vissza a főoldalra

 2016.08.19. 

Cigánykérdést alapvetően a kulturális autonómia oldhatja meg

Új cigány oktatási és kulturális központ lesz Józsefvárosban

A progresszív roma politika az emberi jogvédelem köntösébe bújtatott örökös ellenségeskedés, tehát nem más, mint a liberális politikusok maximális kiszolgálása. Szó sincs a roma politika likvidálásáról, amint azt Horváth Aladár nyilatkozta, hanem arról, hogy egyes cigányok jól meg akarnak élni abból, hogy úton-útfélen rasszizmust kiáltanak – fogalmazott a Művészeti- Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány elnöke. Raduly József lapunkkal közölte: a szocialisták és a liberálisok romaprogramjai csak az ellentétet szították a cigányság és a többségi társadalom között. A mostani kormány viszont megadja a lehetőséget a cigányok felemelkedéséhez, tanulásához, és csak rajtunk múlik, élünk-e vele.

 2011-ben azt nyilatkozta lapunknak, hogy az a vágya, legyen a cigányságnak egy nagy kultúrpalotája. Úgy néz ki, az álmok nem hazudnak, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma roma oktatási és kulturális központ létrehozását tervezi, amelynek a tárca javaslatára a józsefvárosi Tavaszmező utca 6. ad otthont. Beért munkája gyümölcse?  

–Rajtam kívül egy stáb is dolgozott ezen a munkán, a kormány is minden segítséget megadott, tehát egy közös szándék érvényesült. Az előzményekhez hozzátartozik: 2008. április 11-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezte az általam vezetett alapítvány a 2. Országos Cigány Értelmiségiek Tanácskozását. A felszólalók egyetértettek abban, hogy cigány politikát, cigány érdekképviseletet, cigány szervezeti rendszert, cigány jövőképet nem lehet a cigány értelmiség kihagyásával reálisan kialakítani. Tehát a cigány értelmiségnek igenis szerepet kell vállalni. Igaz, hogy a demokráciában a kezdeményezéseknek alulról kell kiindulniuk, amivel egyet is értek, de hozzátenném azt: alulról, de nem a sötétségből. A rendezvényen részt vett Orbán Viktor, aki kifejtette, olyan intézményrendszerre van szükség, amely elismeri a cigány értelmiség elit teljesítményét, emellett gondoskodik az utánpótlás neveléséről. Hozzátette: a magyarországi cigányságnak nincs kulturális autonómiája. A tanácskozáson Balog Zoltán is jelen volt, mint az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság elnöke. Mindkét politikussal közöltem, hogy már dolgozom a cigány kulturális autonómia megvalósításán, intézményrendszerének kialakításán. A romakérdést alapvetően a cigány kulturális autonómia oldhatja meg, mert a kultúra a legfontosabb tudatformáló erő. Tévednek, akik azt mondják, hogy a kultúra a műalkotások összessége. A kultúra légkör, morál, hangulat. A kultúra meghatározza társainkhoz és önmagunkhoz való viszonyunkat. A kultúra hatással van az emberek életviszonyára, hangulatára, érzésvilágára. A kultúra előmozdítja és lendületben tartja a gazdaságot, a termelést. A kultúráknak „átjárhatóaknak” kell lenniük. A kultúrák különleges sajátossága, hogy egymásra is hatnak. A kultúrák a nemzetek és emberek kapcsolatrendszerében hidakat építenek. A kultúrának meg van az a sajátossága, hogy nem lehet osztályba sorolni, ezért nincs másod- és harmadrendű kultúra, ezért nincs alá- és fölérendelt kultúra, mert minden kultúra fontos az adott közösség számára, és a kultúrából nő ki a művészet, amely már mércével és mértékegységgel mérhető. Sőt, a kultúra megtanítja azt is, hogy elfogadjuk egymást. Azért nem használom a tolerancia kifejezést, mert igen sokan lejáratták azt a baloldalon. A kultúra áthatja az emberek életének minden pillanatát. Ha a cigány ember reggel felkel, megmosakszik, az az egészségügyi kultúra része. Ha munkába megy, vagy iskolába, és felöltözik, az már az öltözködési kultúra szegmensébe tartozik. Felszáll az autóbuszra, akkor az utazási kultúráról beszélünk. Amikor egy cigány emberről azt mondják kultúrált, nem azt jelenti, hogy több diplomás az illető, hanem, hogy szépen öltözködik, nem koszos, normálisan beszél, nem üvöltözik, szakmai értékítélettel rendelkezik. Mi cigányok társadalmilag marginalizált helyzetben vagyunk, ezért emancipálódunk kell, tehát egyenrangú, és egyenjogú emberként kéne élnünk. Ehhez pedig kiművelt emberfőkre van szükség, úgy, hogy a kultúránkat megőrizve, sokszor újra felfedezve, azt művelve, továbbfejlesztve kell élnünk. Csak így integrálódhatunk a többségi társadalomba. Az intézményrendszernek pedig az a lényege, hogy a cigány kisebbségnek ablakot kell nyitni a világra. Meg kell mutatnunk a kultúránkat mindenkinek, aki egy hazában él velünk. Ezért szükséges egy cigány színház, amelynek előadásait megtekinti a többségi társadalom tagja, és egy olyan kiállító terem, ahol cigány festők művei láthatók.

