|
 2015.09.18.
Hosszú távon
biztosítható a rezsicsökkentés
Az intézkedés hatására folyamatosan nő a kiskereskedők jövedelme
2013–2014 folyamán
334 milliárd forint maradt 3,8 millió magyar háztartásnál, ez
az összeg 2015 végére 572 milliárd forintra növekszik. Németh
Szilárd országgyűlési képviselő úgy véli, hogy az ipari
rezsicsökkentéssel elérhetjük, hogy versenyelőnyhöz jussanak
a magyar vállalkozások, s több embert foglalkoztassanak.
Milyen szükséges jogi és közgazdasági alapozást
tettek meg az olcsó energia hosszú távon való fennmaradása érdekében?
– Nézze, több
eleme van a rezsicsökkentésnek. Az első, hogy 2010-ben úgy döntött
a kormány, nem engedi, hogy a lakossági rezsiárak az infláció
mértékét meghaladó mértékben emelkedjenek. Ennek köszönthetően
két év alatt a villanyáram csak 2,2%-kal emelkedett a lakossági
piacon. A második elem is olyan kormánydöntés kérdése volt,
melyet minden kormány meg tudott volna lépni, ha akar, még a
Gyurcsány–Bajnai által vezetettek is elkezdhették volna a
rezsicsökkentő politikát. Hiszen akkoriban az EU-ban a magyarok
fizették szinte a legmagasabb rezsiköltségeket. Ezért úgy határoztunk,
nem elég az, ha a rezsiárak nem haladják meg az infláció mértékét;
csökkenniük kell, hiszen a kormány beavatkozási joggal bír
ezen a területen. Nem hiába hívják védett piacnak az
egyetemes szolgáltatást. A rezsicsökkentés két éven keresztül
és három ütemben történt. Ezáltal a gáz, a villany és a távhő
ára 25 százalékkal csökkent. A harmadik ütemről: március
elején megalakult az Első Nemzeti Közműszolgáltató, amely
biztosítja a rezsicsökkentés fenntarthatóságát és a szolgáltatás
biztonságát. Visszavásároltuk a Főgázt, melyet Demszkyék
privatizáltak, és az egyetemes szolgáltatás területén
hamarosan a gázszolgáltatási piac is az államhoz tartozik. Ez
az alapja annak, hogy olcsó, a magyar családok által
megfizethető és biztonságos energiaszolgáltatás legyen. Bár
megtámadta rezsipolitikánkat az Európai Unió, továbbra is azt
képviseljük, hogy fenntartjuk az egyetemes szolgáltatást, mely
által a magyar lakosság energiához jut. Az állam így meghatározza
az árminimumokat is. Mindez nagyban befolyásolja a családok
szociális biztonságát is, mert több pénz marad a lakosoknál.
2015. december 31-éig 572 milliárd marad a háztartásoknál.
Ezt a pénzt régen a szocialisták által privatizált szolgáltatók
kivitték az országból. A közszolgáltató cégek jelentős hányadát
még a Horn-kormány idején privatizálták, amelyek pedig
nemzeti tulajdonban maradtak, azokat a Gyurcsány-kormány árusította
ki 2006–2008-ban. Mint ismert, e külföldi tulajdonosoknak a
baloldali kormányok garantált profitot biztosítottak. A magyar
családok fizették meg azt a hasznot, amit zsebre vágtak a cégek,
mert a közműszolgáltatók külföldi tulajdonosai mintegy 1060
milliárd forintot vittek ki az országból működésük idején.
Ezzel kellett szakítani 2010-ben. A mi rezsipolitikánknak
viszont gazdasági élénkítő hatása is van. Folyamatosan nő a
kiskereskedelmi forgalom, mert a rezsicsökkentés által náluk
maradt pénzből képesek többet vásárolni. Akik pedig nem tudták
kifizetni a villany vagy a gáz árát, s emiatt eladósodtak, a
megspórolt összegből tudtak törleszteni. Akiknek több pénzük
maradt, magyar állampapírokat vásároltak. Ezt onnan tudjuk,
hogy a kis címletű állampapírok fogytak a legjobban. A magyar
állampapír vásárlása ahhoz járul hozzá, hogy a költségvetést
a magyarok saját maguk finanszírozhassák. S azt sem szabad
elfelejteni, hogy az infláció történelmi mélyponton van. Az
úgynevezett ipari rezsicsökkentéssel elérhetjük azt, hogy
versenyelőnyhöz jussanak a magyar vállalkozások, s több
embert foglalkoztassanak. Összefoglalva: a rezsicsökkentés a
magyar kormány „sarokköve”, s az is marad, míg a Fidesz
kormányoz.
Az Európai Unióban korábban példátlanul magas
magyar áram- és gázárak ma már közelebb vannak az uniós átlaghoz?
– 2002–2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kormányok
tizenötször adtak engedélyt az energiahivatalnak arra, hogy egy
védett piacon a lakosság számára nyújtott földgáz és
villamos energia árát emeljék. Így a földgáz ára 206 százalékkal,
míg a villamos energiáé 97 százalékkal emelkedett ebben az időszakban.
Akkor az EU-s átlagnál jóval többet fizettek a magyarok
rezsire, most pedig kevesebbet. Akkor a legmagasabb gázárat mi
fizettük, ma pedig a második legalacsonyabbat az unió 28 tagállama
között.
Nem tartja abszurdnak, hogy éppen az az MSZP, amelyik bírálta
a kormány rezsipolitikáját, most azzal jön elő, hogy még
olcsóbb legyen az energia?
– Az MSZP éppen olyan politikát folytat a rezsicsökkentéssel,
mint mondjuk a bevándorlással kapcsolatban. Amikor lehetőségük
lett volna csökkenteni az árakat, akkor nem tették meg. Egyértelmű,
hogy hazug, cinikus a szocialisták politikája.
Medveczky Attila
|
