vissza a főoldalra

 2016.04.22. 

Minden pénzt hazahoztunk

A szocialista kormányok gúzsba kötötték Magyarország gazdaságát

Az ellenzék olyan ügyeket kér rajtunk számon, amelyek teljesítésére nem is mi vállaltunk garanciát, hiszen 2010-ben már az előző kormányzat által, 2007-ben levert „fejlesztési cölöpökkel” vettük át a kormányzást, hisz a fejlesztési források 60-70%-át már akkor lekötötték, közölte megkeresésünkre Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Hozzátette: egyedül az ellenzék olvassa ki a felfüggesztésből, hogy az, csak a szabálytalanságok miatt lehetséges.

 37.5 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztásáról döntött Brüsszel. Miről vitáznak az Európai Bizottsággal, s mi lesz azokkal a pályázókkal, akik a szabálytalanságokat elkövették?

 –Magyarország vitája az Európai Bizottsággal az előző, 2007-2013-as időszak uniós kifizetéseiről, tehát a múltról szólnak. E ciklus forrásainak kihelyezését 2015 végéig sikerült befejeznünk, ezt követően indult el az a pénzügyi elszámolási folyamat, amely végérvényesen lezárja az előző fejlesztési ciklust. A vita arról szól, hogy azok a pénzeket, amelyeket a magyar kormány már kifizetett a pályázóknak, teljes egészében Brüsszel fizeti-e ki. Akárhogy is zárulnak a viták, már minden eurocentjét hazahoztuk az előző ciklus, hazánk számára rendelkezésére álló keretének. Ez azért lehetséges, mert Magyarország a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban 8200 milliárd forintra kapott lehívási lehetőséget, a forint-euró árfolyamváltozása miatt, további 400 milliárd forintnyi felhasználható forrást nyertünk. Így a keretösszeg 8600 milliárd Ft lett. Mivel tudtuk, hogy a pénzügyi záráskor előkerülhetnek olyan ügyek, amelyekben nekünk vagy a Bizottságnak lesz igaza, a rendelkezésünkre álló keretre többletkötelezettséget vállaltunk; hiszen, ha úgy alakul, hogy a Bizottságnak lesz igaza, akkor - ha csak annyi pénzt helyeztünk volna ki a pályázóknak, mint amennyi Brüsszelből érkezhet - ezt a pénzt csökkentették volna a vitás tételek. A különbözet a költségvetésben rendelkezésre állt, így nem fedezet nélkül kötöttük le ezeket a támogatásokat. Erre készülve, és a költségvetés pozitív mérlege miatt is lehetőségünk nyílt arra, hogy mintegy 9700 milliárd forintot kössünk le különböző fejlesztésekre. A 9700 milliárdból kifizettünk mintegy 9200 milliárd fontnyi fejlesztési forrást. A 9700 Mrd Ft és a 9200 Mrd Ft között vannak például azok a projektek, amelyek a szakaszolás lehetőségével átkerülnek a 2014-2020-as ciklusra. Mintegy 620 milliárd forint van a számlán, ami a brüsszeli kereten kívüli kifizetés. 6 ügyről folyik a vita, amelyek kapcsán az esetleges korrekció („büntetés”), legrosszabb számítások szerint 200 milliárd forintot tehet ki, de szerintünk ezt tudjuk csökkenteni. Tehát a 620 milliárd forintos keretből bőven lehet rendezni a vitát. Ha az a forgatókönyv érvényesülne, amire eddig nem volt példa – tehát az, hogy mindenben Brüsszelnek lenne igaza - még akkor is 400 milliárd forintnyi pluszban vagyunk, ahonnan behozhatunk olyan számlákat, amelyek által garantálni tudjuk a 100%-os forráslehívást. Éppen ezért nem kockáztatunk ezzel a vitával egyetlen Magyarországnak járó centet sem. Azért sem kockáztathatunk, mert ha az Európai Bizottság bármilyen pénzt megpróbál visszatartani, akkor egyrészt benyújtunk olyan számlákat, melyek más projektekből származnak, másrészt a visszatartást csak úgy tehetik meg, ha konkrétan megjelölik a szabálytalanságok helyét a fejlesztésekben, s ilyenkor a kormány ezeket pénzeket visszaköveteli azoktól, akik elkövették a szabálytalanságokat. Tehát közpénz semmiképpen sem kerül veszélybe. A kérdés már csak az, hogy a Bizottság ezeket a tételeket fizeti-e ki, vagy más tételeket a túlvállalási keretből, illetve, hogy nekünk kell-e szabálytalan forrásfelhasználás miatt a pályázóktól visszakövetelni pénzeket. Kiemelendő, hogy a költségvetési pénzeket megóvtuk, s minden pénzt, ami Brüsszeltől érkezhetett, azt hazahoztuk Magyarországra.

