vissza a főoldalra

 

 

 2016.08.19. 

Szakdiplomaták a magyar élelmiszergazdaság nemzetközi elismertségéért

Több millió eurós kiesést okozott az orosz embargó

Ha agrártermékeinket magasan feldolgozott élelmiszerként, nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk exportpiacainkon megjeleníteni, akkor munkahelyeket is teremtünk. Növekszik majd az élelmiszergazdaságban működő vállalkozások jövedelmezősége, ami a kifizetett bérek növekedésével együtt a vásárlóerő növekedésére is hatással van szögezte le Tóth Katalin, az agrártárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, akit az agrárattasék szerepéről, a kínai lehetőségekről és az orosz-magyar tárcaközi találkozókról is kérdeztünk.

 Azt senki sem vitatja, mennyire lényeges, hogy a magyar termékek minél szélesebb körben kijussanak a külföldi piacokra. Ezért hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium a szakdiplomata hálózatát?

 –Ez a fő cél körvonalazódott a hálózat működtetése mögött. Természetesen egyes pozíciók már hosszabb idő óta operatív módon működnek, tehát bizonyos relációkban és országokkal már élő agárkapcsolatokkal rendelkezünk a hálózaton keresztül. A világ gazdaságának, agrárpolitikánknak, agrár-külkereskedelmünk prioritásának változásaival új igények is megfogalmazódnak. Ezekre adekvát válaszokat kell adnunk. Ezért is akadnak olyan országok, ahol időszakosan szünetel az attaséi munka, mivel rendkívül hosszú folyamat előzi meg a feladatra alkalmas kolléga kiválasztását. A jelölt szakmai monitoringozását követően a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül küldik ki a jelöltet az adott állomáshelyre, a szakmai felügyelet viszont továbbra is a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik.

Mintegy kilenc agrárattaséval működik a hálózat, a világ számos pontján dolgoznak kollégáink, de jelentősebb számban Európához tartozóan. A tradicionális posztok mellett az új relációk közé tartozik a nyugat-balkáni térség. Itt 2016 januárja óta teljesít attasénk szolgálatot. Ugyanakkor elmondható, hogy hosszabb ideig Bukarestben és Párizsban nem dolgozott mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata, mivel a kompetens személy kiválasztása jelentős időt igényelt. Kínában 2012-ben hoztuk létre ezt a pozíciót választ adva az aktuális világgazdasági helyzetre. Természetesen nem titkolt szándékunk, hogy ezt a hálózatot bővítsük megfelelve a jövő új kihívásainak. Körültekintő előzetes munkát igényel annak a felmérése, hogy mely régiók, országok kerülnek a figyelem középpontjába az agrárexport, vagy az agrár-együttműködés szempontjából – hiszen nyilvánvalóan nem kizárólag exportkapacitásaink bővítéséről van szó. Az elemző munkát követi a forrásigényeink meghatározása, hiszen a szakdiplomata hálózat működésének pénzügyi feltételei is vannak. Gyakorlatilag az évente megrendezésre kerülő agrárattaséi beszámoló alkalmával egy összegzés készül a hálózat valamennyi munkatársának bevonásával. Ez egyfelől lehetőséget teremt az eredmények bemutatására, másrészt a jövő irányainak, feladatainak kijelölésében is jelentős szerepe van.  

A 2015-ös év milyen eredményeiről számoltak be az agrár szakdiplomaták?

 –Németország agrárkivitelünk szempontjából meghatározó reláció, ahol 2015-ben volumencsúcsot értünk el. Az 1,22 Mrd EUR exportérték 2014-hez képest plusz 8%-os kivitel-növekedést jelent. Idén az első hónapok eredményei is hasonlóan biztatóak, hiszen további 9,6 %-os növekedéssel számolhatunk. Németország tehát kiemelt partner, hiszen a magyar feldolgozott és feldolgozatlan termékek egyik legfontosabb felvevőpiaca. Az is tény, hogy a hazai export EU-centrikus maradt. Természetesen a diverzifikációs, bővítési törekvéseink továbbra is lényegesek, de exportunk mintegy 85%-a az uniós tagállamokat célozza. A német reláció fontosságát a termékkivitel mellett a szakmai együttműködés is hangsúlyozza.

 Szinte havonta hallani a Kínával való kapcsolatok bővüléséről. Milyen magyar termékeket, szolgáltatásokat látnak szívesen az ázsiai országban?

