|
 2016.04.22.
Az államfőnek tetszik a kormányprogram,
az ellenzéknek és a szakértőknek már kevésbé
Andrej Kiska köztársasági
elnök szerint a múlttal összehasonlítva előrelépést jelent
az elfogadott kormányprogram. Ha sikerül megvalósítani, jelentős
fejlődés lesz, jelentette ki az államfő, aki pozitívan értékeli
például azt, hogy civil szakértők és polgári kezdeményezések
javaslatait is tartalmazza. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy
a kormány most megmutassa, megérti az emberek gondjait, tudja
mitől dühösek, és eredményeket tud majd felmutatni. Az igazságügyi
minisztertől például azt várja a köztársasági elnök, hogy
keresztülviszi a korrupcióellenes törvényeket. „Esélyünk
van az előrelépésre, és mindnyájunk kötelessége, hogy ezt
az esélyt ne mulasszuk el” – fogalmazott Andrej Kiska.
Ellenzék: hangzatos szavak konkrétumok nélkül
Richard Sulík, az ellenzéki SaS elnöke azonban már nem
ennyire bizakodó. A korrupció elleni küzdelem szerinte is jól
hangzik, ám tudjuk hogyan végződött ez a múltban. Az ellenzéki
pártelnök szerint a programnyilatkozatból hiányzik az ambíció,
a konkrétumok és a gazdasági reformok, ezért aztán a legerősebb
ellenzéki párt nem támogatja azt a parlamenti szavazás során.
„A gondot a megvalósíthatóságában látom. Több hangzatos
mondatot is tartalmaz, amelyek már az előző kormányprogramban
is benne voltak, például a korrupció elleni küzdelem, aztán
tudjuk, hogy végződött mindez – négy év alatt egy csomó
korrupciós üggyel „örvendeztettek” meg minket” –
jelentette ki Sulík.
Az SaS elnöke szerint ugyanakkor több dolog is hiányzik a
kormányprogramból. Például a közigazgatási reform vagy az
UNITAS-program, az egységes adó, vám és biztosítási járulékok,
vagy az adó- és járulékcsökkentés, na és persze a vállalkozói
közeg javítása. Ezen a téren véleménye szerint csak deklaratív
javaslatokat tartalmaz a kormányprogram, nem pedig konkrétumokat.
A kiegyensúlyozott költségvetést is elodázták 2018-ról
2020-ra, ami Sulík szerint azt jelzi, hogy képtelenek az államháztartás
konszolidálására. „Jobb lett volna, ha kevesebb értelmetlen
frázist és „mi világbékét akarunk stílusú” deklarációt
tartalmaz a programnyilatkozat” – vélekedik Sulík.
A kormány megfeledkezett a dolgozókról és a munkanélküliekről
Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet közgazdásza
szerint is lehetett volna részletesebb a kormányprogram. Legalább
a hosszú ideje munka nélkül lévőkkel, a munkanélküli
fiatalsággal foglalkozhatott volna többet, vagy legalább
konkretizálhatta volna az új munkahelyek létrehozására tett
ígéreteit.
Semmi konkrétumot nem tartalmaz például a szegregált
romatelepek munkanélküliségének, vagy a hosszú távú munkanélküliség
megoldását illetően. „Csupán mindent átfogó frázisokat
tartalmaz, amelyek semmit sem oldanak meg” – vélekedik a
szakember. Hozzátette: intézete célja, a hosszú távú munkanélküliség
csökkentésének nagyobb támogatása sem járt sikerrel. Pedig
éppen ez az, ami a munkapiac szempontjából gondot okoz Szlovákiának.
Az egy évnél hosszabb ideig munkanélküli embereknek ugyanis
nagy gondot jelent a munka világába való visszatérés.
A programnyilatkozattal a kormány létjogosultsága kérdőjeleződik
meg
Páleník szerint az ígért százezer új munkahely létrehozása
sem lesz olyan egyszerű. Ehhez ugyanis hozzá kell számítani
további 160 ezer szabad helyet – a kormányzás négy éve
alatt körülbelül ennyien mennek majd nyugdíjba. Páleník
szerint a munkanélküliek 45 százalékáét alkalmazni kellene,
hogy teljesíteni tudják az ígéretüket, ez azonban a szlovákiai
munkaerőpiac jelenlegi feltételei és helyzete mellett nem olyan
egyszerű.
Páleník a kormányprogram
határozatlanságát és a konkrét intézkedések hiányát valóban
a foglalkoztatáspolitika nagy gondjának tartja. Az ugyanis a
kormány egyik fő pillérét jelentette. „A
programnyilatkozattal azonban megtagadták ennek a kormánynak a létjogosultságát”
– jelentette ki a közgazdász.
Minimálbérnövelés – gondokkal
Slavomír Manga, a Szlovákiai Szakszervezetek Szövetségének
(KOZ) alelnöke a kormányprogram kapcsán úgy nyilatkozott, hogy
az a jövőben megfelelő alapot jelent a kormánnyal való értelmes
párbeszédre. „Mi a béremelésekre fektettük a hangsúlyt, és
a hogy a minimálbér elérje az átlagbér 60 százalékát”
– jelentette ki Manga, aki szerint a minimálbérről és annak
2017-es szintjéről tovább folytatják a tárgyalásokat.
Robert Fico kormányfő már a múltban is a minimálbér
emelése mellé állt, amikor 500 euróra akarta emelni azt. A
minimálbér-emelés azonban nem minden, mivel az további két
problémakört nyit meg. Az első az indexált bérek problémája,
a növekvő minimálbérrel ugyanis növekszik azoknak a bértáblázatoknak
a száma, amelyek minimálbér alá kerülnek. Azaz hiába keres
valaki 280 eurót, a bérét ugyanúgy a minimálbér nagyságára
egyenlítik ki, mint annak, aki például két évtizede végzi
ugyanazt a munkát, s ennek a díjázásában igazságosan tükröződnie
kellene. Manga szerint minden egyes minimálbér-emeléssel több
lesz az ilyen emberek száma. Ezért a szakszervezetek azt szeretnék,
ha a bértáblázatok a minimálbérrel kezdődnének, ám egyes bérek
akár 200 euróval is megnövekednének így.
A másik probléma,
hogy a kormányprogram nem tartalmazza a minimálbér betartását.
Korlátozott anyagi felelősségvállalás
Miroslav Beblavý független parlamenti képviselő is bírálja
a kormányprogramot, aki szerint a harmadik Fico-kormány az előző
kettőre épül. A gazdaságpolitika terén az általános frázisok
számát és ürességét tekintve a kormány teljes mértékben
az első és második Fico-kormányra épül” – jelentette ki
a képviselő.
Beblavý azt állítja, a Sieť lemondott az egyik fő
prioritásáról, a köztisztviselők anyagi felelősségéről,
amelybe a bírák és az ügyészek is beletartoztak volna. „A
javasolt kormányprogram szerint az anyagi felelősségvállalás
azonban rájuk nem vonatkozik, és nem vonatkozik a polgármesterekre
vagy megyeelnökökre sem, sem pedig a Szociális Biztosító vagy
az Általános Egészségbiztosító vezetőjére” –
fogalmazott az ellenzéki képviselő.
(Felvidék.Ma/TASR,
SME, Aktualne.sk)
|
