|
 2016.08.12.
Digitális tér erősíti a sport gazdasági és társadalmi szerepét
Készül a Nemzeti Sportinformációs Rendszer
A rendszer által
könnyen juthatnak adatokhoz a sport irányítói, a
sportszervezetekben dolgozó szakemberek, a sportesemények
szervezői, a sportolók, de az állampolgárok
is, és bízom benne, hogy mindenkinek elnyeri a tetszését – közölte
lapunkkal Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, s hozzátette:
olyan digitális tér jön létre, amely a magyar sport társadalmi
és gazdasági szerepét tovább tudja erősíteni.
A júliusi kormányhatározat a Nemzeti
Sportinformációs Rendszer (NSR) továbbfejlesztésével
kapcsolatos feladatokról rendelkezik. Tehát a rendszer
„finomhangolásáról” van szó?
– Ezt a rendszert már 2004 óta mindegyik magyar kormány
és sportvezetőség megpróbálta elkészíteni. Próbálkozások
tehát voltak, de működő rendszer nem jött létre. Ez a kormány
biztosította az NSR kialakításához szükséges forrásokat,
azt nagyfokú szakértelmet és támogatást,
amely szükséges a professzionális digitális sporttér létrehozásához.
Azért beszélek sporttérről, mert sok jó leírást, rajzot készítettünk
róla, és tényleg egy digitális tér jött létre, amiben
minden sporttal kapcsolatos információ megtalálható lesz.
Olyan digitális teret alkotunk, amely a magyar sport társadalmi
szerepét és gazdasági lehetőségeit egyaránt tovább tudja erősíteni.
Amikor 2004-ben döntöttek az NSR létrehozásáról, akkor is
hasonló formátumban szerették volna megvalósítani, de nem
sikerült, így a rendszer jelenleg a szó szoros és átvitt értelmében
is papíron létezik csupán. A most elfogadott fejlesztés eredményeként
a digitális sportkataszter nem csak sportági szakszövetségek
gyűjtőhelye lesz, hanem sportlétesítményeké is, emellett az
eredményeket, és nagyon fontos új elemként sportszolgáltatások
igénybevételének strukturált lehetőségeit is tartalmazni
fogja a digitális tér. A
2004 óta eltelt 12 évben, és azóta minden esztendőben bővült
volna az adatbázis, de nem volt hozzá megfelelő anyagi támogatás
sem. Az általunk elkészített tervet a Kormány elfogadta, és támogatásáról
biztosított bennünket. Ez valódi sporttörténelmi döntés
volt, mert nagy szükség van erre a rendszerre, mégpedig olyan
szinten, és olyan fejlődést felmutatva, ami a hazai sportéletet
az elmúlt 6 évben jellemezte. Nemzetközi szinten már a 2000-es
évek elejétől óriásit fejlődött a sport; egyes felmérések
szerint az európai
emberek 7-8%-a ezen a területen dolgozik. A társadalom majd
minden szegmense érzékeli a sport hatását. Nincs még egy
ilyen ágazat, ami szinte minden ágazatra kihat és fejlődést
generál. Tehát nagy hatással van a gazdaságra, a családokra,
a felnövekvő generációkra, a szociális szférára, az oktatásra,
az egészségügyre. Sportlétesítményeket fejlesztünk, és
szintén lényeges a sporttudomány, a sportegészségügy és a
doppingellenes küzdelem. Mindegyik a maga területén működésképes,
de még nincs olyan egységes rendszer, ami a sport valamennyi területéről
egységes és valid adatokat tartalmazna. A sporthoz való hozzáférés
szempontjából kiemelt terület a sportlétesítményekkel való
gazdálkodás témaköre. Ezek célja, fenntartói köre számos
lehet, magában foglalja az olimpiai központokat, az állami, az
önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket. Az utóbbiak
száma meghaladja a hatezret. Állami tulajdonú létesítményből
majdnem háromezer működik. Nem szabad továbbá megfeledkeznünk
az elmúlt évek eredményeként elkészült vagy megújult,
korszerűsített más, pl. egyesületi tulajdonban, kezelésben álló
létesítményekről sem. Naprakészen szeretnénk látni, hogy az
adott sportlétesítményeket melyik szervezet használja, kik és
mikor veszik igénybe, így a rendszer egy olyan térkép is lesz
egyben, ami egész Magyarországot ebből a szempontból is
lefedi. Így láthatjuk, hogy az adott városban a lakosság mikor
és milyen sportlétesítményt tud használni. Tehát ezt a digitális
teret mindenki használhatja. Ezért mobiltelefonos applikációkat
hozunk létre, hogyha egy család el szeretne menni egy hétvégi
sportrendezvényre, akkor arról minden információt megkapjon.
