vissza a főoldalra

 2016.04.01. 

Anyagilag és erkölcsileg is megbecsüljük a szociális ágazat dolgozóit

Ahol fogyatékos emberekkel foglalkoznak, ott nem lehet sztrájkolni

Megtartotta idei első ülését a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságán 2014 augusztusa óta folynak az egyeztetések a szociális ágazati érdekképviseletekkel. Nyitrai Imre, az EMMI helyettes államtitkára lapunkkal közölte: korábban azt tapasztalták, hogy az ágazatok közötti különbségek miatt, például egy 15-20 ezer forintos bérkülönbözetért kollégáink átmentek az egészségügybe dolgozni. Ezt a tarthatatlan állapotot sikerült megszüntetnünk.

 Mi a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum feladata, milyen kérdéseket vitatnak meg az üléseken?

 – Ez a fórum tavaly alakult meg, s már a megalakulása is rendkívül érdekes, hiszen ennek a fórumnak már egy évvel ezelőtt is működnie kellett volna. 2014-ben, mikor az új szociális államtitkárság megalakult, örökölt két ügyet, mégpedig két sztrájktárgyalást. A kormány engem nevezett ki tárgyalófélnek a szociális ágazatot érintően. Az egyik csoportosulás a Szűcs Viktória által vezetett Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete irányításával működő sztrájkbizottság, a másik pedig a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) által képviselt koalíció, melynek Cser Ágnes a vezetője. Az utóbbi 2004-től folyamatos sztrájktárgyalást folytat, amit a jogszabályok lehetővé tesznek. A Szűcs Viktória nevével fémjelzett Szociális Ágazati Sztrájkbizottságnak három követelése volt: az egészségügyi bértábla bevezetése, a munkaközi szünet kérdésének megoldása és az ágazati érdekegyeztetés újraindítása. 2015 közepére gyakorlatilag sikerült mindhárom pontot teljesítenie a kormánynak. Hiszen a kormány megtárgyalta a munkaszüneti kérdést, s azt a döntést hozta, hogy nem kíván diszkriminálni ágazatokat, ezért az egész kérdéskört valamennyi humán ágazatra vonatkozóan az úgynevezett Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tárgyalja, tehát magasabb szintre került az ügy. Belátható, hogy egy bölcsődei dolgozó nem tud ebédszünetet tartani, mert éppen abban az időben a gyerekeket kell ebédeltetnie. Ezért teljesen értelmetlen a munkaidejét úgy meghatározni, hogy neki lenne úgynevezett kivehető napközbeni szünete. A másik követelés az egészségügyi bértábla „utolérése”, ami tavaly júliusban, mikor a kormány döntött egy újabb 15 milliárdos bérkiegészítésről, teljesült. Sőt néhány kategóriában meghaladtuk az egészségügyi bértáblát. Azt viszont nem találta indokoltnak a kormány, illetve a szociális államtitkárság, hogy a szociális területen alkalmazzuk az egészségügyi juttatási rendszert. Hiszen eltérőek rendszereink. Egy szociális szolgáltató, intézmény tevékenységi köre, munkavégzési jellemzői eltérőek például egy orvosi rendelőétől. Ezt be kellett látniuk. Egyébként, ha ugyanaz az egyén, ugyanazzal a végzettséggel az ágazatban dolgozik, ma jó néhány kategóriában több ezer forinttal magasabb a minimálisan elérhető bére. Az ágazati érdekegyeztetést újraindítottuk, elkészítettük az ügyrendjét, ám több mint fél éven át a három reprezentatív szakszervezet nem tudott arról megegyezni, hogy bevegyenek-e még újabb szakszervezeteket az érdekegyeztetésbe. Ezért nem tudtuk összehívni fél évig a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumot. A kormány megvárta a három szakszervezet döntését. Elhatározásuk szerint nem vesznek be más területen aktív, de nem reprezentatív szakszervezetet ebbe a fórumba. Így indult el a munka. Koalíciós megállapodások alapján bővült a fórumban résztvevők köre, és az EDDSZ is állandó meghívott tagja annak az érdekegyeztető fórumnak, amit mindenki által támogatott ügyrendben is rögzítettünk, amely elsősorban az ágazatban dolgozók bérezését, munkakörülményeit vitatja meg. Emellett az ágazatot érintő minden egyes kérdést a fórum elé viszünk, illetve oda bekérhet a grémium a saját döntése alapján bármilyen szakmai kérdést is. Tehát ez nem egy hagyományos működés. Vállaltuk, hogyha például egy nagy átalakítás történik, mondjuk a házi segítségnyújtás területén, akkor ennek a témakörét is bevisszük a fórum elé, hiszen ez a szakmai átalakítás több kérdésben érintheti kollégáinkat.

