|
 2016.04.08.
Biztonságos,
korszerű
Az ellenzők hibás prekoncepcióból indulnak ki
Dr. Aszódi Attila
kormánybiztos: Brüsszelben támadják a magyar érdeket, pedig
valós alternatívát nem képesek felmutatni a paksi beruházással
szemben. Magyarország számára nagyon fontos a nukleáris
energia, mert olcsó, s nálunk a villamosenergia-ellátást
biztonságosan és gazdaságosan megoldani atomenergia nélkül
nem lehet.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben döntött úgy,
hogy mélyreható vizsgálatot indít abban a kérdésben, hogy a
paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. A vizsgálathoz
kapcsolódó egy hónapos konzultációs időszak lehetőséget
adott arra, hogy magyar és más uniós állampolgárok is véleményezhessék
a beruházást. Mi volt a konzultációs időszak eredménye, és
mikorra várható az Európai Bizottság döntése?
– Meglehetősen aktív volt az európai közösség a
konzultációban. A tagállamok kormányai, uniós állampolgárok,
európai cégek, civil és szakmai szervezetek is elmondták véleményüket.
A visszajelzések szerint az igazán mély szakmai vélemények többsége
a magyar kormány álláspontját támasztja alá. Meggyőződésünk,
hogy minden tagállam maga választhatja meg a villamosenergia-ellátását
biztosító energiamixet. Ez nemcsak az európai jog szerinti
lehetőség, hanem természeti törvényszerűség is, mert az
egyes tagállamok nagyon eltérő adottságokkal bírnak, amit
figyelembe kell venni az áramellátás rendszerének megtervezésekor.
Gazdasági oldalról pedig továbbra is az az álláspontunk, hogy
ez a projekt olyan megtérülő beruházás, ami hosszú távon
segít abban, hogy Magyarország olcsón, megbízhatóan, szén-dioxid-kibocsátás-mentesen
jusson alaperőművi villamos energiához. Ennek alátámasztására
számításokat is bemutatott a Magyar Kormány az Európai
Bizottságnak. A két új paksi blokk meghatározó szereppel bír,
mert alacsony önköltséggel, olcsón lesznek képesek a lakosság
és az ipar számára villamos energiát biztosítani. Emellett a
nukleáris energia használata az ellátás biztonságát is
jelentősen növeli. Reméljük, hogy a beérkezett megjegyzések,
észrevételek feldolgozása után az Európai Bizottság lezárja
a mélyreható vizsgálatot és kialakítja álláspontját.
A Greenpeace és Ausztria viszont ellenezte a
paksi bővítést.
– Hozzászólásaik rendszeresen hibás prekoncepción
alapulnak. Azt próbálják beállítani, hogy az atomenergia nem
alkalmazható gazdaságosan. Márpedig a számok azt mutatják,
hogy az egyik legalacsonyabb önköltségű villamosenergia-termelési
mód az atomenergia, amely nagyon fontos eleme ma is az európai
villamosenergia-rendszernek, így a magyarnak is. A másik
ellenvetés mindig a környezetvédelemmel kapcsolatos. Ha valaki
ismeri az atomenergetikát, tudja, hogy az atomerőművek működésük
során nem bocsátanak ki káros anyagokat a levegőbe és
megfelelő biztonsági garanciák mellett, jól megtervezve, jól
üzemeltetve ezek a létesítmények nem jelentenek veszélyt a környezetre,
s tisztán, szén-dioxid-kibocsátás-mentesen tudnak rendelkezésünkre
állni. Az Európai Unióban 2014-ben az atomenergia adta az uniós
villamosenergia-mix 27%-át, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású
villamos energia több mint felét. Ráadásul hazánk alföldi
ország, szemben például. Ausztriával. Az Alpok lehetővé
teszi nagy vízerőművi kapacitások kiépítését és működtetését,
ezért Ausztriában a vízenergia részesedése az áramellátásban
megközelíti a 60%-ot. Magyarországon ez a földrajzi adottságok
miatt lehetetlen. Ezért az atomenergiára nálunk hosszú távon
szükség van, amely sokkal tisztább áramtermelési mód, mint a
fosszilis energiaforrások. Fontos azt is kiemelni, hogy az atomerőművek
megbízhatóan, időjárási körülményektől függetlenül
termelnek villamos energiát, így a hosszú távú ellátásbiztonságot
is szavatolni tudják.
Jávor Benedek balliberális európai parlamenti képviselő
azt nyilatkozta: „Bár a kormányzati kommunikációban ezt most
is tagadják, kormányzati és bizottsági forrásaim alapján állítom,
hogy nagy valószínűséggel a kormány már beletörődött
abba, hogy az első szakaszt elbukja, és Brüsszelben ki fogják
mondani: a projektben van állami támogatás.” Hogyan vélekedik
arról, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai
Parlamentben is vannak olyan magyar képviselők, akik hazánk
gazdasági érdeke ellen nyilatkoznak?