Olyan komplex fejlesztésben gondolkodunk, amit az állampolgárok,
a sport iránt érdeklődő természetes és jogi személyek
mellett közintézmények is használhatnak. Természetesen több
felhasználói szintet alakítunk ki, így majd az NSR-en belül
lesz zárt és nyílt rendszer. Az állampolgárok azt láthatják,
ami nyilvános lehet, de például a sportolókra vonatkozó személyes
adatszolgáltatás értelemszerűen nem lehet az. Hiszen a
rendszernek biztonságosnak kell lennie, és nem lehet minden
adatot nyilvánosságra hozni. A sportszolgáltatási modulban
viszont olyan szolgáltatási körök jelennek meg, melyeket
mindenki használhat. A sporteredmény modulja is nyilvános,
ahogy a rendszerbe regisztrált sportszakemberekre vonatkozó is.
Így látható, hogy melyik sportágban, melyik egyesületben kik
dolgoznak, és a szakemberek milyen képesítéssel rendelkeznek.
Tehát összességében egy hiánypótló rendszer megalkotására
kerül sor, ami a sportszféra egészét felöleli majd. Az NSR-t
a Digitális Jólét Program keretében
tudjuk megvalósítani, ami nagy hatást generál a jövőben.
Mekkora összegből tudják megvalósítani a Nemzeti Sportinformációs
Rendszert?
– Az NSR-t két ütemben hozzuk létre. Az első ütemben
a kormány 175 millió forintot csoportosít át a költségvetésből
erre a célra, a másodikban pedig az Emberi Erőforrás Fejlesztési
Operatív Program keretein belül 1 milliárd forint keretösszeggel
támogatja a rendszer létrehozásával kapcsolatos munkálatokat.
Az első ütem 2017. március 31-éig valósul meg, addigra minden
alapadat belekerül a rendszerbe, és a meglévő szervezetek
szoftvereit is használjuk, hogy minden szükséges információ
rendelkezésre álljon. Így a digitális tér szereplői is
megjelennek. A rendszert folyamatosan frissítjük, így naprakész
információkkal, eredmények közlésével látjuk el az érdeklődőket.
A versenyek rendezésénél azonnal láthatja a versenyengedélyeket
és a nevezéseket a szervező. Jelenleg túlnyomórészt még
mindig azt a „kék könyvet” használják, mint 30 évvel ezelőtt,
mely tartalmazza a sportorvosi igazolásokat is. Ezeket az új
rendszerben már felviszik az adatbázis vonatkozó moduljába, így
a verseny rendezője azonnal látja, hogy az adott versenyző
megfelel-e az indulási kritériumoknak.
2017 végén lép életbe ez a rendszer. Addig gyűjtik az információkat?
– Igen, nagyon sok szervezettől kapjuk az információkat,
s ezeket már az első ütemben beépítjük a rendszerbe, s ezek
alapján töltjük fel az egyes modulokat. 2018-ra a rendszernek már
teljes biztonsággal kell működnie.
A készülő NSR véleményezésébe bevonják a Magyar Olimpiai Bizottságot
is?
– Természetesen. Sőt! A MOB-ot már a döntés-előkészítésbe
is bevontuk, ahogy – többek között – a Magyar Paralimpiai
Bizottságot vagy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot
is. Tehát nem utólag kértük ki ezeknek a fontos szervezeteknek
a véleményét.
A sportolók is megismerkedhetnek még a rendszerrel, annak elkészülte
előtt?
– Szeptemberre tervezünk egy nagy konferenciát, ahol
bemutatjuk az NSR-t, nem csak a sportolók számára, hanem a
sportági szakszövetségeknek, a szakembereknek, hogy lássák,
milyen könnyebbséget jelent majd a rendszer számukra. A
rendszer hasznos segítség a sportban dolgozóknak, megkönnyíti
az állami sportirányítás munkáját, a döntés-előkészítést,
teljes körűen támogatja a sportadminisztrációt. Tehát
mindenkinek gyorsabbá és hatékonyabbá válik a munkája. Eddig
mindegyik sportág fejlesztette a saját internetes rendszerét,
amelyet beapplikálunk a NSR-be. Tehát az NSR a sport valamennyi
területét támogatja azáltal, hogy könnyen juthatnak adatokhoz
a sportesemények szervezői, a sportolók, de az állampolgárok
is, és bízom benne, hogy mindenkinek elnyeri a tetszését.
Medveczky Attila
|
