vissza a főoldalra

 2016.08.19. 

Az EU titkosszolgálatainak együtt kell működniük

Különben képtelenség a terrorizmus ellen fellépni

Eseménydús nyár vette kezdetét az Európai Unióban, s azon belül Felvidéken sincs politikai uborkaszezon. Miközben milliók örvendenek, néhányan pedig búsulnak a Brexit-népszavazás végeredménye miatt, Szlovákia július 1-jétől fél éven át, a fokozatosan átrendeződő viszonyok között az EU Tanácsának soros elnöki feladatkörét látja majd el. A britek döntésének következményeiről, illetve a soros elnökséggel járó feladatokról lapunk Csáky Pál felvidéki európai parlamenti képviselőt kérdezte. A politikus szerint Fico és belügyminisztere összefonódott a szlovák alvilággal.

 Mit vár a felvidéki magyarság attól, hogy december 31-éig Szlovákia tölti be az Európai Unió soros elnökségét?

 –Felvidék magyarsága az EU és a szlovák kormánykoalíció jelenlegi állapota miatt túl sok pozitívumot nem vár a soros elnökségtől. Magyar szempontból vélhetőleg ez egy eléggé üres félév lesz.

 Lucia Zitnanská igazságügyi miniszter és Robert Kalinák belügyminiszter vett részt július 12-én Brüsszelben az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) meghallgatásán. A bizottság a szlovák elnökség megkezdése alkalmából folytatott vitát a két miniszterrel. Képviselő úr mit kért a két minisztertől?

 –Az igazságügyi miniszter asszony figyelmét egy olyan szakmai kérdésre irányítottam, ami a terrorizmussal függ össze. Nagyon megdöbbentem azon, hogy az európai biztonsági szervezetek között nem megfelelő az információáramlás. Abszurdum, hogy nagyon kevés információt osztanak meg egymással a büntetett előéletű harmadik országbeli polgárokról. Tehát ha Németország titkosszolgálata rendelkezik bizonyos információkkal egy szír, vagy afgán állampolgár ügyében, azt az esetek nagy részében megtartja magának. Jobb esetben megszűrt információkat továbbít. Jelentéstevője voltam egy olyan anyagnak, amiben arra kötelezzük a tagállamokat, hogy ez az információ-megosztás európai szintű legyen, hiszen akkor sokkal eredményesebben tudunk fellépni a terrorizmussal szemben. A belügyminiszter felé konkrét felvidéki magyar témával fordultam, az állampolgárság ügyével. Figyelmeztettem őt arra, hogy a szlovák állampolgársági törvény nagyon is merev és diszkriminatív. Közöltem vele, hogy vegyenek példát a csehekről, akik rájöttek, hogy ostobaság a társadalom nemzetközileg is elismert tagjait megfosztani állampolgárságuktól csak azért, mert más állam is méltónak találta őket arra, hogy állampolgárságot adjon nekik. S kezdjék ezt egy európai gesztussal. Adják vissza szlovák állampolgárságát a rimaszombati Tamás Ilonka néninek, aki már a 104-ik életévét tapossa, s aki egész élete munkájával vált méltóvá arra, hogy hazája is végre megbecsülje őt. Arra kértem a belügyminisztert, ezt tegye meg. Egyelőre nincs válasz.

 A szlovák belügyminiszter leváltását követeli az ellenzék. Ez mennyire hat ki majd az elnökség munkájára?

 ––Kalinák és „ügyvédje”, Bugár Béla távozása kívánatos lenne. Robert Fico azonban ezzel kapcsolatban valószínűleg inkább falazni fog Kalináknak, tekintettel arra, hogy a belügyminiszternek vélhetően vannak olyan dokumentumok a kezében, amelyekkel mind Ficót, mind Bugárt zsarolni tudja. Az elnökség munkájára ez nem hat ki, mert a szlovák kormány mindent megtesz azért, hogy túlélje a 2016-os évet. Tény, hogy a szlovák sajtó elég élesen cikkezik Kalinák és Fico ellen, ahogy az is, hogy bizonyítottan összefonódott a két politikus a szlovákiai alvilág egy részével. Robert Kalinák belügyminiszter régóta terhet jelent a szlovák politika számára; emlékezzünk csak a Malina Hedvig-ügyre.

 Migránskérdésben, a kvótákkal kapcsolatban ugyanaz a véleménye a magyar és a szlovák kormánynak. Ez nem jelent előrelépést?

