|
 2016.04.29.
A
magyar pálinka minőségének védelme
Árban nagyon nehéz a gabonafőzetekkel versenyezni
Március
végén köztestületté alakult a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT).
Eddig a Pálinka Nemzeti Tanács véleményező - és javaslattevő
jogkörrel működő konzultatív testület volt. A jogszabályi változások
- a pálinka törvény módosítása - lehetővé teszik, hogy a
PNT a továbbiakban megnövelt hatáskörrel rendelkezzen. Mihályi
László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke érdeklődésünkre közölte,
hogy nagyon nehéz azokban az országokban megismertetni a pálinkát,
ahol a gyümölcsből egyáltalán nem készítenek alkoholos terméket,
ezért hathatós marketing szükséges, s hozzá megfelelő forrás.
Milyen plusz feladatokkal és előnyökkel és jogosítványokkal
jár, hogy köztestületté alakult a Pálinka Nemzeti Tanács?
–A Pálinka Nemzeti Tanács a köztestületté válással
sok plusz feladatot és jogosítványt kapott. Az egyik
legfontosabb, hogy a pálinka minőségének megóvása érdekében
felléphetünk majd minden olyan gyártó vagy készítő ellen,
aki esetleg a pálinkával kapcsolatban jogszabálysértést követ
el. Az Európai Unióban eredetvédett termék a pálinka és a törkölypálinka,
s ennek az eredetvédelemnek a jogosítványai a PNT-hez kerülnek
azzal, hogy ez ügyben nekünk kötelességünk eljárni, vagy
felhívni a különböző hatóságok figyelmét arra, ha olyan
esetet észlelünk, ami a pálinkának csak árthat.
A jövedéki törvény módosítása kapcsán is kikérték
a véleményüket?
–Most folyik a jövedéki törvény modernizációja, újrakodifikálása.
Információim szerint néhány héten belül a kormányhoz kerül
a szaktárca javaslata, és még májusban a parlament elé kerül
a jogszabálytervezet. Az egyeztető tárgyalások már tavaly
elkezdődtek, és a PNT-t már akkor bevonták az előkészítésbe.
Idén folyamatosan egyeztetünk a Nemzetgazdasági Minisztérium
illetékes osztályával. A tervezet kapcsán többször is tárgyaltunk
az NGM munkatársaival és szakértőivel. Sok minden változott
az első tervezethez képest, s azt gondolom, ha a pálinkafőzőknek,
gyártóknak nem jelent plusz adminisztrációt az új jogszabály,
és egységesebb lesz a jövedéki biztosíték rendszere, akkor
az mindenképpen pozitívumot jelent.
Az otthoni pálinkafőzés szabályozására kitér a jövedéki
törvény módosítása?
–Az otthoni főzést
illetően nem lesz módosítás. Sajnos még mindig folyik arról
vita, hogy mi a pálinka. Az otthon főzöttet párlatként
kellene neveznünk, mert csak a kereskedelmi forgalomba kerülőket
hívhatjuk az uniós, és a jelenlegi magyar jogszabályok szerint
pálinkának.
Mit mutat a magyar pálinkatérkép,
s melyek az eredetvédett pálinkák?
–A pálinka és a törkölypálinka
EU-s eredetvédett, s ezen kívül még léteznek a földrajzi árujelzővel,
védettséggel megjelölt termékek, ilyen a gönci barackpálinka,
a kecskeméti barackpálinka, a pannonhalmi törkölypálinka, az
újfehértói fürtös meggypálinka, a szatmári szilva, a békési
szilvapálinka és a szabolcsi almapálinka. Az eredetvédett termékek
leírását tavaly kellett megújítani, mert az EU-ban egy új
egységes rendszer alapján lettek ezek felvéve. Tehát ezeknek
az anyagoknak tavaly a minisztérium leadta az unió felé az
eredetvédelmi termékleírásait, így már tudható, hogy kik gyárthatják
a pálinkákat, melyik térségben, s milyen gyümölcs felhasználásával.
Azt gondolom, hogy a következő időszakban lesz még jó pár
olyan terület, ahonnan újabb gyümölcsfajtákkal és megnevezésekkel
várhatók majd eredetvédett termékek.
A magyar pálinka mennyire népszerű hazánkban és külföldön?