 –Kínában 2012 óta tevékenykedik agrárattasé. Mivel hatalmas országról van szó, ezért inkább kisebb léptékű együttműködésekre érdemes koncentrálni a tartományok, még inkább a városok szintjén. Bizonyos termékek – az ún. réspiaci termékek – vonatkozásában nagyon komoly eredményeket tudunk elkönyvelni. (A szakemberek a piac azon szegmensét illetik a rés fogalmával, amelyben valamilyen különleges termék egy sajátos csoportnak – kiélezett verseny nélkül – jól eladható.) 2014-ben és 2015-ben összességében is jelentős növekedést értünk el a kivitel vonatkozásában. Réspiaci terméknek tekinthető ebben a relációban például a bor, amely az elmúlt 3 évben sikerpályát futott be. Kína tekintetében azt is figyelembe kell venni, hogy 2025-re prognosztizáltan mintegy 1,4 milliárd fős lakossággal s azon belül is egy erősödő középréteggel számolnak. Ez azt jelenti, hogy 10 éves távlatban a középréteg – megváltozott táplálkozási igényekkel – több százmillió fővel emelkedik. Ezen réteg egyértelműen a minőségi élelmiszer felé fordul, hiszen képes lesz megfizetni a magasabb árat is, megnő a magasan feldolgozott élelmiszer iránti kereslet; több hústermékre, zöldség- és gyümölcskészítményre lesz igény. Várhatóan a magasabb árképzésű magyar prémium termékekkel is jelen tudunk lenni a távol-keleti piacon. Az internetes kereskedelmi forgalom is egyre nagyobb teret nyer Kínában, ami azt jelenti, hogy erre a területre is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A nagyobb városok vonzáskörzetében szabadkereskedelmi övezetek jönnek létre, s onnan a vásárló közvetlenül tud termékhez jutni. Ezen termékeknek nem kell keresztül menniük a rendkívül hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson. Kínában nagyon szigorúak az állat- és növény-egészségügyi előírások, amely az exportlehetőségeinket erősen befolyásolja. Egy-egy exportengedély megléte még nem feltétlen jelenti azt, hogy minden magyar cégre vonatkozik az engedélyeztetés, az egyes vállalkozásnak külön auditon kell megfelelnie, hogy terméket vihessen a piacra. Az attasénak ezért fontos feladata, hogy a megfelelő engedélyeztetési eljárások folyamatában segítse a magyar termékek útját.

Új reláció a Nyugat-Balkán, ahol Montenegró az attasénk székhelye, Albánia, Macedónia és Montenegró tartozik a felügyelete alá. Ezek nem hatalmas piacok, de az említett országok EU-s csatlakozás előtt állnak, ezért a vám jellegű akadályok lebontásában mi, EU-s tagállamként, illetve ezen országok, mint belépés előtt álló országok egyaránt érdekeltek; így a termékeink könnyebben juthatnak be ezekre a piacokra. A Balkánon is egyre nagyobb a minőségi áruk iránti kereslet, fontos számukra a GMO-mentesség és a magasan feldolgozott élelmiszer, a prémium termék. Itt az attasénk, ahogy más relációban is, promóciós tevékenységet is végez. A cégismertetőket, termékleírásokat eljuttatjuk számára, ő pedig az érdekeltek körében ezeket az anyagokat felhasználja népszerűsítve a magyar élelmiszeripari termékeket, kapacitásokat. Több céget közvetítettünk már ki termékmintákkal együtt a Nyugat-Balkánra az attasénk közreműködésével. Nem titkolt célunk, hogy a magyar KKV-k számára itt is lehetőséget teremtsünk az uniós piacok alternatívájaként.

 Bár többen bíztak abban, hogy még nyáron feloldják az orosz embargót, de ez nem történt meg. Ez mennyiben hat ki az Oroszország felé irányuló magyar exportra?  

