|
 2016.04.22.
Kukkonia vs. Góbé termékek, avagy
Csallóköz esete a kétnyelvűséggel
Az elmaradott régiók
gazdasági kitörésének egyik legjobb lehetősége nem más,
mint a gyökerekhez, a hagyományokhoz való visszatérés. A
legjobb példa erre a széles körű élelmiszer-termékcsaládot
piacra dobó székely Góbé-projekt, amelyhez megfelelő árusítási
láncot, egyéni marketingarculatot alakítottak ki. E mintára jött
létre Felvidéken a Kukkonia-projekt.
A székely kezdeményezés
olyannyira sikeres, hogy már nemcsak az értékesítési körbe
tartozó és bekapcsolódó üzletekben, hanem szinte mindenhol
kaphatóak a székely termékek, sőt egyre inkább beszivárognak
az áruházakba is. A Góbé termékek mellett pedig egyre több más
portéka lát napvilágot, követve az irányvonalat: helyi termék,
székely jelleg, magyar feliratok. Ezek szinte mind óriási
sikernek örvendenek (gazdasági szempontból is) – lásd a legékesebb
példáját mindennek: az Igazi Csíki sört.
Csak egy kis öntudat
kell hozzá…
E székely minta alapján jött létre a Felvidéken is a
Kukkonia-projekt (Kukkonia Csallóköz legendabeli népies elnevezése),
ami a Csallóköz értékein alapul, s szinte ugyanazt a profilt követi,
mint erdélyi társa. Igaz, a kínálatban egyelőre csak 28 termék
szerepel (tej-, hús-, gyümölcs- és zöldségtermékek), de a
koncepció biztató jeleket mutat. Persze, a Világi Oszkár érdekeltségébe
tartozó termékcsalád még csak az út elején jár, hiszen a székelyföldihez
hasonló széles körű értékesítési mód még messze nincs
kialakítva (jelenleg 35 értékesítési pontjuk van a honlap
szerint), de a márka már elég szépen kiépült, ami jó alapja
a fejlődésnek és a terjedésnek.
A hivatalos honlapon szinte minden megtalálható ezzel
kapcsolatban: néveredet, történelmi áttekintés, hagyományok,
kultúra, anekdoták, gasztronómia, turisztikai érdekességek.
Mindezeknek a hálózata, kapcsolódási pontjai tehát megfelelő
alapok, melyek kiránthatják a gazdasági kátyúból
Nyugat-Felvidéket (vagy akár az egészet).
Mégis van egy szépséghibája a dolognak, ami szálka vagy
inkább gerenda az itt élő magyarok szemében. Bármennyire is a
miénk, bármennyire is a mi ízvilágunk, az itteni emberek keze
munkáját dicséri, az ittenieknek jelent bevételt, és hiába
van minden egyéb ezzel járó pozitívuma, ha nyelvében csak
szlovákul kínáltatik a portéka. Ellenben a Góbé-termékeken
nemcsak, hogy a magyar a domináns felirat (persze van román is),
de nekik még a rovásírás is belefér. Lehet, hogy ez (is) a
siker titka?
A vállalkozást Világi tavaly személyesen is bemutatta a
Martosi Szabadegyetemen, ahol egy érdeklődő kérdésére ígéretet
tett, hogy pótolják a hiányzó magyar feliratokat. Nos, az azóta
eltelt közel egy év alatt erre még sajnos nem került sor. Remélhetőleg
hamarosan megteszik, hiszen a szimpatikus kezdeményezésnek igazából
csak így lenne értelme, s jó példával előállva akár
folyamatgerjesztő hatást is elérhetne, amennyiben valódi
sikertörténetet futna be. Rajtunk, felvidéki vásárlókon
biztosan nem múlna, amennyiben magunkénak érezhetnénk…
Felvidek.ma
|
