vissza a főoldalra

 2016.04.22. 

Célunk a magyar állattartó gazdálkodók versenyképességének javítása

70 milliárd forint pályázható állattartó telepek korszerűsítésére

El szeretnénk érni, hogy korszerű, megújuló energiákat felhasználó telephelyek jöjjenek létre. Hiszen nem csak az európai, hanem a nemzetközi piacon is nagyon nagy a verseny. S azok az állattartó telepek lesznek hosszú távon versenyképesek, akik a termelési költségeiket is jelentősen csökkentik– számolt be a pályázat fő céljáról Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség államtitkára.

 Eddig miként támogatták a hazai állattartó telepeket?

 –Az előző uniós támogatási ciklusban jelentős forrásokat kaptak az állattartó telepek, összesen mintegy 270 milliárd forintot. Ebből az összegből főleg a nagyobb és közepes állattartó telepek részesültek, és olyan uniós kötelezettségeket kellett finanszírozni, mint például a trágyatárolás kezelését, amely majdnem 100 milliárdos tételt tett ki. Az elmondottakból következik, hogy egy jelentős gazdálkodói réteg nem tudott telepfejlesztési beruházásokat megvalósítani. Tehát eléggé vegyes a hazai állattartó telepek helyzete. Akik az előző időszakban sikeresen pályáztak, viszonylag korszerű teleppel műkődnek, viszont mások korszerűtlen technológiával és magas termelési költségekkel kénytelenek dolgozni. Rajtuk kívánunk most segíteni.

 Új telepeket is létre lehet hozni az elnyert összegből?

 –Természetesen. Az elnevezés ebből a szempontból kissé félrevezető lehet, mert a pályázati felhívásunk egyik célja, hogy korszerű telephelyek jöjjenek létre. Tehát nem csak a már meglévő telephelyek infrastruktúráját kívánjuk fejleszteni és korszerűsíteni, hanem ha valaki zöldmezős beruházás keretében állattenyésztést szeretne elkezdeni, és mellé új, modern, korszerű állattartó telephelyet kíván biztosítani, akkor erre is lehet pályázni. Az előző költségvetési ciklusban nagyon sok közpénzt fordítottak az állattartó telepeken az erőgépek, traktorok beszerzésére, amiket később a növénytermesztésben is használtak a cégek, viszont az új felhívásainkban már csak nagyon korlátozott számban lehet néhány munkagépet megvásárolni, éppen azért, hogy a telephelyek versenyképesebbekké, energiahatékonyabbá váljanak. A felhívás egyik célja, hogy korszerű, megújuló energiákat felhasználó telephelyek jöjjenek létre. Hiszen nem csak az európai, hanem a nemzetközi piacon is nagyon nagy a verseny. S azok az állattartó telepek lesznek hosszú távon versenyképesek, akik a termelési költségeiket jelentősen csökkenteni tudják. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a lehető legkorszerűbb technológiával működtessék ezeket a telephelyeket a kis-közepes-, vagy nagyobb vállalkozások.

 Hogyan oszlik meg a 70 milliárd forint a különböző állattartók között?

