|
 2015.09.25.
Emelkedik a
betegágy mellett dolgozók jövedelme
Javultak az ápolási és a gazdasági működés feltételei
Kiemelten fontos,
hogy az ország teljesítőképessége szerint javítsa az egészségügyi
ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ezért már
július 1-jén megszüntették az egészségügyi dolgozók mozgóbér
befagyasztását. Miért döntöttek annak idején a bérbefagyasztásról?
Mekkora összeg áll rendelkezésre a jövedelememelés végrehajtásához?
Hogyan tudják kiegyenlíteni a régiós különbségeket? Aki válaszol:
Dr. Mészáros János helyettes államtitkár.
Mit jelent az, hogy beépülnek a mozgóbérelemek az egészségügyi
dolgozók alapbérébe? S mit értsünk mozgóbérelemek alatt?
– Az egészségügyi ellátó rendszerben folyamatosan, az
év 365 napján biztosítani kell a betegellátást. A normál
munkarenden túl számos olyan munkaidő terület létezik,
amelyek ellátását pluszjuttatással kell ellentételezni.
Gondolhatunk a készenléti, az ügyeleti díjra, műszak- és a
veszélyességi munkaköröket érintő pótlékokra. Az egészségügyön
belül ez azt jelenti, hogy a közalkalmazotti jogállás alapján
a bértábla határozza meg a béreket. A béreket az adott munkakörben
eltöltött évek, és a végzettség szerint kalkulálták ki. Ez
az alapbér egészül ki a felsorolt, úgynevezett mozgóbérelemekkel.
Korábban miért volt szükség a mozgóbér
befagyasztására?
– Azért, mert amikor rendelkezésre állt 2012-ben és
2013-as évben a béremelés összege, akkor arra már nem volt
lehetőség, hogy ezeknek, az úgynevezett alapbérhez kötött,
de mozgóbérelemként a fizetési szalagon megjelenő
komponenseknek az emelkedését is beépítsék a bérekbe. Ezt a
pénzügyi korlátot idén július 1-jével sikerült feloldani,
amelyre a kormány 2015-ben 5,3 milliárd forintot biztosított,
2016-ban pedig 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben
a bérelemek kifizetésére. Mindez nagyságrendileg 43 000 betegágy
mellett dolgozó egészségügyi szakdolgozót és 18 000 betegágy
mellett dolgozó orvost érint.
Mennyivel lehet így magasabb egy orvos havi jövedelme?
– A bértábla szerinti besorolás is meghatározza az
ehhez kötött mozgóbérelemek összegét. A mozgóbérelemek
alapbérhez történő igazításával az érintett szakdolgozók
jövedelme átlagosan bruttó 5-15 ezer, az érintett orvosoké
bruttó 20-25 ezer forinttal lehet magasabb.
Mikor kerül sor a bérkiegészítésre?
– Tudni kell, hogy az eltérő intézményi gyakorlat
miatt a mozgóbérek rögzítésének és elszámolásának
gyakorlata is különböző lehet. Éppen ezért a végrehajtás zökkenőmentes
biztosítása és az esetleges félreértések elkerülése érdekében
az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, a Magyar Államkincstár
és a szakmai szervezetek megállapodtak abban, hogy a bérkiegészítés
teljes körűen első alkalommal szeptemberben kerül kifizetésre
a július 1-jét követő túlmunkára vonatkozó elszámolások
tekintetében.
Jól tudjuk, hogy Magyarország egyes régióiban az ápolók,
orvosok eltérő feltételek mellett végzik munkájukat. Hogyan
tudják kiegyenlíteni ezeket a különbségeket?
– 2007 és 2013 között az ágazatban nagyon komoly
fejlesztések zajlottak csaknem 500 milliárd forint értékben.
Az egészségügyi infrastruktúra területén több mint 300
milliárd forintos fejlesztést valósítottak meg. Az előző uniós
ciklus kifutási ideje a 2014–2015-ös évet is érinti, így
egyes fejlesztések befejezésére és pénzügyi elszámolására
év végéig sor kerül. Nagy eredménynek tartjuk, hogy az elmúlt
években az uniós forrásoknak köszönhetően több pénzt sikerült
az egészségügyi intézmények fejlesztésére fordítani, mint
az azt megelőző két évtized alatt. Bízunk benne, hogy a beruházásoknak
köszönhetően rövidesen kiegyenlítődnek a régiós különbségek.
2015 végére már egyforma körülmények közt végzi
el feladatát egy fővárosi és egy nyírségi kórház dolgozója?
– Ezt nem lehet kategorikusan kijelenteni. A Társadalmi
Infrastruktúra Operatív Program az EU forrásait felhasználva
elsősorban a leszakadó és hátrányos régiókat támogatja. A
közép-magyarországi régió Budapestet és Pest megyét
foglalja magában, ami nem tartozik ebbe a kategóriába. Tehát a
lemaradó régiók esélyeit lehetett ezekkel a forrásokkal növelni.
S ezen források felhasználásával korszerűbbé váltak mind az
orvosszakmai, mind az ápolási, mind a gazdasági működés feltételei.
A közép-magyarországi régiót sem kerülték el az egészségügyi
hiánypótló infrastrukturális beruházások, melyeket főleg
hazai forrásból valósítottak meg (hibrid műtő, onkológia, tüdőtranszplantáció),
azokban az intézményekben, melyek az ország minden pontjáról
fogadnak betegeket.
Medveczky Attila
|
