóaknát. A
garanciális problémákat is mind orvosoljuk a következő
hetekben, hónapokban.
Igaz, hogy a városban úgy fejlesztettek az elmúlt években,
hogy közben egy forint adósságuk sem keletkezett?
– A 2006-os költségvetésben szereplő támogatásokhoz
képest 2007-ben azt láttuk, hogy 100 millió forinttal kevesebb
az önkormányzat büdzséje, s ezért optimalizáltuk a költségeket,
s ahol úgy láttuk, hogy van egy kevés tartalék a rendszerben,
azt az összeget kivettük. Ez nem mindig előny, hiszen ezek a
források el lettek véve az egyes feladatoktól, az intézményektől,
melyek nem tudtak így fejleszteni, de a működésüket nem gátolta.
Emellett elsősorban olyan beruházásokat hajtottunk végre,
amelyek racionalizálták a rendszerünket. Tehát amelyik intézmény
több épületben működött, ha lehetett egybe vontuk össze. Úgy
fejlesztettünk, hogy takarékoskodjunk. Sajnos így nem tudtunk
úgy utakat javítani, úgy fejleszteni, ahogy azokra igény
mutatkozott. Évek óta szerettük volna például az utcanév táblákat
lecserélni, de nem volt rá pénz, ahogy a buszmegállók
fejlesztésére sem. Ez volt az ára annak, hogy nem adósodtunk
el. Ezért inkább pályázati összegekből fejlesztettünk: bölcsődét,
óvodát építettünk, újítottunk föl; az iskolában
energetikai korszerűsítést hajtottunk végre. S alig voltak látványberuházásaink.
A település fekvése – a főváros és Kecskemét közelsége,
a vasútvonal és az M5-ös autópálya okán – vonzó az ipari
befektetők számára?
– Ezek az adottságok egyértelműen vonzóak lehetnek
minden beruházó számára. 2006 és 2008 között sokkal nagyobb
volt az érdeklődés az ipari területek iránt, mint jelenleg.
Településrendezési tervünket úgy aktualizáltuk, hogy egyes
területeket ipari övezetbe vontunk be. Így ha Lajosmizsére érkezik
egy vállalkozó, akkor képes olyan területet megszerezni, amely
az ő beruházásához minden szempontból megfelel. Ipari parkot
nem hoztunk tehát létre, hanem ipari területet jelöltünk ki.
Bízom benne, hogy az új EU-s ciklusban több beruházó érkezik
hozzánk. De nem akarok panaszkodni, mert az elmúlt években
jelentős ipari fejlődésnek voltunk a tanúi városunkban; az
elmúlt 8 évben az iparűzési adóból befolyt összeg 100 millió
forinttal nőtt: most 380 millió forint. Ez a bevétel is hozzájárult
ahhoz, hogy adósság nélkül tudtunk gazdálkodni. Összességében
4,5-5 milliárd forintos fejlesztések zajlottak Lajosmizsén, s
egyes vállalkozások megduplázták termelésüket az elmúlt időszakban.
Tíznél több olyan cég működik a városban, mely 80-130 főt
foglalkoztat. A milliárdos fejlesztések mostanra csúcsosodtak
ki. Sorolhatom itt az útfelújításokat, az iskola energetikai
korszerűsítését, az egészségház felújítását, az ivóvízminőség-javító
programot, a belvízelvezető rendszert, a csatornázást. A „Kék
Víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító
program keretében mintegy 450 millió forintból többek között
új 500 m3-es víztorony épült. Az el nem adósodott települések
számára kiírt pályázaton 200 millió forintot nyertünk a Belügyminisztériumtól,
melyből óvodát újítottunk föl, több mint két kilométernyi
járdaszakaszt építettük, és kilenc útszakasz felújítását
végeztük el. A következő időszakban folytatjuk az út- és járdaépítést
és az óvodák korszerűsítését, bővítését.
Sportcsarnokunk az energetikai pályázatnak köszönhetően kívülről,
saját forrásból pedig belülről is megszépült. Ez az egy
sportcsarnok viszont nem tud megfelelni sem a mindennapos iskolai
testnevelés kívánalmainak, sem a lajosmizsei sportigényeknek.
Ezért új sportcsarnok építését tervezzük, annál is inkább,
mert a Primavera – mostantól CYEB Mizse Kézilabda Club – az
NB-I/B-ben nagyon szép eredményt ért el. Bízom benne, hogy a
kormánytól megfelelő segítséget kapunk elképzeléseink
megvalósításához.
Régebben mezőgazdasági településként tartották számon
Lajosmizsét. Milyen termékeket szállítanak a gazdák a hazai zöldség-gyümölcs
piacra – kérdezem attól a városvezetőtől, akinek hobbija a
kertészkedés.
– Tanyán nőttem föl, s a mai napig szívesen kertészkedem,
gazdálkodom. Ma már jelentős az ipar a városban, de nem
hagytunk föl a mezőgazdasági tevékenységgel. Sokan nem csak
szántóföldi növényeket termesztenek, hanem gyümölcstermesztéssel,
állattenyésztéssel foglalkoznak. A hazai zöldség-gyümölcs
piac mai is elképzelhetetlen a lajosmizsei gazdák terményei nélkül,
amelyekből természetesen bőven jut külföldre is. Ezek közül
is kiemelkedik az ízletes és kiváló minőségű mizsei szamóca,
melyet fólia alatt és szabad földön termesztenek, s amely ott
van minden jelentősebb hazai piacon. Ezért is nevezzük
Lajosmizsét a „szamóca fővárosának”. A másik fontos gyümölcsünk
a meggy, s termesztenek szilvát, kajszit, őszibarackot, almát
és birsalmát is. Ezen kívül sokan paprikával, paradicsommal
is foglalkoznak. Fontos számomra, hogy a város vezetése a bel-
és külterületen élőknek egyre jobb, és újabb szolgáltatásokat,
feltételeket biztosíthasson a megélhetéshez.
Medveczky Attila
|