 –Kétségkívül a visegrádi együttműködésnek a migránskérdésre adott válaszai sokak, így számomra is szimpatikusak, ami előrelépés. Ugyanakkor Szlovákiában nem a politikusok döntöttek így a kvótákról, hanem a polgárok. Több száz éve éltek együtt a Magyar Királyság területén magyarok és szlovákok, s ennek is következménye, hogy a két ország lakossága Brüsszel több felvetésére hasonlóan reagál. Így a migráns -problémára is. Szlovákiában a kényszerbetelepítést még többen utasítják el, mint Magyarországon. Ennek oka, hogy a szlovák bal és liberális oldal elsősorban a nemzeti ügyeket képviseli – ami azért a kisebbségek számára nem mindig előnyös. Hasonló a helyzet Csehországban és Lengyelországban is. Ezek az országok megőrizték még egészséges politikai immunrendszerüket, nem úgy, mit a nyugat-európai társadalmak. A szlovák elnökséget arra használhatnák fel a visegrádi négyek, hogy konkrét alternatív javaslattal állhatnának elő az Európai Unió eddigi olyan témáival kapcsolatban, amelyek az EU keleti felén nem okoztak osztatlan sikert. A migráció témája például ilyen. Nem elég csupán kritizálni a brüsszeli aránytévesztéseket például a kvótákkal kapcsolatban, hiszen Európa nyugati felén az úgy cseng le, mintha a volt kommunista államoknak nem lenne véleményük a kérdésről, illetve csak ki akarnák húzni magukat a szolidaritás gyakorlásából. Nem erről van szó, hanem arról, hogy az EU keleti felén lévő posztkommunista országoknak eltérő nézetei vannak a kérdés megoldását illetően, amelyek gyakran jobban megállják a helyüket, mint a sokszor valóban furcsa brüsszeli javaslatok. Most itt a lehetőség arra, hogy a visegrádiak megmutassák, igenis képesek hatékony és átfogó válaszokat adni erre a történelmi kihívásra is. Az alaptézis az lehet, hogy a migránskérdés kezelésének súlypontja az EU-n kívülre helyeződjék át – s itt pontosan ki kell dolgozni azt a feltételrendszert, amely alapján ez a tézis működőképes lehetne. Az EU-n belül már csak annak a kis létszámú migránsnak a kezelését kellene megoldani, akik legális módon jutnak be a tagállamok területére.

 A Brexit a jelek szerint átírja az uniós elnökség kitűzött feladatait, jelentős mértékben nehezítheti majd a helyzetet. Pozsony képes-e levezényelni az EU-n belüli viszonyok átrendeződését, és ugyanúgy szeretnék megváltoztatni az unió intézményrendszerit, mint a magyar kormány tagjai?

 –Nem teljesen azonosak a szlovák elképzelések a magyar kormány nézeteivel, de sokban hasonlítanak rá. Az a tény, hogy a szlovák elnökségre „rázuhant” a Brexit, várható is volt, hiszen korábban is az történt, hogy az elnökségre készülő ország elkészítette saját prioritásait. A szlovákok papíron szép elveket fogalmaztak meg, de az élet felülírta azokat. Bár úgy néz ki, hogy a Brexit nem befolyásolja lényegesen a szlovákiai elnökséget, hiszen két hete a brit miniszterelnök asszony Pozsonyban járt, és elmondta, hogy Angela Merkellel való egyeztetésük alapján késleltetik a kilépési tárgyalások megkezdését. Valószínűleg a tárgyalások 2017-ben kezdődnek el, s addig véget ér a szlovák elnökség mandátuma.

 A Berxit mennyire hathat ki a felvidéki magyarok munkavállalásra?

 –Az új bevándorlási mechanizmus bevezetéséről Nagy-Britannia –vagy lehet, hogy Kis-Britannia, ha a skótok elmennek –:szuverén módon dönthet, bizonyára szigorít majd a feltételeken, de sem a bevándorlást, sem a munkavállalást nem szoríthatja nagyon lefelé, tekintettel arra, hogy bizonyos munkákat akkor nem lenne kinek elvégeznie.

 Több szlovák politikus szerint a Fico-kormány nem képes kitölteni mandátumát. Ön is így látja?

 –Már a kormány megalakulása óta folyamatosan hangsúlyozom, hogy nagyon labilis a koalíció. Szlovák politológusok, elemzők is hivatalnok-kormánynak nevezik a mostanit. A koalíció tagjait a pénz és az érdekek kötik össze és nem az elvek. Mára a kormánykoalíció négy pártja igencsak meggyengült. Szinte minden hónapban többen lépnek ki ezekből a pártokból. A Smeren belül pedig már nyilvánosan is arról beszélnek, hogy Fico betegsége miatt nem képes végig kormányozni. Valószínűleg másfél éven belül előrehozott választások lesznek. Ez nem csak az én véleményem, hanem nagyon sok szakértőé is, akik látják, hogy a kormánykoalíció pártjain belül több csoportok jöttek létre, melyek bizonyos autonómiát követelnek maguknak.

 A Magyar Közösség Pártja (MKP) Bugárékat elutasítja és természetesen Fico pártját is. Kikkel tudna együttműködni?

 –Nemrég megkerestek a szlovák kereszténydemokraták, akik szintén nem kerültek be a parlamentbe, de a felmérések szerint most jó eséllyel beválasztanák őket, hogy szervezzünk közös rendezvényeket ősszel, jelezvén, hogy a klasszikus jobbközép pártok szeretnének együttműködni. Ugyanilyen javaslatot kaptunk a Szabadság és Szolidaritás Pártjától is. Az MKP számára az a legfontosabb, hogy megerősödjön, és elérje az 5%-os küszöböt. Remélem, hogy a párt új vezetése képes megoldani ezt a feladatot.

Medveczky Attila