|
 2016.04.08.
Keresettek a minőségi
magyar borok a nemzetközi piacon
Világos és könnyen teljesíthető szabályokat fogalmazunk meg
az új jövedéki törvényben
Miként alakult az
elmúlt években a borexport és a borimport értéke? Melyek a
fontosabb felvevőpiacok? A keleti nyitás politikája is hozzájárult
a magyar borok kiviteléhez? Mennyire számít piaczavaró tényezőnek
az olasz bor Magyarországon? Miért szükséges módosítani a jövedéki
törvényt? – kérdeztük Gál Péter eredetvédelemért felelős
helyettes államtitkártól
Sikerként könyvelhető el, hogy tavaly nőtt a
magyar borexport értéke, és közben csökkent a borimport
mennyisége? Mindez azért is lényeges, mert több borász
panaszkodott lapunknak, hogy hazánkba szinte beáramlik az olcsó
külföldi bor.
– A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy
csökkent az import; mégpedig a 2011-es 530 ezer hektoliterről
2015-re 196 ezer hektoliterre. Ez még nem teljes siker, de az
eredmények biztatóak. Tény, hogy lehetnek még mindig olyan
gazdák, borászok, akiknek a saját belföldi felvevőpiacukra érkeznek
be külföldi borok. Éppen ezért nagyon fontos az export növekedése.
Magyarországon jelenleg mintegy 65 ezer hektáron művelnek szőlőt,
szemben a 20 évvel ezelőtti több mint 100 ezer hektárral, tehát
egyértelmű, hogy több szőlőültetvény telepítésében
vagyunk érdekeltek. Ezért is örvendetes az a tény, hogy 2010
óta több mint 15 ezer hektár szőlőültetvényt telepítettek
Magyarországon támogatással. Az elmondottakból következik,
hogy a magyar termelők több bort termelnek, mint amennyit a
magyar borfogyasztók vásárolnak, ezért lényeges, hogy a jövőben
az exportra koncentráljunk. Fel kell kutatni ehhez azokat a
piacokat, ahol jól tudunk teljesíteni. Az adatok azt mutatják,
hogy eddig sikerült ezeket a piacokat részben fellelni. 2010-ben
és 2014-ben sajnos kevesebb szőlőt szüreteltek a magyar gazdák,
ezért, főleg 2011-ben, megnőtt az import mennyisége. Ettől függetlenül
a tendencia elsősorban értékben exportnövekedést és importcsökkenést
mutat. Az exporttal kapcsolatban tudatosítanunk kell, hogy hazánk
nem túl nagy méretű bortermelő ország, illetve a borpiacnak
nem mindegyik szegmensében rendelkezik versenyelőnnyel. Az olcsóbb
vörösborok piacán kifejezetten versenyhátrányt szenvedünk
el. Ezért erőforrásainkat érdemes olyan termékekre fordítani,
melyeket képesek vagyunk jó haszonnal eladni. Ilyenek például
az illatos fehérborok, a nagyobb hozzáadott értékkel bíró
fehér- és vörösborok, az édes fehérek, az aszúk és a rosék
– ezek versenyképes termeléséhez adottak a természeti adottságok.
Az is tény, hogy bár borfogyasztó országnak mondjuk hazánkat,
mégis több bort termelünk meg, mint amennyit itthon
elfogyasztanak, ahogy az is, hogy az importot nem lehet lenullázni,
mert vannak olyan országok, ahol nálunk olcsóbban tudnak bort
előállítani. Nekünk a fő feladatunk a magyar bor hazai és külföldi
eladása.
A déli- vagy a keleti-nyitás politikája hozzájárult
ahhoz, hogy növekedett a magyar borexport értéke?
