vissza a főoldalra

 2016.08.05. 

Brüsszel megkerülte az emberek akaratát és még az unió saját szabályait is

Európa egyedül nem tudja a migráció terhét viselni

Brüsszel hibái miatt az EU válságba került, vissza kell térni az uniós jog alkalmazásához, tiszteletben kell tartani a nemzeti parlamentek szerepét – szögezte le Kontrát Károly a belügyi tárca miniszterhelyettese, és szerkesztőségünk kérdésére hozzátette: a Dublini - rendelet módosítására vonatkozó bizottsági javaslat a külső határokkal rendelkező országokra jelentős terhet ró, ezért olyan megoldást tartunk szükségesnek, ami az Európára háruló terhek csökkentését eredményezi.

 Miniszterhelyettes úr részt vett az európai uniós tagállamok belügyminisztereinek pozsonyi találkozóján. Melyek voltak a fő témák?

 –Az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának 2016. július 6-7-i, pozsonyi informális ülésének belügyi napján az alábbi két kérdést vitatták meg az uniós tagállamok, a schengeni társult országok, valamint a meghívott harmadik országok belügyminiszterei: Európai menekültügyi politika, a közös kihívások kezelése; a határvédelem kapcsán pedig az Európai Határ-és Parti Őrség felállítása és működtetése, valamint az intelligens határokkal kapcsolatos infrastruktúra véglegesítése: Európai Utazási Információ és Hatósági Rendszer (ETIAS).

 Milyen kérdéseket tettek föl a magyar küldöttségnek, s mit feleltek rájuk?

 –A migráció kapcsán a tanácsülés a következő fő kérdéseket vitatta meg. A migráció, mint globális felelősség kapcsán a magyar delegáció elmondta, hogy Európa egyedül nem lesz képes tartósan a migráció terhét viselni. Magyarország határozott álláspontja, hogy a migrációt és a menekültügyet következetesen szét kell választani. Magyarország kormánya szerint a háború és az üldözés elől menekülők támogatását a régióban kell megoldani, ezzel elejét véve az életveszélyes és illegális utazásoknak. Határozottan elutasítjuk a kényszerbetelepítést és ragaszkodunk az áttelepítés (és humanitárius befogadás) önkéntes jellegéhez. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer és a szolidaritás kérdése kapcsán, Magyarország szerint a teherelosztás a jelenlegi helyzetben nem megoldás, mert egyrészt további szívóhatást generál, másrészt az EU-n belüli másodlagos migrációs mozgásokat nem lehet megakadályozni. Magyarország Schengen 2.0 akciótervben kifejtett álláspontja szerint a határellenőrzés megerősítése és a migráció kiváltó okainak kezelése az EU-n kívül kell, hogy prioritást élvezzenek. Változatlanul úgy véljük, hogy a valódi megoldáshoz ellenőrzés alá kell vonni a külső határokat, és tartós gátat kell vetni a beáramlásnak a görög-török határon, minden más ezután következhet. A Dublini - rendelet módosítására vonatkozó bizottsági javaslat a külső határokkal rendelkező országokra jelentős terhet ró, ezért olyan megoldást tartunk szükségesnek, amely nem a tagországok megosztásán és a szankciókon, végső soron a tagországokra háruló terhek újraelosztásán alapuló rendszert hoz létre, hanem olyat, ami az Európára háruló terhek csökkentését eredményezi. Az Európai Határ-és Parti Őrség felállítása és működtetése kapcsán elmondtam, Magyarország a migrációs válság kezdetétől hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzet kezelésének egyik alappillére a külső határok védelmének megerősítése, azért hogy a migránsok ellenőrzés nélkül ne juthassanak be az Európai Unió területére. A javaslat elfogadása rekordidő alatt sikerült, amihez minden támogatást megadtunk a Tanácsban a tervezet tárgyalásakor– ez közös siker, most a végrehajtás a feladat. A beavatkozás képességének megteremtése rendkívül fontos, amennyiben a schengeni külső határon újabb válsághelyzet alakulna ki (pl. a nyugat-balkáni útvonal mentén ismét nőne a nyomás). Kiemelten fontos a visszatérésekben nyújtott támogatás megerősítése, hogy a schengeni határoktól minél távolabb tartsuk az illegális migrációt.