 A pályázókat a Bizottság és a kormány közti vita mennyire érinti?

 –Semmilyen formában sem érinti őket a vita, mert a pályázók 2015 végéig megkapták ezeket a kifizetéseket. Őket ez a vita csak akkor érintheti, ha kiderül, hogy maguk a pályázók követtek el szabálytalanságot. Akkor a kormány a szabálytalanság mértékéig követeli vissza tőlük a kifizetett összeget.

 Kit terhel a felelősség abban, ha hazánkat megbírságolják? 2007 és 2013 közt a szocialisták is kormányon voltak, ám több média a Fidesz –kabinetet okolja a szabálytalanságok miatt.

 –Az korántsem biztos, hogy az uniós források felfüggesztései mögött minden esetben szabálytalanságok húzódnak. Szakmai jellegű vitáink is vannak. Egyedül az ellenzék olvassa ki a felfüggesztésből, hogy az csak a szabálytalanságok miatt lehetséges. Ha teszem föl, Magyarország megállapodást kötött volna az Európai Bizottsággal, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére használhat föl forrásokat, és arról szólt volna a vita, hogy a kolbásztöltés az élelmiszeripar kategóriájába tartozik, vagy csak a konzervgyártás, akkor sem szabálytalanságról lenne szó, hanem szakmai vitáról. Tehát a forrásfelhasználás tartalmi kérdéseiről is vitázunk az Európai Bizottsággal. Az ellenzék azt a látszott szeretné kelteni, hogy a viták abból adódnak, hogy visszaéltünk a forrásfelhasználással. A másik vita, ami már konkrétan a felfüggesztett projektekhez kötődik, hogy történt-e túlárazás a fejlesztésekben, s ha igen, akkor annak mi az oka. Az egyik, hogy nem működött jól a banki hitelezés, ami előfinanszírozta volna ezeket a fejlesztéseket, s ebből fakadóan az elszámolási arányon belül voltak problémák az önerő és a támogatás területén, a másik, ha valóban visszaéltek egyesek a forrásokkal. Ezekből a példákból is látszik, hogy nem mindegyik Bizottsággal folytatott vitánk vezethető vissza rosszindulatú machinációkra. Ugyancsak konkrét kérdés az aszfaltkeverő-ügy, ahol az Európai Bizottság eleinte olyan eljárás miatt függesztette föl a Magyarországnak járó pénzeket, amely eljárását ő maga hozott, hogy különböző minőségbiztosítási szempontokból fakadóan az aszfalt felhasználásának a helye, tehát az útépítés helyszíne, milyen távolságra legyen az aszfalt előállításának helyétől. Viszont április 7-én Lázár János miniszter úr az úgynevezett aszfaltügy bíróságon kívüli rendezésében állapodott meg Corina Cretuval, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával. .Amennyiben Brüsszel mégis úgy határozna, hogy egyes esetekben szabálytalanságok történtek, akkor azok terheit nem az állampolgárokra hárítjuk, hanem azokra, akik elkövették a szabálytalanságokat.

 Nem tartanak attól, hogy a bírságok miatt presztízsveszteség éri a kormányt?

 –Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amellyel kapcsolatban az EU még másfél évvel a ciklus zárása előtt is hatalmas forrásvesztést prognosztizált. Ha megvizsgáljuk a 2010-es kormányígéreteket a 2007-2013-as fejlesztési ciklus vonatkozásában, abban olvasható: garantáljuk minden forrás hazahozatalát. Azért nem arra vonatkoztak az ígéretek, hogy tartalmilag is felelősséget vállalunk a rendszerért, mert az alapokról nem mi kötöttünk megállapodást. Szerintünk az alapok voltak hibásak. Azt a vállalásunkat, melyet a teljes körű forráslehívás irányába tettünk, úgy teljesítettük, hogy a régióban azokat a tagállamokat is megelőztük, amelyek még a ciklus során is előttünk jártak a források lekötésében, kifizetésében. Magyarország a kerethez képes 8%-kal több forrást kötött le. A lengyelek érték el a 100%-ot, míg a csehek, a szlovákok és a románok a teljes keretnek csak kisebb részét tudták lehívni. Vállalásunkat teljesítettük. Ma olyan ügyeket kérnek rajtunk számon, amiket nem mi vállaltunk, s amiknek teljesítésére nem is vállaltunk garanciát, hiszen amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, a fejlesztési források 60-70%-át már rég lekötötték. Ha valakit presztízsveszteség érhet, az nem a jelenlegi kormány, hanem az a baloldali garnitúra, amely gúzsba kötötte Magyarország gazdaságát.

Medveczky Attila