vissza a főoldalra

 2016.04.15. 

A „KUTATÁS”

Most telt be a pohár. Döntöttem, nem veszem meg többet azt az újságot, amit még a nagyapám is olvasott minden áldott nap. Elegem van. Hogy miért pont ezen az íráson borultam ki? Magam sem értem, tekinthetném a cikket szokásos fizetett propagandának. És mégis valahogy az a romlottság, amilyen módon megpróbálnak hülyére venni, az bőszített fel. Milyen mély álnokság kell komolynak tetszően hivatkozni egy olyan, az 1980 és 2000 között születettek körében végzett „nemzetközi „kutatásra”,melyet a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és az amerikai Global Progress, az AudienceNet közvélemény-kutató megtévesztés céljából fizet. Mint egyik elemét a sok felesleges pótcselekvésnek ami tökéletesen passzol ahhoz a pofátlan pénzszóráshoz, mely Brüsszelben is folyik. Ennek a „kutatásnak” az elemzője bizonyos Policy Solutions. A hivatkozott „kutató” hely „nevezetes” rendezvényén a megnyitót Hiller, a szoci mondta. A rendszer, módszer, technika tulajdonképpen mesebeli. Előbb, ha jól tévedek, egy rakás pénzért „kutatnak”, majd az ún. Y generációról hamukáznak. Mindenféle grafikonokat festegetnek, tehetik a papír türelmes. Aztán rendeznek egy bazi nagy konferenciát ahol elmesélik egymásnak: Miről is szól a kutatás. Külföldi vendéget is hínak, mert ahol legalább egy külföldi szerepel, ugyebár, az csak komoly dolog lehet. Volt itt minden, mint a vásárban: FEPS, Policy Solutions, Millennial Dialogue, stratégiai igazgatói sőt szakértői panelbeszélgetés, Y generációs fiatalok(?), Ságvári, politikatudomány, ZRI, Závecz Research, Bárány az MSZP elnökségéből Gulyás, az Internetadós tüntető szórja a rizsát, (gondolom máris képben vannak,) és végül az elmaradhatatlan állófogadás.

A „kutatás” során kitöltettek – mondják a „munkamódszerükről” – ezer kérdőívet, online, 15 és 34 év köztiekkel. Az ilyen adatfelvétel reprezentativitása kor, jövedelem, iskolázottság tekintetében kb. semmit ér. A résztvevők köre végül negyven főre redukálódott, az ő véleményükre hivatkoznak, melyet több napon át tartó, online moderált beszélgetés során fejtettek ki, (gondolom szavanként aranyárban).

Ez a humbug halmaz ihlette a Magyar Nemzet főmunkatársának írását, melynek lényegi megállapítása:

A fiatalok nálunk (értsd a Fidesz-kormány alatt) a térségbeli országok fiataljai közül a legkevésbé boldogok, és nálunk bíznak a legcsekélyebb mértékben a politikusokban. A „megkutatott” ún. Y generációból (?) minden második a jobbikra szavazna, és a Fidesz természetesen e mögött a ragyogó eredmény mögött messze leszakadva kullog.

Az Y generáció(?) negyven darabján végzett furcsa felmérés szerint a kiválasztottak számára a munkahelyteremtés, az egészségügy és az oktatás a legfontosabb.

A legutóbbi nemzeti ünnepünkön, március 15-én elhangzott politikusi beszédek, zavaros, unalmas történelmi okfejtésekbe fulladtak. Írja szerző, aki gyáva ahhoz, hogy egyenesen neki menjen Orbán korszakos beszédének, helyette nyíltan a fiatalokat értékeli le, mondván nem érdekli őket a szürke lét fenntartásán kívül semmi. Esetleg a népi–urbánus szembenállás meghaladása. De ha ez így van, akkor miért és főleg meddig lenne számukra fontos a múlt vitáinak, a népi–urbánus szembenállásnak a meghaladása? Amíg ebből a vitából a népi nemzeti elem végleg ki nem iktatódik?

Ehhez kell a Jobbik, ezért fut mindenféle balliberális boszorkánykonyhán a tökéletesen elvtelen párt feldicsérése.

A „kutatók” szerint a hagyományos, régi pártok szénája különösen rosszul áll az Y generációnál(?). Politikailag aktív csoportjukból (ez mindössze 40, azaz a negyven fő) minden második fiatal a Jobbikot választaná, a Fidesz leszakadva a második, a szellemileg kiüresedett „baloldalt” pedig megelőzi az LMP. Úgy látszik, a lázadást ma leginkább a nemzeti radikalizmus testesíti meg, és a fiatalok hitelesebbnek tartják az ellenzéki Jobbikot a mérsékelt konzervatív, polgári politizálástól elrugaszkodó kormánypártnál.

A Jobbik a szerintük hiteles, második ciklusát tölti a parlamentben. Amit megalakulásától az EU-ba majd a magyar parlamentbe kerülésétől fogva művelt ennek a pártnak a vezetése az a képmutatás, a korrupció, a hazugság, a választók megtévesztésének csimborasszója. Emlékeztetnék a náci jelképekkel operáló zsidó gyerekek közül kiugrott Szegedi Csanádra, és kenyeres pajtására, a Haynaut istenítő pártelnökre. Ezek nemrég palesztin fejrevalóval a nyakukon imádták az iszlámot, most migránsellenesnek mutatkoznak. A szovjet emlékműnél kőműveskednek szabadon, KGBéla elvtársuk kémes kötödését elvakolandó. Magzatelhajtókkal a soraikban a népességcsökkenés miatt giccseskednek. Tételes istentagadóik díszletnek használják a templomot. Ezekhez kötődne a ki tudja miért Y-nal jelölt generáció?

czyla