 Egyetért-e azzal, hogy az ETIAS-al kapcsolatos jogalkotási javaslattal összefüggő munka prioritásként legyen kezelve?

 –Magyarország szerint elsődleges prioritást az intelligens határőrizeti csomagon belül az Európai Be- és Kiléptető Rendszer kialakításának kell kapnia, amelynek egyfajta kiegészítő eleme lehet a javasolt Európai Utazási Információ és Hatósági Rendszer (ETIAS) rendszer, és aminek felállítását támogatjuk. Az ETIAS kapcsán is elengedhetetlen egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése.

 Tárgyalt az osztrák szövetségi belügyminiszterrel, az osztrák-magyar határon végzett határellenőrzés beszüntetéséről?

 –Igen, megbeszélést folytattam az osztrák szövetségi belügyminiszterrel, és felhívtam Sobotka úr figyelmét az osztrák-magyar határon végzett osztrák határellenőrzés beszüntetésének szükségességére.

 Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter szerint illegális, hogy a magyar rendőrök közbiztonsági ellenőrzés címén megállítják az Ausztriából Magyarországra tartó kamionokat. Mi erről a véleménye?

 –Magyarország országos rendőrfőkapitánya a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben foglaltak alapján hatáskörében eljárva 2016. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan az egész ország területére fokozott ellenőrzést rendelt el. A fokozott ellenőrzés keretében a hegyeshalmi volt határátkelőhelyen 2016. június 04-én 21.00 órától szúrópróba szerű közlekedésbiztonsági ellenőrzésre került sor, amelynek célja a közúti szállítással kapcsolatos, a közlekedésbiztonságot közvetlenül veszélyeztető jogsértések (a vezetési és pihenőidő megtartásának elmulasztása, a nem megfelelő műszaki állapotú járművel közlekedés) megelőzése, kiszűrése. A hegyeshalmi volt határátkelőhelyre vezető M1-es autópálya, kiemelt tranzit jellege miatt Magyarország egyik legforgalmasabb útszakasza, fokozottan érintett a balesetekben, ezért rendszeresek a közlekedés biztonságát szolgáló ellenőrzések Az elrendelt ellenőrzések az elkövetkezendő napokban is folytatódnak. Az ellenőrzés során keletkezett adatokat a rendőrség folyamatosan értékeli, az ellenőrzésről, annak időtartamáról kockázatelemzés alapján dönt. A fentiek alapján a határellenőrzés visszaállításáról nem beszélhetünk, így Magyarországot a Schengeni Határellenőrzési Kódex alapján értesítési kötelezettség nem terheli.

 Valóban feszültség keletkezett a kétoldalú kapcsolatokban?