– Magyarországon
a villamosenergia-ellátást biztonságosan és gazdaságosan
megoldani atomenergia nélkül nem lehet. Nagyon fontos számunkra,
hogy a paksi blokkok hozzávetőleg összesen 2000 MW áramot
termelnek, és lényeges, hogy nagyságrendileg ezt a kapacitást
az évszázad végéig fenn tudjuk tartani. Lehet az új atomerőmű
szükségességét vitatni, ha valaki nem érti a technológiai részleteket,
de ettől függetlenül a tények megkérdőjelezhetetlenek. Mi a
magyar parlament mint népképviseleti szerv által 2011-ben
elfogadott energiapolitika atom-szén-zöld forgatókönyvének
megvalósításán dolgozunk, ahogy azt a parlament annak idején
kitűzte. Vannak persze, akik ezt szeretnék „átíratni” Brüsszellel,
noha nem tudnak valós alternatívát felmutatni a paksi beruházással
szemben. Ráadásul mi mindig azt mondjuk, hogy az atomenergia
mellett szükség van a megújulókra is, ezek kiegészítik egymást.
Egyébként az Európai Parlament tavaly decemberben elfogadott állásfoglalása
is („Az európai energiaunió felé”) ismét egyértelművé
tette: a nukleáris kapacitásfenntartás európai szinten közös
érdekünk. Az európai atomerőművek nélkül a klímavédelmi,
ellátásbiztonsági és versenyképességi célokat nem lehetne
teljesíteni.
Amennyiben Brüsszel zöld utat ad a beruházásnak,
mikor kezdődik el az erőmű építése?
– A létesítmény megépítéséhez nagyon sok előfeltételnek
kell teljesülnie. Az utolsó részletig meg kell tervezni a létesítményt,
és szükséges a létesítmény engedélyeztetése is, ami rendkívül
hosszú és bonyolult folyamat. Kiszámoltuk: körülbelül 6000
engedélyre lesz szükségünk ahhoz, hogy az erőmű üzembe állhasson.
Ezt a 6000 engedélyt nem kell mind beszerezni az építkezés
elindulása előtt, de számos nagy engedélyt meg kell kapnunk,
mielőtt elindulnának a tényeleges munkálatok a paksi
telephelyen. Tehát fontos tervezési és engedélyezési
feladatok vannak előttünk, s ezek sikerén múlik, hogy mikor
kezdődhet el a blokkok építése. A mostani ütemterv szerint
2018-ban.
Öt éve történt a fukusimai erőmű katasztrófája.
Okultunk a japán példából?
– Feltétlenül. A fukusimai baleset után az Európai
Bizottság nagyon rövid időn belül elrendelte az atomerőművek
célzott biztonsági felülvizsgálatát, az úgynevezett
stressztesztet. Ebben a folyamatban magam is részt vehettem az
Európai Bizottság szakértőjeként. Azt kellett alaposan
megvizsgálni, hogy a különböző külső veszélyeknek mennyire
vannak kitéve az európai erőművek. S ha ezek a külső veszélyek
felmerülnek, akkor miként védhetőek meg a létesítmények a károsodástól,
illetve hogyan óvható meg a környezet. Ezeket a vizsgálatokat
akkor az Európai Bizottság által elrendelt programnak megfelelően
Magyarország lefolytatta, és bizonyította, hogy a paksi atomerőmű
jelenlegi blokkjai teljesítik a követelményeket, sőt az EU számos
országa előtt jártunk a biztonságnövelő programokban. Speciális,
nagyon extrém helyzetekre való felkészülést kezdtünk meg már
a fukusimai balesetet megelőzően. A felkészülési program
eredményei nagyon hasznosnak bizonyultak a stresszteszt keretében
is. Ezeket a tapasztalatokat nem csak a mostani paksi blokkoknál
vettük figyelembe, hanem beépültek abba a követelményrendszerbe
is, amit elvárunk az orosz szállítóval szemben a Paks II.
projektben. Számos olyan tanulsága van a fukusimai balesetnek,
amelyek azóta beépültek a magyarországi nukleáris biztonsági
szabályzatokba. Tehát mind a hazai nukleáris biztonságra
vonatkozó jogszabályi környezet, mind a Paks II. projektre
vonatkozó specifikus követelmények figyelembe veszik Fukusima
tanulságait, így az orosz tervező szükségszerűen olyan erőművet
valósít meg a paksi telephelyen, ami ezeket a követelményeket
teljesíteni tudja. Sőt a továbbfejlesztett biztonsági megoldások
közül számosat az orosz tervező még a japán balesetet megelőzően
beleépített a tervébe. A paksi telephelyen a világ egyik
legbiztonságosabb és legkorszerűbb atomerőműve fog megépülni.
Medveczky Attila
|