 –Azt vettük alapul, hogy az állattenyésztési ágazatok milyen súllyal szerepelnek az agráriumban. Ennek megfelelően osztottuk el a rendelkezésre álló keretösszeget. A három nagy húzóágazatnak, a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztésnek 25-30% közötti az agrárgazdasági súlya. Ennek megfelelően a forrásból mintegy 20-20-20 milliárd forintra a szarvasmarha-, a baromfi-, valamint a sertéstartók pályázhatnak telepeik korszerűsítésére, illetve újak létrehozására. Ezen kívül vannak olyan ágazatok, melyek szintén fontosak a magyar agrárium számára. Ilyen például a kiskérődző - ágazat. A juh-és kecsketartók komoly foglalkoztatási potenciállal bírnak és számítunk rájuk a következő időszakban is. Ez az ágazat kiugrási lehetőséget jelenthet a magyar agrárium számára. A kecske- és juhtartók 4 milliárd forintra jelentkezhetnek. A fennmaradó 6 milliárd forint egyéb állattartók, például a nyúltartással, strucctartással foglakozók, vagy a méhészek rendelkezésére áll. A lényeg, hogy mindegyik állattenyésztő megtalálja a maga számítását. A szarvasmarha-, a baromfi és a sertéstartók maximum 500 millió, kollektív –több gazdálkodó által megvalósított – projektek esetében maximum 1 milliárd forintra pályázhatnak. Ezáltal is ösztönözzük a tenyésztőket az összefogásra. A kiskérődzők esetében – a szakmai szervezetek kérésére – a pályázható összeg maximuma 15 millió, kollektív projekteknél 30 millió forint lehet. A támogatás intenzitásában is vannak különbségek. Hiszen például a nem konvergencia-régióból (tehát a Pest megyei, közép-magyarországi) érkező pályázatok támogatottsága mindössze 40 százalékos. A többi régió esetében ez 50 százalék. További kivételt jelentenek a fiatal gazdák és a termelői csoportok, akik számára 60 százalékos a pályázatok intenzitása. Ezekből az összegekből finanszírozni lehet az építéssel járó technológiák kialakítását, illetve azokat az állatártáshoz kapcsolódó eszközök beszerzését is, amelyek nem járnak építéssel. A bírálatkor figyelembe vesszük még például azt is, ha a pályázó ökológiai gazdálkodást folytat, vagy termelői csoport tagja, továbbá növelni kívánja a dolgozók létszámát. A pályázat kiírásakor arra is ügyeltünk, hogy azok a kis-és közepes állattartó telepek jussanak a források jelentős részéhez, akik korábban ezt nem tudták megtenni. Ezért meg kellett határoznunk az üzemméretet is.

 Mi tesznek annak érdekében, hogy valaki ne „vesszen el” a több száz oldalas pályázati kiírásokban?  

–Nem jogszabályokat fogalmaztunk meg, azaz nem miniszteri rendeletekkel szabályozzuk az egyes támogatási felhívásokat, mint a korábbi időszakban, hanem érthető magyar nyelven írtuk ki a pályázatokat. Természetesen vannak olyan feltételek, melyeket az Európai Bizottság minden tagállammal szemben érvényesíteni kíván, ami azt is jelenti, hogy minden ilyen pályázat esetében nagyon szigorúan meghatározzák a dokumentációk bekérését, és a különböző kritériumoknak való megfelelést. Ezért olyan jellegű adminisztrációcsökkentést, hogy csupán néhány oldalas lesz az űrlap, nem ígérhetünk meg. Az pedig egyértelmű, hogyha valaki több százmillió forintra akar pályázni, akkor ellenőrizni kell azt, hogy az a pénz a megfelelő helyre jusson. Ehhez az ellenőrzéshez viszont elengedhetetlen a dokumentáció. Fontos ellenőriznünk, hogy a pályázó valóban mezőgazdasági termelő legyen, mert sajnos sokan megpróbálják a pályázati rendszereket kijátszani. Ezért be kell bizonyítani, hogy a pályázó fő profilja a mezőgazdaság, nehogy egy állattartó teleppel rendelkező, de nem az agráriumban szereplő nagyvállalatról legyen szó. A szigorú előírásoknak azért kell megfelelni, hogy ebből a forrásból valóban a mezőgazdaságban élők részesüljenek. A pályázatokat május elejétől két hónapon át lehet benyújtani. Lassan a ciklus felénél tart minden egyes tagállam, ezért elemi érdekünk, hogy ezeket a pénzeket minden egyes pályázó számára biztosítsuk. A kormányzat 2016-ban minden vidékfejlesztési pályázatot megnyit, s csak elenyésző lesznek a 2017-es második szakasz pályázatai. A nagy érdeklődés miatt a rendelkezésre álló források gyorsan ki fognak merülni, éppen ezért fontos, hogy az érdeklődők figyelemmel kísérjék a megjelenő pályázatokat, ezért minden érdekeltet arra bíztatok, hogy már az első szakaszban nyújtsa be kérelmét.

Medveczky Attila