 –A magyar és osztrák belügyminisztériumok azon dolgoznak, hogy közös válaszokat találjunk a migrációs válságra, és új alapokra helyezzük az együttműködést. Ezért került sor 2016. június 17-én Rábaszentmártonban magyar-osztrák belügy- és honvédelmi miniszteri találkozóra, amelyen három magyar-osztrák munkacsoport került létrehozásra. A munkacsoportok megvitatták a migráció-kezelés, menekültügyi és határvédelmi együttműködésre vonatkozó magyar és osztrák javaslatokat, és megállapodtak azokban a témákban és feladatokban, amelyeket közös elképzelésként lehet benyújtani a július 14-i, röszkei magyar-osztrák belügyminiszteri és honvédelmi miniszteri találkozóra. Az Európai Unió külső határainak védelme Ausztria és Magyarország közös ügye. A találkozón a megbeszélések központi témája az volt, miként tud Ausztria segítséget nyújtani a magyar-szerb határon kialakított határvédelem új szervezeti rendjéhez annak érdekében, hogy Magyarországra a zöldhatáron engedély és ellenőrzés nélkül senki ne léphessen be. A miniszterek egyeztettek arról, hogy az európai menekültügyi normák és eljárásjogi szabályok betartásával egyeztetnek arról, Ausztria milyen konkrét katonai segítséget tud adni a magyar-szerb határ védelméhez, miként tud az osztrák haderő a magyar honvédséggel és rendőrséggel együttműködni. A magyar honvédség nyitott arra, hogy fogadja a felkészített osztrák erőket, bármilyen műszaki, technikai, felderítő tevékenységgel segítsék is a munkát. Ha a július elején bevezetett – Ausztria által is támogatott – magyar intézkedéseknek köszönhetően, az illegálisan érkezők nem juthatnak el az ország belsejébe, így végeredményben az osztrák határhoz sem, ezzel tehermentesítve az osztrák-magyar határt is, ahol a várakozási idő jelenleg nem haladja meg a tíz percet. Ezt a munkát Ausztria is segíti majd Magyarországon, húsz rendőrt biztosít a magyar erőfeszítések támogatására a Frontex (az EU határvédelmi ügynöksége) keretein belül. A külső határok védelmének feltétele, hogy a nyugat-balkáni útvonalon előrébb található országok is ellenőrizzék határaikat, melyhez nekik is támogatást kell nyújtani.  További fontos feladat a regisztrációs központok, hot-spotok létrehozása a származási országokhoz minél közelebb. Emellett központi kérdés, hogy az EU területén tartózkodó illegális migránsok visszajuttatása, kitoloncolása miként lesz lehetséges. Ezért Ausztria és Magyarország szélesíti gyakorlati együttműködését a visszatérés és az önkéntes hazatérés terén, 2016 szeptemberéig azonosítva a legsürgetőbb igényeket, és kidolgozva a konkrét intézkedéseket, valamint azonosítva a helyes gyakorlatokat (Frontex-együttműködés harmadik országokkal, ideiglenes hazatérési okmányok, információcsere az önkéntes visszatérési projektek terén, továbbá harmadik országok delegációi látogatásának közös megszervezése).Megállapodás született az embercsempészet elleni közös fellépés továbberősítéséről a Bécsben felállított Közös Műveleti Iroda segítségével. Ausztria és Magyarország közösen támogatja a célt, hogy Görögországot 2016 végéig visszavezessék a dublini rendszerbe, valamint, hogy fokozzák az együttműködést az EU-Törökország közötti visszafogadási megállapodás végrehajtására. E tekintetben a felek elismerik a közös megoldások, beleértve a Dublini rendelet rendelkezéseinek alkalmazása érdekében folytatandó munka jelentőségét. A tényleges, és elfogadott transzferekkel kapcsolatos technikai kérdések tisztázását célzó tárgyalások időben folytatódnak. Mindkét fél figyelmet fordít arra, hogy elkerülje a másik félre nehezedő többletterheket.

 Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter szerint jelenleg a migránshelyzet jobb, mint egy évvel ezelőtt. Osztja ezt az álláspontot?

 –Az EU-Török Nyilatkozat végrehajtása okán a tavalyi év hasonló időszakához képest alacsonynak nevezhető a naponta Törökországból, Görögországba érkezők száma. Ezzel összefüggésben a nyugat-balkáni útvonalon is csökken a migrációs nyomás, ez alól kivétel a magyar-szerb határszakasz, ahol átlagosan naponta 100-150 fő elfogására kerül sor. Tehát a veszély nem múlt el.

 Egyetért azzal a szlovák kormányzati kijelentéssel, hogy szükséges a menekültjogi kérelmeket elbíráló rendszer megreformálása?

