|
 2016.04.08.
Izraeli lap: a Moszadnak is dolgozott
Otto Skorzeny volt náci tiszt
Otto Skorzeny, a náci
Waffen SS Adolf Hitler kedvenceként számon tartott alezredese,
Benito Mussolini kommandós kiszabadítója és Horthy Miklós fiának
elrablója, a hatvanas évek elején az izraeli hírszerzésnek, a
Moszadnak dolgozott – állította a Háárec című izraeli újság
névtelenül nyilatkozó, a szervezet történetét ismerő forrásokra
hivatkozva.
Az 1908-ban,
Ausztriában született Otto Skorzeny afféle náci legendának számított,
akit az amerikai és a brit katonai elhárítás „Európa
legveszélyesebb emberének” nevezett, és akiről a Háárec
leleplező cikkéig senki sem gyanította, hogy éveken át az
izraeli hírszerzés egyik legértékesebb ügynöke volt.
Huszonhárom évesen,
1931-ben lépett be a náci pártba, majd a háborúban önként
csatlakozott Hitler személyes SS testőri egységéhez, s kommandós
tisztként harcolt – írta a Háárec. 1943 szeptemberében
zajlott le egyik legmerészebb küldetése, Benito Mussolini olasz
diktátor kiszabadítása, amely után Adolf Hitler órákon át
személyesen beszélgetett vele, és Lovagkeresztet kapott. Őt küldték
1944 szeptemberében Budapestre egy kommandós egység élén,
hogy a kormányzó fiának elrablásával megakadályozza Horthy
tervét Magyarország kiugrására a háborúból.
1944-ben egy százötven
fős, angolul jól beszélő német egységet szervezett, amellyel
amerikai egyenruhákban a frontvonalak mögött támadták és
zavarták a szövetséges katonákat, amiért a háború után két
évig kihallgatták és bebörtönözték, de 47-ben megszökött.
Később Francisco Franco tábornok Spanyolországában telepedett
le, de dolgozott az argentin Juan Peron miniszterelnök tanácsadójaként
és az egyiptomi kormánynak is.
A náci háborús
bűnösök elfogását is végző Moszadnál előbb megölésére,
majd beszervezésére dolgoztak ki terveket, ugyanis a hatvanas évek
elején szükségük lett egy bennfentesre, aki kapcsolatba tud lépni
az egyiptomi rakétaprogramban dolgozó német tudósokkal.
Olyan nácit
kerestek, aki merész, elszánt és számíthatnak titoktartására.
A Moszad egyik korabeli vezetője, Dzsó Raanan – eredeti osztrák
nevén Kurt Weismann – szervezte be 1962-ben Spanyolországban.
Skorzeny azt kérte,
hogy szolgálataiért cserébe vegyék le a nácivadász Simon
Wiesenthal listájáról. Ezt a Moszad megígérte neki, és
amikor Wiesenthal nem volt hajlandó rá, egy hamis levéllel
igazolták az alku létrejöttét. A Moszad mégis állta a szavát,
mert 67 évesen, 1975-ben Madridban, rákbetegség miatt bekövetkező
haláláig Skorzenyt soha nem háborgatták háborús múltja
miatt.
Beszervezése után
Skorzeny Tel-Avivba repült, ahol tárgyalt a szervezetet vezető
Iszer Harellel, és még a Jad Vasem holokausztmúzeumba is elvitték.
Első misszióján Egyiptomban összeállította az Izrael ellen készülő
rakétaprogramban dolgozó német tudósok listáját.
Az izraeli
titkosszolgálat meg akarta félemlíteni a német szakembereket,
hogy ne dolgozzanak Egyiptomnak, mert attól tartott, hogy egy
sikeres rakétaprogram a holokauszthoz hasonló veszélyt
jelenthet a fiatal zsidó állam számára.
Skorzeny egy levélbombával
Egyiptomban megölt öt embert, mire a német tudósok nagy része
hazamenekült. Alig két éve rabolták el Argentínában a zsidók
megsemmisítésében jelentős szerepet játszó Adolf Eichmannt,
és a német tudósok tartani kezdtek attól, hogy Izrael bosszút
áll munkájukért.
A Heinz Krug nevű
rakétaszakértő éjszakai fenyegető telefonok hatására védelmet
remélt Skorzenytől, és egy találkozót kért a volt náci
kommandós tiszttől. 1962. szeptember 11-én egy München
melletti erdőben maga Otto Skorzeny lőtte le. Az akciónál
jelen volt, és a nyomok eltüntetését végezte többek közt
Jichák Samir, Izrael későbbi miniszterelnöke is, aki akkoriban
a Moszad különleges műveletekre szakosodott különítményét
vezette.
Otto Skorzeny Lebe
Gefährlich! (Élj veszélyesen!) címen kiadta emlékiratait, elsősorban
a második világháborúban játszott szerepéről, de ebben nem
említette meg sem a zsidók elleni valószínűsíthető bűntetteit,
sem a Moszad oldalán végzett munkáját.
Sz.
|
