vissza a főoldalra

 

 

 2016.04.29. 

A jelentés

Az amerikai külügyminisztérium éppen negyvenedik éve készíti el az emberi jogokkal foglalkozó világjelentését, azaz, ha igaz 1976 óta. Nos, a tisztánlátás végett: annak az országnak a külügyminisztériuma készíti rólunk a jelentéseit, mely országban 1963-ban még a négereket, a fennálló rendelkezések szerint, „jogosan” tartóztatták le, ha be merték tenni a lábukat a fehér negyedekbe vagy más, számukra tiltott helyekre mentek el, s ott a fehérek számára fenntartott járdákon sétáltak, vagy a fehérek kávéházába be mertek ülni, vagy a kizárólag fehérek számára látogatható áruházakban próbálkoztak vásárolni.

A Magyarországgal foglalkozó fejezetben felsorolják a szerintük kifogásolható, ám semmilyen bizonyítékkal alá nem támasztott jelenségeket:

 1. vádpont: A migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.

Milyen világ az, ahol azok készíthetik rólunk a jelentéseiket, akik magukat a szabadság hazájaként deklarálják, s közben az illegális határátlépőket lepuffantják. Az áldozatok száma már eddig is 10. 000-es nagyságrendű (magyarán ennyi migránst lődöztek le) s ebben nincsenek benne azok a tömegek, akik már kiszorítva, az óriási forró sivatagban víz nélkül, élelem nélkül pusztulnak el évről érvre. 2006 októberében George W. Bush elnök nyilván mézes-mázos szavak kíséretében rendelte el, hogy az USA az illegális bevándorlók visszatartására a 3400 kilométeres mexikói–amerikai határra 3 méter magas, infrakamerákkal, föld alatti érzékelőkkel ellátott, dupla kerítéssorból álló falat építsen. Arra nem emlékszünk, hogy az amerikai elnök retorikája bármilyen jelentésben idegenellenesnek lett volna minősítve. Vagy hallottunk-e arról, hogy a bülbül szavú zsidó vezetők bocsánatért esedezve kezdték volna el Izraelben 2002-ben a 8 m magas fal építését Ciszjordánia köré, 700 km hosszan. (most azt nem is firtatjuk, hogy ebben a bonyolult esetben ki az idegen és ki van otthon, csak a kerítés emelésének tényét rögzítjük). A sajtóban nagy hallgatás övezte a spanyol észak-afrikai enklávé, Melilla és Ceuta (1995 óta élvez a két város autonómiát, addig spanyol gyarmatnak minősültek) nevű városai köré épített 20 km hosszú 8 m magas kerítések meglétét, melyeken át a spanyol földre igyekvő tömegeket a biztonsági szervek bizonyára szép szavak kíséretében győzködték, hogy végül könnygázt, utóbb gumilövedékeket bevetve oszlassák fel. Akik úszva akarták kikerülni a kerítésrendszert, azokat a spanyol őrök gumilövedékekkel lőtték. Az persze nem titok, tudjuk kik hazudoznak, kik szaladnak Amerikába beárulni bennünket, csak most már unjuk, hiába, így megy ez 1956 óta.

 2. vádpont: A 2014-ben ismét kétharmadot szerzett kormánykoalíció társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta a jogi keretek és az állami struktúra a 2010-ben megkezdett átalakítását. A kormány nyomást gyakorolt a civil társadalomra.

(Meg akarta tudni, mire költötték a civil szervezetek a köz pénzét.)

 3. vádpont: Túlzsúfoltak a börtönök, a foglyokat erőszak éri, az előzetes letartóztatás ideje nagyon elhúzódhat.

Ez a jelentést készítők baja a mi börtöneinkkel. Csakhogy minden viszonyítás kérdése is. Hihető-e, hogy telve vannak aggódással a magyar börtönök lakói iránt, ezzel szemben hidegen hagyja őket az, hogy mennyi összkomfort jár az amerikai börtönök lakóinak?

Nos, lássuk a tényeket:

A gyanúsítottakat például olyan ablaktalan, sötét, hangszigetelt cellákban tartják, melyekben még illemhely sincs. De ez még nem elég. Hosszú időn át – napokig – még ezekben a ketrecekben sem pihenhetnek a gyanúsítottak egészen addig, amíg be nem vallanak mindent, amit vallatóik hallani akarnak.

