vissza a főoldalra

 

 

 2016.04.01. 

Magyar gyereket magyar iskolába!

A nemzethatárok nem azonosak az országhatárokkal

Hiánypótló az az önzetlen civil munka, amelyet a Rákóczi Szövetség az anyanyelv megőrzése érdekében a Felvidéken végzett az elmúlt több mint 20 évben – jelentette ki Soltész Miklós államtitkár. A közösségek megerősítésében és a magyarság megtartásában szerzett tapasztalataikkal a jövőben stratégiai partnerként segítik a kormány munkáját – tette hozzá Soltész Miklós, amikor Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség főtitkárával és dr. Ugron Gáspár Gábor alelnökkel stratégiai partneri megállapodást írt alá. Csáky Csongor lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar tannyelvű iskolákban sokkal több ismeretet sajátítanak el a tanulók.

 Milyen előnyökkel jár, hogy szövetségük a kormány stratégiai partnere lett?

 – A Rákóczi Szövetség szerint ez az együttműködés megteremti annak a lehetőségét, hogy azokat a tevékenységeket, melyek 25 éves működését jellemzik, a jövőben még hatékonyabban tudja megvalósítani. Szövetségünk eddig is több olyan feladatot végzett el, melyek sokszor összhangban voltak a kormány nemzetpolitikájával. Abban bízunk, hogy ez az együttműködés, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumával megkötöttünk, további lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a Kárpát-medencei magyarságot az eddigieknél is hatékonyabban szolgáljuk.

 A nemzetpolitikai kérdéseket érintő jogszabályok kidolgozásakor is kikéri a kormány a Rákóczi Szövetség véleményét?

 – Amennyiben kikérik szövetségünk javaslatát, tanácsát, szívesen véleményezzük a jogszabályokat. Programjaink kapcsán is szívesen együttműködünk mind a kormányzati, mind az önkormányzati szereplőkkel, amennyiben céljaik, törekvéseik azonosak a miénkkel.

 Széles körű feladataik elvégzésére kapnak a kormánytól anyagi támogatást?

 – A Rákóczi Szövetség céljai eléréséhez állami pályázatokon vesz részt. Az elmúlt években is kaptunk támogatást diákutaztatási és egyéb programunkhoz. Hiszen évente közel 40 ezer Kárpát-medencei magyarral kerülünk kapcsolatba, s ennek a munkának a háttérforrásait nem könnyű előteremteni. Hála Istennek az elmúlt időszakban a Rákóczi Szövetség által benyújtott pályázatokat pozitíven bírálták el.

 Soltész Miklós államtitkár úr a felvidéki munkát emelte ki, de ha jól tudom, Erdélyben, Délvidéken és Kárpátalján is tevékenykednek.

 – Szövetségünk a kezdetekben elsősorban a Felvidékre fókuszált, hiszen alapítóink közül többeket 1945 után, a Benes-dekrétumok következtében elszakítottak szülőföldjüktől. Felvidék a mai napig lényeges terület számunkra, de a Kárpát-medence más részein is jelen vagyunk. Tehát programjaink kiterjedtek az összes határon túli területre.

 Március 6-án ért véget a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tanácskozása. Miről döntöttek?

 – Magyarkanizsán azokat a barátainkat, szervezeteinket hívtuk össze, akik Délvidéken képviselik a Rákóczi Szövetséget. A tanácskozáson elsősorban a települési szervezetek vezetői voltak jelen, illetve azok a tanárok, akik az egyes középiskolákban a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezeteit koordinálják. A tanácskozásnak kettős célja volt, egyrészt hogy barátainkat minél jobban tudjuk segíteni, másrészt, hogy azt a tevékenységet, azt a munkát, melyet Kárpát-medence-szerte végez a szövetség a barátaival, tagjaival együtt, minél hatékonyabbá tegyük a Délvidéken is. Arról is határoztunk, hogy délvidéki, elsősorban a szórványban élő diákoknak a Rákóczi Szövetség a nyáron tábort szervez, nagy valószínűséggel Ópusztaszer közelében. Megfogalmazódott az az igény is, hogy délvidéki középiskolás tagjaink részére szervezzünk egy olyan rendezvényt, amilyenre eddig már Budapesten és Erdélyben is sor került. Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a délvidéki középiskolás tagszervezeteink.