–Hazánkban 2004- től
egyre többen vásároltak és fogyasztottak pálinkát, majd később
stagnálás következett be, és az értékesítési ráta is
visszaesett. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy újra népszerű
lett a pálinka, és többet adunk el belőle. A 2015-ben
forgalomba került pálinkák mennyisége 25%-kal nőtt 2014-hez képest.
Az, hogy mennyi pálinka került ki külföldre, nagyon nehéz megítélni,
mert nincs egységes országos pálinkamarketing, így az előállítók,
cégek egyénileg próbálkoznak a kivitellel. Egyesek szerint külföldön
a pálinka ismertsége egyenlő a nullával, mások viszont azt állítják,
hogy egyre többen keresik a pálinkát a Magyarországra érkező
turisták. Ha szép, és jó termékekkel találkoznak a hozzánk
látogatók, akkor mindenképpen versenyképesek vagyunk a külföldi
italokkal szemben. Reméljük, hogy a magyar pálinka fogyasztása
elterjed a külföldiek körében is, amihez hathatós marketing
szükséges, ami már pénz kérdése. A PNT tervei szerint nekilát
a marketing-startégia elkészítéséhez. Rövid-közép-és
hosszú távú tervet szeretnénk kidolgozni. Az viszont még kétséges,
hogy megvalósításához honnan érkezik forrás.
Érdekli a fogyasztókat
a minőségi pálinka?
–Készült erről egy tanulmány a Corvinus Egyetemen; pálinkaértékesítő
üzletben kérdezték meg a vásárlókat arról, hogy mennyire érdekli
őket az, hogy a különböző versenyeken elnyert címkék fenn
vannak a pálinkásüvegeken, illetve árfüggő, hogy mit vásárolnak,
vagy célzottan egy adott terméket keresnek. Nagyon nagy volt a
szórás. Egyeseket egyáltalán nem érdekel, hogy milyen címke
van a pálinkán, mások pedig azt nézik, milyen díjakat nyert
meg egyes tétel. Tehát eléggé eltérőek a vásárlói szokások.
Az országos pálinkaversenyt két éve a Pálinka Nemzeti Tanács
szervezi, s kiemelendő, hogy mi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal laboratóriumában bevizsgáltatjuk az összes terméket,
tehát a beérkezett mintákat a NÉBIH által végzett teljeskörű
analitikai vizsgálat után értékeli szakmai bírálóbizottság.
A pálinkavédjeggyel
kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egyes szerint annyira drága
vizsgálati módszerek szükségeltetnek a védjegy megszerzéséhez,
amelynek financiális terhét a kis főzdék nem képesek viselni.
Egyetért ezzel a megállapítással?
–A pálinkavédjegy
egy vállalkozás piaci terméke, mely így független a Pálinka
Nemzeti Tanácstól. Ezért nem is szeretnék ebben a kérdésben
állást foglalni.
Elérhető, hogy a pálinka olyan, a nemzeti imázst is
meghatározó itala legyen hazánknak, mint Franciaországnak a
konyak, Angliának a whisky, vagy Mexikónak a tequila?
–Ez az álmunk, ezért
dolgozunk, de ehhez nagyon sok időre és sok pénzre lesz szükség.
Elsőszámú hungarikumunk a pálinka, a második a törkölypálinka.
Mivel az uniós védelemben is külön szerepel a két tétel, ezért
kellett a törkölypálinkát is hungarikummá nyilvánítani.
Ahhoz, hogy a pálinka nemzeti imázst meghatározó italunk
legyen, ahhoz nagyon sok pénz kell. Csak gondoljunk bele, hogy
Mexikóban mennyi költségvetési forrást áldoztak a tequila,
vagy az olaszok a grappa népszerűsítésére, nekik például külön
grappa-intézetük van, komoly költségvetéssel dolgoznak, és
hosszú évtizedek alatt érték el, hogy a grappát megismerje és
fogyassza az egész világ. Ráadásul nagyon nehéz azokban az
országokban megismertetni a pálinkát, ahol a gyümölcsből egyáltalán
nem készítenek lepárlás útján alkoholos terméket. A világ
sok részében csak gabonából készítenek alkoholt. Mi szeretnénk
megmutatni, hogy a pálinka ezen italokhoz képest mennyivel szebb
és jobb, viszont árban nagyon nehezen tudunk a gabonafőzetekkel
versenyezni. Hiszen ahhoz, hogy jó pálinkát készítsünk, első
osztályú gyümölcsöt kell vásárolnunk alapanyagul, ami elég
drága.
Medveczky
Attila
|