 A CIA vallatási technikái:

Szimulált vízbefojtás: az eljárás során a gyanúsítottat ferde deszkára szíjazzák, s fejére, mely a lábánál lejjebb helyezkedik el, celofán- vagy nejlonzacskót húznak. Arcára ezt követően kitartóan vizet csorgatnak, minek hatására a vallatott személyt halálfélelem tölti el.

Alvásmegvonásos módszerrel állítólag még a legmakacsabb gyanúsítottat is meg lehet törni.

 Állásra kényszerítés: E lenyűgözően egyszerű, de egyúttal rendkívül hatékony módszer során a gyanúsítottat hosszú ideig – olykor negyven órán át – állásra kényszerítik, sokszor hátrakötözött kézzel. A fáradtság és az alvásmegvonás meghozza az eredményét.

 Hipotermia: Az eljárás során a gyanúsítottat egy jéghideg vízzel teli kádba ültetik, általában meztelenül. A tisztek lehetőség szerint a cella levegőjét is fagypont közelében tartják, hogy a vallatott a lehető legközelebb érezze magát a fagyhalálhoz.

 Érzékszervek zaklatása: Hosszú időn át erős hang-, fény- vagy szaghatásnak teszik ki az áldozatot, akit ezek előbb-utóbb kimerítenek, összezavarnak. A „kínzóeszköz” lehet egy egyszerű zeneszám, melyet sok ezerszer újra és újra lejátszanak, vagy egy fényforrás, melynek állandó vagy villódzó fényét a vallatott személy szemébe irányítják.

 Elszigetelés: A külvilágtól való elszigetelés során a vallatott személyt napokra magánzárkába helyezik, így egyre feszültebbé és idegesebbé válik, előbb-utóbb eljutva arra a pontra, hogy bármit bevalljon.

 Fizikai erőszak: Míg a szélsőséges fizikai erőszakot és a kínzást a nemzetközi jog – így pl. a Genfi Egyezmény – tiltja, a fizikai behatáson alapuló technikák enyhébb változatait gyakran használják a vallatótisztek. Szakmai körökben többféle megragadási és ütési technika is ismert; ezek között van olyan, amely során csak a vallatott ingét rángatják nagy erővel, hosszú időn át, de van olyan is, amikor az áldozat hasát vagy más testrészeit ütlegelik, újra és újra, ismételten.

 4. vádpont: Nagy a kormányzati korrupció gyanúja.

(Onnan vádolnak bennünket korrupció gyanújával, ahol a győztes a választási kampányába tolt pénz mennyiségének alapján osztja az állások egyikét-másikát.)

 5. vádpont: Szűkül az ellenzéki sajtó mozgástere. Bár a média még részben szabad.

(Azt csinálnak, amit akarnak, uszítanak rágalmaznak, inszinuálnak szabadon.)

De ezeken a vitathatatlan tényeken túl, az ellenzék több tévécsatornát, rádiót birtokol, nyomtatott és internetes lapok, folyóiratok, műhelyek, színházak garmadája áll a szolgálatukban, felhívnánk a figyelmet egy nem elhanyagolható jelenségre. Az ellenzéket támogató sajtómunkások, elemzők, se szeri se száma intézetek és társaságok, klubok és alapítványok vezetői és munkatársai anyagi helyzetét rátekintéses, illetve a környezetükből szerzett információk alapján felmérve, az a megállapításunk, hogy a rendelkezésükre álló szerkesztőségek, kiadók, stúdiók és ezek berendezései, technikai felszereltsége, a munka és életterük, valamint a nyilvánosság előtt megjelenők általános állapota (járműpark, lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, öltözék, fodrász, vagyoni helyzet) alapján, lényegesen gazdagabbak, mint a konzervatív, ún. jobboldali táborba tartozó hasonló területen mozgó emberek.

 6. vádpont: Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Mazsihisz adataira támaszkodik.

(Ennek az adatnak a hitelességéhez, csak Hanákné esetét említenénk, akit az Antall-kormány alatt egy 4 m magas náci, ablakon keresztül arcon szúrt.)

 

Czyla