–Az embargót meghosszabbították, az EU részéről január 31-ig, az orosz fél pedig 2017. december 31-éig tolta ki a határidőt ezzel is jelezve, hogy amennyiben az EU számára nem fontos piac az Oroszországi Föderáció területe, ők boldogulnak az európai élelmiszerek nélkül. A magyar kormányzat s azon belül az agrártárca is elkötelezett abban az irányban, hogy vizsgáljuk felül, ezek a szankciók mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket; és a konklúziókat levonva egyáltalán relevánsak-e két évvel az embargó bevezetése után. Sajnos nem sikerült elérni, hogy érdemi egyeztetés legyen e kérdésben. Magyarország azonban nem mondott le az orosz piacról. A reláció egyértelműen beszűkült ugyan számunkra, hiszen 2014-ben 16%-kal, majd 2015-ben újabb 22%-kal esett vissza az agrár-külkereskedelmi exportunk, ami euró milliókban mérhető kiesést jelent. Oroszország nagyon komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy piacát függetlenítse; a belső termelést igyekeznek fokozni, ösztönözni, önellátásra törekednek. Elsődleges célunk, hogy az élő állatok, és a feldolgozott hústermékeink, a gyümölcseink, tejtermékeink újra megjelenhessenek az orosz piacon, de az uniós szankciók jelenleg ránk is vonatkoznak. Igyekszünk az orosz-magyar kapcsolatokat fenntartani, folyamatosak a tárcaközi találkozók, arra készülünk, hogy az embargó feloldásával már jól ismert partnerei legyünk az Oroszországi Föderációnak és azonnal jelentkezhessünk termékeinkkel. Oroszország importkiváltási programja révén a befektetések és a technológiai transzfer területén jövőre jó lehetőségek nyílnak a tőkével rendelkező magyar ágazati szereplők előtt is.

 A jövőben még mely országokra koncentrálnak?

 –Japán kiemelt relációnak számít. A Magyarországra akkreditált nagykövet aktív kapcsolatot ápol a magyar agrártárcával, illetve a felsővezetői kiutazások alkalmával nem kizárólag politikai párbeszédet folytattunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a távol-keleti piacon óriási az igény a magas minőségű, nagy hozzáadott értékű élelmiszerre, a kiváló szárnyas, illetve sertés- és mangalica termékeinkre. Dr. Fazekas Sándor miniszter úr látogatása során tárgyalt nagy élelmiszerforgalmazókkal is, valamint vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy Japánban egy agrárattaséi poszt létrehozása mennyiben segíthetné az agrárérdekeink érvényesítését.

Japán mellett Dél-Korea jelentősége sem elhanyagolható, hiszen az EU a közelmúltban szabadkereskedelmi egyezményt kötött az országgal, s ez reményeink szerint az exportmutatóinkban is megmutatkozik majd. Tervezzük a dél-koreai reláció revitalizálását politikai és gazdasági szinten egyaránt.

 Tusványoson azt nyilatkozta, hogy a magyar mezőgazdaság sok tartalékkal rendelkezik. Hogyan lehet ezt még jobban kihasználni?

 –Magyarország kiváló alapokkal rendelkezik, ha a termőföldet, a természeti adottságokat, a klimatikus viszonyokat, a rendelkezésre álló vízbázisokat, a termelési hagyományokat és a folyamatosan bővülő szaktudást vesszük figyelembe. Tudjuk, hogy sokkal többet állítunk elő, akár alapanyag szintjén, mint amennyi a magyar lakosság igényét fedezi. A jövő nagy feladata a magas feldolgozottsági szint növelése. Ha agrártermékeinket magasabb feldolgozottsági szinten, nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk piacra vinni, magasabb áron tudjuk azokat értékesíteni és egyben itthon munkahelyeket is teremtünk. Ezáltal növekszik a feldolgozóipari kapacitásokkal rendelkező vállalkozások jövedelmezősége, ami a kifizetett bérek emelkedésével együtt a vásárlóerő növekedését is ösztönzi. Célunk, hogy a feldolgozó kapacitásainkat növeljük, mert sajnos az uniós csatlakozással a hagyományosan jó alapjainkat nem védtük meg. Emiatt veszítettük el például az orosz piacot, ahová nagy mennyiségben szállítottunk ki konzerveket, befőtteket, feldolgozott húsipari termékeket.

Tusványosra visszatérve kiemelendő, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nagy figyelmet fordít a kárpát-medencei agrár kis- és közepes vállalkozások felkarolására, piacra jutásuk támogatására. Számtalan olyan rendezvényt bonyolítottunk le, ahol a külhoni és az anyaországi magyar élelmiszer-előállítók, illetve a magyarországi kereskedelmi láncok és vendéglátóipari egységek vezetői találkozhatnak egymással, kapcsolatokat építhetnek ki.

 

Medveczky Attila