 Mennyire ártott a magyar cigánymuzsika, művészet hírnevének, hogy a gödöllői, tragédiával végződő rablás elkövetője egy cigányzenekar tagja volt?

 –A Magyar Fórum hasábjain keresztül is őszinte részvétemet fejezem ki a fiatal hölgy halála miatt. Minden ilyen aljas cselekedetet elítélek, függetlenül az elkövető származásától. Az a tény, hogy cigány volt az elkövető, szégyen ránk nézve, s ezután azt mondhatják, minden roma bűnöző, ami nem igaz. Ahogy az ellen is tiltakozom, mikor a többségi társadalom tagjaira rásütik a rasszista bélyeget. A következő soraimat ne vegyék mások megsértésének, se szerecsenmosdatásnak, mert tényekről van szó. 2014 októberében megalakítottam a Magyar Nemzeti Cigány Művészegyüttest, ami magában foglalt egy zenekart, énekkart és tánckart. Ez nem tetszett Sántha Ferencnek, akit én nagyon tisztelek, szeretek, mert az ő zenekarát Nemzeti Cigány Zenekarnak hívják. Ezért megváltoztattam a művészegyüttes nevét. Holott ezen dolgoztam előtte éveken át, hogy ez a művészegyüttes a cigány kulturális autonómia intézményrendszerének egyik eleme legyen. A legnagyobb munkát ezen a téren a polgári kormány végezte, mert az alapítványommal együtt szakmai javaslatokat tettem le az EMMI asztalára. Visszatérve az ügyre: Cigány Filharmonikus Zenekarrá változtattam meg az együttes nevét. Időközben az történt, hogy unokaöcsémmel – aki a zenekart vezette - ellentétes állapotra jutottunk, ezért az alapítványom megszűntette a Cigány Filharmonikus Zenekart. Így alapítványom van, zenekarom nincs. A bűnügy nem hiszem, hogy ártana a cigány kultúra hírnevének, de egyértelmű, hogy rossz fényt vet rá. A tettes nem való közösségi életbe, sem a művésztársadalomba, én őt nem ismertem, ezért nem tudok személyéről szólni.

 A VIII. kerületi, Tavaszmezői utcai ingatlanban jelenleg a Roma Parlament működik, melynek elnöke, Horváth Aladár azzal sírta végig a baloldali médiumokat, hogy távozásuk a progresszív roma politika jelképes likvidálását jelenti. Mi erről a véleménye?

 –Ha a progresszív roma politika az emberi jogvédelem köntösébe bújtatott örökös ellenségeskedés, akkor az nem más, mint a liberális politikusok maximális kiszolgálása. Szó sincs a roma politika likvidálásáról, hanem arról, hogy egyes cigányok jól meg akarnak élni abból, hogy úton-útfélen rasszizmust kiáltanak. A szocialisták és a liberálisok romaprogramjai csak az ellentétet szították a cigányság és a többségi társadalom között. A polgári, nemzeti kormány viszont megadja a lehetőséget a cigányok felemelkedéséhez, tanulásához, és csak rajtunk múlik, élünk-e vele. Azt is be kell látni mindenkinek, hogy a cigányügyet nem lehet ötéves tervekhez hasonlítani. Nem elég néhány év ahhoz, hogy a kultúránk által felemelkedjünk.