 A fórum tagjai elfogadták azt, hogy a kormány idén is 60 milliárd forintot fordít a szociális dolgozók béreinek emelésére?  

– Igen, de a magunk részéről is ez a minimális alap az ágazat megerősítésére. Korábban azt tapasztaltuk, hogy az ágazatok közti különbségek miatt, például egy 15-20 ezer forintos bérkülönbözetért, kollégáink átmentek az egészségügybe dolgozni. Ezt a tarthatatlan állapotot sikerült megszüntetnünk. Az egyik nagy kérdés például az volt, hogy támogatják-e azt, hogy a pótlékokat nem a fenntartóknak kell kigazdálkodniuk, hanem erre a kormány külön forrást bocsát rendelkezésre. Mégpedig névhez kötötten; tehát pontosan tudnia kell egy fenntartónak, hogy adott egyén esetében ezek a pótlékok hogyan alakulnak. Ezt a fenntartó igényli, s átadja a dolgozóknak. Felvetődött, hogy ezt a rendszert felváltsa-e az alapbérbe való beépítés. Megvizsgáltuk a kérdést, s arra jutottunk, hogy rosszabbul járnának a dolgozók, ha a pótlékok beépülnének az alapbérbe, mert akkor nettó keresetük több esetben csökkenne. Tehát úgy döntöttünk, hogy egyelőre megtartjuk a pótlékrendszert, ami nem hosszú távú konstrukció. Azt szeretnénk, ha idővel kialakulna az önálló szociális bértábla, amely 2017-től az életpálya-modell része lenne.

 Az ülésen felvette-e azt bárki, hogy sztrájkolnának a szociális ágazat képviselői?  

– Mivel nem sztrájktárgyalás a fórum, ezért ez a kérdés föl sem vetődött. Viszont különböző jelek arra mutatnak, hogy egyesek a sztrájkolást is fontolgatják. Ám pontosan amiatt, hogy az egyik sztrájkcsoportosulás három fő követelését már teljesítettük – bár ők azt hangoztatták, hogy azt szerették volna, ha a munkaszüneti kérdésben döntés is születik – talán eltekintenek a sztrájktól. Úgy látom, hogy ők is a költségvetés számait várják, hiszen a korai költségvetéssel néhány hónapon belül látható, hogy 2017-re milyen források állnak rendelkezésre a további bérrendezés ügyében. Az EDDSZ-szel és az MKKSZ-szel közösen elkezdtük fejezetről fejezetre az úgynevezett ágazati kollektív szerződés megtárgyalását. Amennyiben meg tudunk állapodni a felekkel, akkor mi első körben javaslatot teszünk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál, utána más fenntartói köröket is bevonunk, hogy az ágazatban legalább egy ún. kötelezően ajánlott kollektív szerződés lehetősége megnyíljon.

 2015-ben született egy bírósági ítélet, mely kimondta, hogy sem a bölcsődei ellátás, sem a hajléktalanellátás nem minősül alapszolgáltatásnak, így sztrájk esetén ezeket az intézményeket be lehet zárni. Mi erről a véleménye?

 – Véleményemet tükrözi az a jogi végzés, amelyet a kormány nevében az Emberi Erőforrások Minisztériuma meg is tett, hiszen fellebbeztünk a Kúriához. A Kúriának kell most azt megvizsgálni, hogy az említett két terület vajon miért nem tartozik az alapvető szolgáltatások körébe. Természetesen vannak olyan helyzetek, mikor ki lehet váltani egy szolgáltatást. De életet veszélyeztető helyzet lehet, ha valaki a napi egyszeri meleg étkezését nem kapja meg a hajléktalanellátáson belül. Tehát vannak olyan esetek, amikor nem engedhető meg a teljes munkabeszüntetés. Várjuk a Kúria döntését, de nem tudjuk mikorra várható, mert nem sürgősségi, hanem normál tárgyalásos menet alapján mondják ki a végső szót. Ha csak laikusként belegondolunk, akkor azt még elfogadjuk, hogy egy gyerekre napközben lehet vigyázni máshol is, nem csak a bölcsődében, ami nyilván egyes családoknál többletkiadással járhat. A bentlakásos intézményeknél, ahol fogyatékos emberekkel foglalkoznak, viszont szerintünk nem lehet a munkát beszüntetni. Ezen az állásponton a kormány nem hajlandó változtatni.

Medveczky Attila