|
 2016.04.08.
Tantermek, uszodák épülnek országszerte
Öt komplett iskolát a következő tanév végéig felépítünk
Tornatermek,
tantermek és tanuszodák épülnek a Nemzeti Köznevelési
Infrastruktúrafejlesztési Program keretében az ország számos
pontján az elkövetkező időszakban. Dr. Boros Anita, a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai államtitkári
feladatokat is ellátó helyettes államtitkára elmondta: a 78
projektre 38,7 milliárd forintot fordítanak 2018-ig, s hozzátette,
hogy a kormány különösen fontosnak tartja, hogy a diákokkal
megszerettesse a sportot, így a sport – életükbe beépülve
– annak alapvető és természetes részévé váljon.
A kormány 2014-ben döntött a Nemzeti Köznevelési
Infrastruktúra Fejlesztési Program elindításáról. Az a cél,
hogy olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és
tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a
fiatalok fejlődését elősegítve így az adott település köznevelési
feladatainak ellátását. Két év alatt történt valami előrelépés
ebben az ügyben?
– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015. április 1-jétől
vette át a programban szereplő fejlesztéseket. Az azóta eltelt
időszakban az összes, addig még meg nem kezdett beruházás készen
áll az indulásra. A végrehajtás érdekében tett intézkedések
között a teljesség igénye nélkül említhető, hogy a tárca
irányítása és koordinációja alatt a tornatermek kiviteli
tervei elkészültek, a tanuszodák típustervét véglegesítették
és a jogerős építési engedélyeket is beszerezték. Összeállt
a végleges dokumentáció, mely alapján 2015. október elejére
18 tanuszoda és 22 tornaterem beruházás esetében kiírták a közbeszerzési
eljárásokat. 2016 első félévében megkezdődik a kivitelezés
és 17 esetben előkészítés alatt áll a közbeszerzési
dokumentáció. 2016. I. félévében tehát az eddig még meg nem
kezdett fejlesztések többségének kivitelezése is megkezdődhet
és a 2016–2017-es tanévben valamennyi beruházás befejeződhet.
Idén mekkora összegből és mennyi tanterem,
tornaterem, tanuszoda épül föl?
– A program I. ütemében összesen 78 beruházás 38
milliárd forint értékben teljes egészében hazai költségvetési
forrásból valósul meg, melynek eredményeként 24
tanteremfejlesztés, 25 tornaterem-építés, 24
tanuszoda-fejlesztés, valamint 5 komplett iskolaépítés valósul
meg a következő tanév végéig.
Mi a beruházások célja?
– Elsődleges célunk, hogy az állam a köznevelési létesítmények
korszerűsítésével hozzájáruljon a helyi fiatalok egészséges
szellemi és testi fejlődéséhez. A kormány különösen
fontosnak tartja, hogy a diákokkal megszerettesse a sportot, így
a sport – életükbe beépülve – annak alapvető és természetes
részévé váljon. A beruházásokra lebontva mindez azt jelenti,
hogy a tanterem-fejlesztési program kiemelt célja többek között
a demográfiai változások okozta tanteremhiányok kezelése. A
tornaterem fejlesztési programmal biztosítjuk a tantervekbe
bevezetett „mindennapos testnevelés” megfelelő körülményeit,
infrastrukturális kereteit. A tanuszoda-fejlesztések mint a
program 3. pillére, a „Minden gyermek tanuljon meg úszni!”
oktatási alapelv jegyében valósulnak meg, elsősorban az úszásoktatás
elősegítése, az iskolai keretek között szervezett úszásoktatás
kiszolgálása céljából. A beruházásokkal megteremtjük a
mindennapi sportélet lehetőségét is, hiszen a létesítmények
oktatási időn kívül – üzemeltetői döntés szerint – a külső
közönség kiszolgálására is alkalmasak.
Miként választották ki a helyszíneket? Vagy erre az
összegre pályázni kell?
– A koncepció szerint a fejlesztési helyszíneket az
Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési vagy
sportpolitikai szakterületének javaslata alapján a kormány határozza
meg, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig kijelölt helyszíneken
hajtja végre a beruházásokat. Az érintett települések, intézmények
kiválasztásakor a kormány természetesen figyelemmel van a beérkező
igényekre is. A jelenleg folyamatban lévő 78 projekt a program
első ütemének tekinthető, a tervek szerint a fejlesztések további
számos helyszínen is megvalósulhatnak. Összegre pályázni tehát
nem kell, és nem is lehet.
Kik lesznek a létesítmények tulajdonosai, fenntartói?
– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a tanuszodák állami
tulajdonba és állami fenntartásba kerülnek, ezzel is
tehermentesítve az önkormányzatokat az üzemeltetési költségek
tekintetében. A tornatermek és tantermek önkormányzati
tulajdonba kerülnek, lévén, hogy iskolákhoz, iskolákban építjük
őket, azok szerves részei lesznek, így ezekben az esetekben a
fenntartás is az önkormányzatok feladata lesz.
Az, hogy a tantermek önkormányzati tulajdonba kerülnek,
míg az iskolák fenntartója az állam marad, nem okoz-e további
zavart a közoktatás területén?
– Engedje meg, hogy pontosítsam. Mind a tantermek, mind
az iskolák, mind a tornatermek az érintett önkormányzatok
tulajdonába kerülnek, s mint előbb említettem, az önkormányzat
lesz a fenntartója. Így értelemszerűen ez a konstrukció nem
okoz zavart a közoktatás menetében.
Mire kell ügyelni a kivitelezőknek a tornatermek és
tanuszodák tervezése során?
– A tornatermek és tanuszodák esetében egy-egy
alapkoncepcióról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az állam
elkészíttette a tornatermek és tanuszodák alapterveit,
melyeket helyszínenként a helyi specifikációkhoz igazíttatott.
A tornatermek esetében négy típustervet különböztetünk meg
attól függően, hogy mekkora tanulói létszámot kell kiszolgálnia
(tornaszoba, A típusú tornaterem, B típusú tornaterem, C típusú
tornaterem). A tanuszodák esetében egy típusterv készült,
melyek alapján a helyi sajátosságokra adaptálva készültek el
az egyes létesítmények kiviteli tervei. Ennek megfelelően az
egy típusba sorolandó tornatermek és tanuszodák csak külső látványban
fognak különbözni egymástól.
Az MSZP azt javasolja, hogy a kormány által évek óta
ígért, de máig el nem indult tornaterem- és tanuszoda-fejlesztési
program olvadjon bele a nemzeti stadionfejlesztési programba. Mi
erről a véleménye?
– A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési
Program és a Nemzeti Stadionfejlesztési Program nem olvasztható
össze, azok alapjaiban eltérnek egymástól. Előbbi egy köznevelési
program, utóbbi egy sportfejlesztési program, az egyetlen
kapcsolódás a két program között az, hogy azokat a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium hajtja végre. A tárca hatékony
szakmai irányításának köszönhetően az elkövetkezendő időszakban
az alapkőletételek és a beruházások megkezdésének sorozata
várható, melynek eredményeként terveink szerint a
2016–2017-es tanévben valamennyi fejlesztés befejeződhet, és
a diákok birtokba vehetik a létesítményeket.
Medveczky Attila
|