 Délvidéken is beindították a beiratkozási programot?

 – Már három éve. 31 olyan településen, ahol a magyarság aránya nem éri el a 30%-ot, még tavasszal, a beiratkozások előtt, iskolaválasztási kampányt indítunk. A helyi szervezeteink és a Magyar Nemzeti Tanács segítségével igyekszünk eljutni 350 olyan iskolakezdés előtt álló magyar gyermekhez, illetve a családjaikhoz, akiket arra szeretnénk rábeszélni, hogy magyar iskolát válasszanak mind az egyén boldogulása, mind a közösség megmaradása szempontjából.

 Friss hír, hogy közel 4000 középiskolás utazott a határon túlra március 15-én a Rákóczi Szövetség támogatásával. Mi volt ennek az akcióinak a célja?

 – A diákutaztatási programunk, s azon belül a március 15-ei utaztatás nagyon hosszú múltra tekint vissza. 1994 óta minden évben lehetőséget biztosítunk arra, hogy magyarországi tanulók határon túli magyar diáktársaikkal magyar közösségben ünnepelhessenek. Célunk, hogy ezáltal a magyarországi fiatalok megértsék azt, hogy a nemzethatárok nem azonosak az országhatárokkal, s erre a felismerésre egy élmény keretében kerüljön sor.

 Több – füzetet, könyvet, színes ceruzát tartalmazó – ajándékcsomagot vittek ki a határon túli gyerekekhez. Ez már a beiratkozási kampányuk része?  

– Természetesen. Az ajándékcsomagokkal a Rákóczi Szövetség tavasszal összesen 6500 iskolakezdés előtt álló magyar óvodás gyermeket, s az ő családjukat szólítja meg. Csak a Felvidéken több mint 4000 gyermeket. Továbbá a kárpátaljai Felső-Tisza vidéken 120, a partiumi Bihar megyében 1400, Désen és környékén 70, a dél-erdélyi Fehér megyében 70, Temes megyében 150, a délvidéki szórványban 500, Horvátországban és a Muravidéken 30-30 magyarul beszélő óvodást érint ez a program. A szülőket arról próbáljunk meggyőzni, hogy magyar iskolákba írassák gyermeküket, mert így biztosítható, hogy mind a magyar, mind az adott állam nyelvét megtanulják. Míg egy állami iskolában a gyermek magyar tudása hamar megkopik, és ez az első lépés az asszimiláció felé.

 A legnagyobb sikert eddig Felvidéken érték el, ahol sajnos beszélhetünk önkéntes asszimilációról, mikor az egyik szülő szlovák. Mennyire nehéz rábeszélni ilyen esetekben a szülőket arra, hogy magyar tannyelvű iskolába járassák a gyerekeiket? Hiszen él egy olyan nézet, ha a gyerek szlovák nyelvű iskolába jár, akkor könnyebben érvényesül felnőtt korában.

 – Egy olyan régi, rossz beidegződést említett, ami a határainkon túl minden országban megfigyelhető. A rendszerváltozás előtti időszakból maradt fenn ez a nézet, amikor azt mondták: az államnyelv elsajátításának a leghatékonyabb módja, ha valaki szlovák, román, vagy éppen szerb nyelvű iskolába jár. Mindez egy tudatos propaganda volt a szomszédos államok részéről annak érdekében, hogy minél gyorsabban asszimilálják az ott élő magyar közösséget. Mi pedig azt állítjuk, hogy aki magyar tannyelvű iskolába jár, többlettudáshoz jut. Megtanulja az államnyelvet, ami kötelező a magyar iskolában is, és mellette a magyar nyelvet, irodalmat és a történelmet is, ami óriási értéket jelent. Csak Felvidéken évente ezren diplomáznak azok közül, akik magyar tannyelvű iskolában érettségiztek. Ez is cáfolja azt az állítást, hogy aki magyar iskolába jár, kevésbé lesz szerencsés az életben. Sőt felnőttként ők két országban, két nyelven tudnak boldogulni.

 

Medveczky Attila