 Akkor mégis mit jósol, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a hazai cigányságra ne bűnözőként tekintsenek?

 –Ez egy lassú folyamat. Gondoljunk bele, hogy azt a Kádár-rendszerben és a szocialista kormányok idején több cigányba beidegződött szemléletet, hogy értékteremtő munka nélkül is meg lehet élni, nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Ezért nekünk, cigány értelmiségieknek példát kell mutatni. A mindenkori kormánynak pedig emberhez méltó körülményeket kell megteremteni a cigányság részére. Ez ne jelentsen kivételezést, mert az csak ellentéteket szül. Hanem kérjék ki azoknak a cigányoknak a véleményét a programokról, akik valóban, és nem csak a szavak szintjén szeretnék felemelni testvéreiket. A józsefvárosi központban lévő intézményrendszer sem képes egy év alatt csodát tenni. Humánerőforrásra, anyagiakra is szükség van a cigány színház, cigány múzeum, cigány hangversenyterem, és a folyamatos képzések, átképzések létrehozására, megvalósítására. A cigány színház vezetőjét már kijelöltük, ahogy a kiállítások szervezőjét is. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke nemrég közölte velem, hogy ma már beszélhetünk roma képzőművészetről, ami egy sajátos színfoltja a magyarországi kultúrának.

 A roma vagy a cigány elnevezést kedveli jobban?

 –A cigányt, de mivel befogadó személy vagyok, ezért különböző helyzetekben használom a roma szót is. A roma (ami embert jelent) elnevezés kedvez a liberálisoknak és az oláh cigányoknak. Mi, romungrók, már régóta magyarul beszélünk. 700 éve Magyarországon élünk, és több tényező miatt elveszítettük nyelvünket. A cigányságnak sajnos nincs írásos történelme. Ezért a cigányságról készült első írásos dokumentumtól tudjuk konkrétan nyomon követni a cigányság útját, történelmét. Azelőtti időszakra vonatkozóan csak mendemondák, hiedelmek és hipotézisek voltak, amelyek nélkülöztek minden tudományos alapot. A tudomány mai kutatásai szerint a cigányok Indiából, Pándzsáb államból, származó népcsoport. Nemcsak tudósok, de a cigányok többsége is szívesen vallja ezt. Ma is vándorló népként emlegetik őket, s az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vándorlást Kr.u. 400–600 körül kezdték meg. A kutatók szerint. 950–1000 körül egy háború miatt indult el a cigányok nagy csoportja Indiából ugyanúgy, ahogy nem is olyan régen Romániából, később a volt Jugoszlávia területéről is sokan idegen országokban kerestek menedéket. A menekülés másfajta életmódra adott lehetőséget, amely kényszer is volt egyben, hiszen változtatások nélkül kipusztult volna a közösség! Vándorló kézművességre, kereskedésre, zenélésre rendezkedtek be, ami későbbi életükben – évszázadokon keresztül a mai napig – is meghatározó lett. Vándorlásuk kezdetekor még egységes nemzetségként keltek útra, majd fokozatosan és folyamatosan elszakadtak egymástól. Nagy létszámuk miatt már csak a családok, jó esetben a törzsek maradtak együtt. A hagyományok és a szokások sokat változtak aszerint, hogy mely országokban mennyi időt töltöttek el. Ma Magyarországon a 800 ezer főnyi cigányság 80%-át a romungrók, az úgynevezett magyar cigányok teszik ki. A magyar nemzet gondolkodásában és ismeretében a cigányság homogénnek tűnik, holott a cigány társadalom heterogén, hiszen vannak még az oláh és a beás cigányok. A cigány kulturális autonómia viszont nem tesz különbséget a három csoport között. Maguknak a cigányoknak kell kezükbe venni életük, sorsuk irányítását. Nem passzív alamizsnára váró magatartást kell tanúsítani. Hiteles, képzett, korrekt, megbízható cigány embereket és nőket válasszanak meg demokratikus módon vezetőjüknek, akikben bíznak és hisznek. Csak a tudatlan, kiszolgáltatott cigánnyal lehet azt művelni, amit tettek a cigánysággal a liberálisok és a szocialisták. Ezért lényeges a képzés, az oktatás, és a kultúránk továbbadása.

Medveczky Attila