– A kulturális tényezők is meghatározzák a bornak
mint hagyományos terméknek a fogyasztását. Ezért nehéz találni
ilyen értelemben új célországokat. De éppen a keleti nyitás
kapcsán fontos megemlíteni, hogy a magyar borexporton belül
egyre erősebb Kína szerepe. 2014-ben például csak két ország
tudta növelni az eladott bor mennyiségét Kínában: Magyarország
és Chile. De mivel, ahogy említettem hagyományos termékről
van szó, ezért Kína mellett a régebbi, tradicionális
piacainkra is lényeges fókuszálnunk, így Németországra, az
Egyesült Királyságra vagy Lengyelországra. Ezeken kívül még
Csehországba, a skandináv és a balti államokba exportálunk.
A felsorolt külföldi piacokon főleg az export bor minősége
meghatározó, vagy a mennyisége?
– Ezt nagyon nehéz aggregált adatok alapján megmondani,
illetve eltérőek a különböző országok piacai. Amennyiben az
export átlagárát vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy Kínában
igen magas áron tudjuk eladni a magyar bort, míg Csehországban
nyomottabb áron. Az Egyesült Királyság és Németország az ár
tekintetében a középmezőnybe tartozik.
Mennyire számít piaczavaró tényezőnek az olasz bor
Magyarországon?
– Tény, hogy Olaszországból egyre kevesebb, de még így
is sok olcsó bor érkezik, kimondottan alacsony az import átlagára.
Ez nyilvánvalóan hátrányt jelent azon termelők számára,
akik ugyanebben a szegmensben tevékenykednek. Az utóbbi években
az olcsó importbor piacán Olaszország mellett megjelent
Spanyolország is.
Miként lehet elérni azt, hogy a magyar fogyasztók főleg
a magyar termelők borait keressék a boltokban?
– Magyarország nem a legolcsóbb borok termelésével ér
el sikereket a piacon. Ezért kiemelt cél, hogy belföldi piacon
növeljük a borfogyasztás tudatosságát, tehát a vásárlók
ne csak az árat, hanem a termék értékét is nézzék. Lényeges
a fogyasztók folyamatos tájékoztatása. Azért is jött létre
a Nemzeti Borkiválóság Program mint elengedhetetlen közösségi
bormarketing. A program keretén belül tudjuk bemutatni azokat a
borokat, melyeket a legjobbnak ítélt a szakmai zsűri, illetve a
fogyasztókat tájékoztatni a magyar borokról, borvidékekről,
borstílusokról.
Miért lényeges a jövedéki szabályozás modernizálása,
egyszerűbbé, átláthatóbbá, közérthetőbbé tétele? Ide
kapcsolódik, hogy nemrég beszélt arról a Kormányinfón Lázár
János miniszter úr, hogy szükséges a hivatalok, a pályázatok,
szabályok csavaros jogi nyelvezetét a közbeszéd számára érthetővé
tenni.
– Az állam úgy tudja a legjobban segíteni a gazdálkodókat,
ha világos és könnyen teljesítő szabályokat fogalmaz meg tevékenységükkel
kapcsolatban. A borászat területén e cél érdekében sokat
tettünk, de még így is igen sok tennivaló maradt. Az
adminisztrációs tehercsökkentések területén az eddigi
legjelentősebb eredmények közül ki kell emelni a kistermelői
pezsgőt és a borkísérő okmány számlával való kiválthatóságát.
Az igazán nagy lépést a jövedéki törvény modernizációja
hozza. Azért szükséges a 2003-as jogszabály módosítása,
mert azóta jelentősen változott a világ bortermelése, felvevőpiaca.
Az EU-s jövedéki irányelv lehetővé teszi, hogy azokat a
termelőket, akik 1000 hektoliter alatt állítanak elő bort,
kivegyük a jövedéki körből. Nekik nem kell majd jövedékiséghez
kapcsolódó adatszolgáltatásokat benyújtaniuk. A stratégiai célok
között szerepelt a módosítás elveinek kidolgozása során az
adminisztráció csökkentése, az egyszerűsítés, a
garanciarendszer átalakítása, a kockázatkezelés javítása.
Medveczky Attila
|
