|
 2016.04.08.
Széchenyi-konferencia Rimaszombatban:
“Szellemét az utókor kiirtotta magából”
„Tiszteld a múltat,
hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn„. Ezzel a
mottóval rendeztek tanári konferenciát a Széchenyi Emlékév
kapcsán március 31-én, Rimaszombatban. A konferenciát a
„legnagyobb magyar” születésének 225. évfordulója
tiszteletére az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ,
a Tompa Mihály Református Gimnázium és az SZMPSZ Rimaszombati
Területi Választmánya szervezte meg.
Sebők Valéria
nyugalmazott tanár, a rendezvény háziasszonya a Felvidék.Mának
elmondta, a konferencia minden évben a magyar történelem és
irodalom egy-egy jeles személyisége (korábban többek között
Győry Dezső, Pósa Lajos, Mikszáth Kálmán) köré épül.
A konferenciának Rimaszombatban a Tompa Mihály Református
Gimnázium adott helyet. A hallgatóságot a Rimaszombati és
Nagyrőcei járások teljes szervezettségű iskoláinak pedagógusai,
a helyi gimnázium és a kereskedelmi akadémia diákjai alkották.
A konferencia megnyitóján egy fiatal tehetség, Szaniszló Dániel,
a Művészeti Alapiskola növendéke Kossuth-nótákat énekelt.
„PÉLDAKÉPE MINDEN SZÁZADOKNAK”
A felvezető előadást Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar
Pedagógus Szövetsége országos alelnöke tartotta. Vetített képes
beszámolójában felidézte gróf Széchenyi István politikus,
író, polihisztor, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
életútjának legfontosabb állomásait.
„A magyar
politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek
nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a
sport területén végrehajtott reformok fűződnek, a mindenkori
magyar és egyetemes történelem kimagasló reneszánsz embere,
gondolkodója, cselekvő magyarja volt. A legnagyobb közülünk!
Példaképe minden századoknak. Gazdag és termékeny életútjára,
életművére rácsodálkozik a halandó ember, hogyan fér bele
mindazon gondolatok, ötletek, tettek sokasága egy ember életébe,
amit Széchenyi végbevitt!” – mondta Ádám Zita.
A tanári konferencia meghívott előadója Dr. Cs. Varga
István irodalomtörténész volt. Az ELTE nyugalmazott
professzora nem először járt Rimaszombatban, hiszen éppen 25
évvel ezelőtt is vele emlékeztek meg Széchenyiről. „Cs.
Varga István régi jó barátunk” – mondta Sebők Valéria.
„A PÁRTVISZÁLYOK PEDIG SZÉTFORGÁCSOLJÁK A MARADÉK ERŐKET”
Cs. Varga István Széchenyi szellemében felidézte: „Egy
nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”
Elmondta, Széchenyi István a műveltségben, a tudásban jelölte
meg az európai, vagyis a latin keresztény civilizáció fő hajtóerejét,
Németh László pedig az „emelkedő nemzet” álmát.
„Széchenyi és Németh László eszményeit újító és
követő ifjúság- és műveltségpárti társadalomról álmodtam
egész életemben. Legalul mindig az egészségügy volt, alatta már
csak az oktatásügy található, annak alján pedig a könyvtárügy.
Ebben a Mammon-hitű világban óriási vigasz, hogy az emberi,
szellemi-lelki csodák mégis a legtisztább világban, a kórtermekben,
a tantermekben és a könyvtárak csendjében születnek. Benda,
Babits, Németh László nyomán óriási az írástudók felelőssége
a tanulóifjúság iránt. Németh Lászlónak különösen az fájt,
hogy az utókor Széchenyi eszméit rendre megvalósította, de
szellemét kiirtotta magából” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Előadásában többször is idézte Jáki Sándor Teodóz
bencés vándorapostolt, aki a „Fölnézünk a Felvidékre” című
tanulmányában hitet tett a felvidéki magyar örökségről. Cs.
Varga István kifejtette, ha a reménytelenség, megalkuvás és
önfeladás helyett Széchenyi és Németh László eszményeit követik
és újítják meg a Felvidéken is, akkor a tanárok, diákok,
civil szervezetek sok mindent át tudnak menteni az egyetemes
magyar értékeinkből.
Hangsúlyozta, az örökség megőrzéséhez sokat kell
tanulni, értő figyelemmel kell lenni az értékeink iránt, s a
tehetséghez bátorság kell, s mindezt a kiapadhatatlan hittel
kell ötvözni. „Széchenyi kritikájából is tanulnunk kell,
az összefogás eredményt hoz, a viszályok, különösen a pártviszályok
pedig szétforgácsolják a maradék erőket is” – mondta.
A délutáni programban Széchenyi István gondolatainak a
mentén Gárdonyi Géza életművét is felelevenítették. Dr. Cs.
Varga István irodalomtörténész ugyanis Gárdonyi-kutató is, s
a tavaly megjelent Az élő Gárdonyi-arc című könyv lektora. A
kiadványt a szerző, Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája
mutatta be a konferencián. A breviáriumot a Könyvajánló
rovatunkban mutatjuk majd be.
A SZMPSZ a Széchenyi István-emlékév kapcsán novemberben
Pozsonyban rendez újabb konferenciát.
(felvidek.ma)
|
