|
 2016.04.29.
Vissza kell adni
a népszavazás jogi súlyát
Nem támogatjuk a kötelező kvóta bevezetését
A Magyar Közösség
Pártjához kötődő petíciós bizottságának tagjai 79 798 aláírással
adták le április 11-én petícióját a belügyminisztériumba.
A petíció olyan jogszabályi módosítások érdekében indult,
amelyek a kormányt arra köteleznék, hogy tekintse érvényesnek
a helyi népszavazások eredményét, különös tekintettel a
települések közbiztonságát (például menekültügyi intézkedések),
környezetvédelmi viszonyait és a település névváltoztatását
érintő ügyekben. Őry Péter a petíciós
bizottság elnöke kifejtette: jogosult
a szlovák kormány a helyi népszavazás eredményeit figyelmen kívül
hagyni, ami eléggé problematikus,
hiszen ez a referendum intézményének a megcsúfolását
jelenti.
2015. októberében kezdték meg az aláírásgyűjtéseket.
Milyen témákat érint a petíciójuk?
–Két témát érintett a petíció; a felvezető szövegben
arról kérdeztük a választópolgárokat, hogy mi a véleményük
az Európai Unión belüli migrációs probléma megoldásában
tett uniós javaslatról, amely a kötelező kvótákra
vonatkozik. A kérdést úgy fogalmaztuk meg, hogy az aláírók
kizárólag az önkéntességi elv mentén megszabott kvótarendszert
támogatják. Ami azt jelenti, hogy az EU egyes tagállamai saját
hatáskörben döntsék el, hogy kívánnak-e kvótarendszerben
migránsokat befogadni, s ha igen, akkor milyen számban, s milyen
módon. Ugyanezt az önkéntességi elvet és az önmeghatározás
elvét kérdeztük meg egy másik témakörben, kapcsolódva az előzőhez.
Amennyiben az önkéntesség a kvótával kapcsolatban érvényes,
akkor a lakosság véleménye a törvénynek megfelelően
lezajlott érvényes és eredményes helyi népszavazások esetében
is legyen kötelező érvényű a kormányra nézve. Szóljon az a
népszavazás akár település nevének megváltoztatásáról, a
helyi környezetvédelmi beruházásokról, vagy a helyi lakosság
biztonságáról. Többször tapasztaltuk, hogy az egyes helységekben
népszavazáson döntött a lakosság a település névváltoztatásról
–gondolhatunk Pered esetére –, s a kormány a helyi lakosság
demokratikus döntését lesöpörte az asztalról.
Azáltal, hogy a múltban több sikeres népszavazás eredményét
is figyelmen kívül hagyta a kormány, nem követett-e el törvénytelenséget?
–Nem, mert a népszavazás eredménye nem kötelező
érvényű a törvények szerint, és a kormány jogosult az eredményeket
felülbírálni. Ugyanezt tette Bős esetében is, mikor a lakosok
népszavazáson döntöttek úgy, hogy nem kívánják, hogy a
település melletti állami tulajdonban lévő épületben átmenetileg
migránsokat szállásoljanak el. Tehát jogosult a kormány a
helyi népszavazás eredményeit figyelmen kívül hagyni, ami eléggé
problematikus, hiszen ez a népszavazás, a referendum intézményének
a megcsúfolását jelenti. Így a választópolgároknak azt az
alapvető demokráciában vető hitét is aláássa, amely abból
fakad, hogy egy népszavazáson igenis ki tudja mondani a többség
az akaratát. Az egész rendszer ebben az értelemben a népszavazás
intézményének megkérdőjelezését is maga után vonhatja, és
az állampolgárok jogállamban vetett hite is meggyengülhet.
Abszurdum, hogy egy országos népszavazási eredményt már kötelezően
figyelembe vesz a kormány, de egy helyi, regionálist már nem.
A szlovák törvények szerint kik bírálják el petíciókat,
és kinek kell-e a témákkal foglalkoznia a törvényhozásnak?
–Minden egyes petíciónak megvan az államigazgatási,
vagy közigazgatási címzettje. A petíciós törvény szerint
meg kell határozni azt a közigazgatási szervet, melynek címezzük
a petícióban foglaltakat. Esetünkben a petíció a szlovák belügyminisztérium
felé irányult. Így ez az intézmény foglalkozik vele. A törvény
értelmében 10 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy a szaktárca
tárgyalást kezdeményezzen a petícióban foglaltakról a petíciós
bizottság tagjaival. A törvényhozás irányába is lehet petíciót
indítani, oda viszont 100 ezer aláírást kell összegyűjteni.
Majdnem 80 ezer aláírást adtunk le, de ha sikerült is volna
100 ezret összegyűjteni, akkor sem tudtuk volna azokat leadni a
törvényhozás felé, hiszen a címzett a belügyminisztérium
volt.
Talán a kötelező migránskvóta bevezetésének elutasítása
az, amellyel a kormánypártok is egyetértenek?
–A választások előtt az akkori kormánypárt a kötelező
kvótát elutasította, viszont a jelenlegi négyes koalíció
tagjai között kettő a választások előtt a befogadóbb
politika mellett érvelt. Arról még korai nyilatkozni, hogy a
kormánypártok a kormányprogram aláírását követően tartják-e
magukat korábbi nézeteikhez. Nagy problémát jelent, hogy korábban,
országosan, kormányzati szinten nem kérdezték meg a kötelező
kvótáról a lakosságot, ezért is voltunk mi kíváncsiak arra,
hogy miként vélekednek a migránskérdés megoldásáról a választópolgárok.
Petíciójukat csak MKP-szimpatizánsok írták alá?
–Nem csak ők,
hanem még szlovákok is. Azt pedig konkrétan nem tudhatjuk, hogy
a magyarok közül csak azok írták alá a petíciót, akik ránk
is szavaztak.
Mit gondol, a mostani kormány jobban figyelembe veszi a népszavazások
eredményeit, mint az előző, szintén Smer-vezette kabinet?
–Ez egy érdekes kérdés, és erre csak a jövőben
tudok válaszolni. Az MKP olyan ügyeket képvisel elsősorban,
amelyek közvetlenül érintik őket – a migránsok befogadását
szabályozó kötelező kvótarendszer elutasítása, a települések
eredeti történelmi nevének visszaállítása, vagy egyes környezetvédelmi
beruházások ügye. Az utóbbira példa a somorjai hulladékégető
ügye, mely ellen tiltakozik a lakosság. Híd vezető képviselői
nyilvánosan kijelentették, hogy nem pártolják a somorjai
hulladékégető megépítését, de a Híd koalíciós partnerének
korábbi környezetvédelmi minisztere, a smeres Žiga már elvégezte
a piszkos munkát: a minisztérium kiadta végső, jóváhagyó állásfoglalását
a plazmatechnológiás hulladékégetővel kapcsolatban. A döntés
nem a választások előtt, hanem március 21-én, abban az időben
született, amikor már a Smer-SNS-Híd-Sieť koalíció megállapodott,
és mindannyian tudták, hogy a környezetvédelmi minisztériumot
a Híd fogja vezetni. A somorjai hulladékégetőt illető minisztériumi
döntés világosan megmutatja, mekkora súlya van a Hídnak ebben
a koalícióban. Annak a Hídnak, amely nélkül soha nem jöhetett
volna létre a harmadik Fico-kormány. Bizonyára ebben az ügyben
is népszavazás lesz. Bízom benne, hogy a kormány úgy dönt,
hogy kötelezően végrehajtja minden helyi népszavazás eredményét.
Medveczky Attila
|