 –A Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjával összefüggésben Magyarország szerint a migrációs válság hosszú távú megoldásához nem új szabályok elfogadására, hanem a meglévők teljes körű alkalmazására van szükség. A dublini rendszer megreformálása előtt a schengeni szabályokat kell maximálisan érvényesítenünk a Schengen 2.0 akciótervben foglaltak figyelembevételével. Fontos, hogy erősítsük a rendszert  és a visszaélések elleni fellépést. A lehető legszélesebb konszenzust kell kialakítani a javaslatok kapcsán, ezért fontos, hogy az Európai Tanács folyamatos iránymutatást biztosítson a jogalkotási folyamat során.

 Mit vár a magyar kormányzat a szlovák uniós elnökségtől?

 –Szlovákia, mint a V4 tagországok egyike, a menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán a magyar állásponthoz hasonló érveket hangoztatott, ezen felül, 2015 decemberében Szlovákia szintén megtámadta a Tanács 2015/1601 határozatát a kötelező áthelyezés miatt az Európai Unió Bíróságán. Reményeink szerint az Európai Unió szlovák elnöksége alatt a migrációval kapcsolatos, hangsúlyos közép-európai álláspont is megjelenik az uniós politikákban.

 Mi lesz annak az 1500 fős, gyorsreagálású európai parti és határőrségnek a feladata, melynek létrehozásáról nemrég döntött az Európai Parlament?

 –Az 1500 fős gyorsreagálású egység alkalmazását az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet tervezete (továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A Rendelet szerint a külső határoknál közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi műveletek végrehajtásában, illetve migrációkezelési támogató csoportok bevetése, sürgős beavatkozást igénylő helyzetek valamint határokon átnyúló bűnözés elleni közös fellépés esetében kerülhet sor az 1500 fős, európai gyorsreagálású egység alkalmazására.

 Bevezetik az unióban az ún. ETIAS-rendszert, amely új utazási engedélyt jelenthet a harmadik országokból az EU irányába tartó polgárok számára?

 –Jelenleg nincs ilyen jogalkotási javaslat benyújtva az EU Tanácsa elé. Először a jelenleg tárgyalt Európai Be- és Kiléptető Rendszert kell kialakítani, amelynek egyfajta kiegészítő eleme lehet a javasolt Európai Utazási Információ és Hatósági Rendszer (ETIAS) rendszer. Az ETIAS-ra vonatkozó jogalkotási javaslat előtt részletes megvalósíthatósági tanulmányra van szükség, kitérve a költségvonzatokra.

 Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációért és belügyekért felelős biztosa Pozsonyban azt mondta, hogy a migránsok mozgása a XXIII. századig meghatározó lesz a világban. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy még dédunokáinknak is migrációs krízissel kell szembenézniük?

 –Ma mindennél nagyobb szükség van arra, hogy kicsik és nagyok, újak és régiek keleti és nyugati, déli és északi tagok összetartsanak. Éppen ezért az Európára eső migrációs terheket nem elosztani, hanem felszámolni és megszüntetni akarjuk.

 Önt idézem: „Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája veszélyezteti Európa biztonságát és egységét.” Ezt mivel tudja alátámasztani?

 –Brüsszel megkerülte az emberek akaratát és még az unió saját szabályait is, nem védte meg a határokat és kényszerkvótákat akar erőltetni, holott a bevándorlók elosztásának minden formája meghívó, amelynek hírére gazdasági migránsok milliói indulnak útra. Elhibázott bevándorlás politikájának egyik következménye a napi szintű terrorfenyegetettség Európában. Brüsszel hibái miatt az EU válságban van, vissza kell térni az uniós jog alkalmazásához, tiszteletben kell tartani a nemzeti parlamentek szerepét.

 Eddig a britek léptek ki az EU-ból, elképzelhető, hogy más országokban is lesz hasonló népszavazás?

 –Fontos, hogy sikerüljön kialakítani olyan uniós migrációs politikát, amely megfelel az emberek igényeinek, és nem teszi elkerülhetetlenné, hogy azzal szemben akár az EU-tagságot is kockáztatva lépjenek fel.

Medveczky Attila