vissza a főoldalra

 2016.08.26. 

Thai-magyar együttműködés

Nagykövetségünk termékbemutatókat szervez, így segíti a magyar termékek piacra jutását

Hét közös kutatás-fejlesztési projekt elindításáról döntött a Magyar-Thai Mezőgazdasági Munkacsoport hatodik ülése Thaiföldön. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Fórum megkeresésére elmondta: Thaiföld azért is fontos hazánk számára, mert rajta keresztül a délkelet-ázsiai piacokat könnyebben érhetjük el. Az ASEAN-országok közt hamarosan megvalósul a vámunió, s ez természetesen az állategészségügyi, növény-egészségügyi feltételrendszert is egységesíti, amely kedvező számunkra.

 A Földművelésügyi Minisztérium és a thaiföldi Mezőgazdasági és Szövetkezeti Minisztérium Mezőgazdasági Munkacsoportot működtet 2007 óta, rendszeres találkozókkal. 2014-ben még azt írták, hogy „a két ország közötti beruházói kapcsolatok egyelőre szerény mértékűek, eddigi legsikeresebb befektetőnk a Thai President Food, mintegy 7 millió eurós tőkével bejegyzett thaiföldi instant tésztagyártó vállalat, amely 2 millió eurót fektetett be esztergomi üzemébe.” Azóta sikerült jelentősebb eredményeket elérni?

 –A két ország gazdasági kapcsolataiban jelentős változás nem történt. Nincs újabb thaiföldi befektetés a magyarországi élelmiszergazdaságba, és a hazai tőke sem jutott el nagyobb volumenben a thai élelmiszerpiacra. Hazai szempontból valamelyest javult az elmúlt években az egyenlegünk, de még mindig nem megfelelő. Thaiföldről viszonylag sok gyümölcs kerül behozatalra, és ez az egyensúlyt a thai oldal felé billenti. Ennek a mezőgazdasági vegyesbizottságnak a célja elsősorban a közös kutatás-fejlesztési projektek létrehozása. Az elmúlt hónapokban viszont egy thai audit volt Magyarországon, amely reményeink szerint hamarosan lezárásra kerül. Ezáltal lehetővé válik a naposkacsa, naposliba, libamáj, libahús exportja Thaiföld felé.

 Thaiföld az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) integráció egyik meghatározó állama, regionális középhatalom. Kijelenthető, éppen ezért keleti nyitásunk egyik legperspektivikusabb célországa?

 –Valóban, Thaiföld azért is fontos számunkra, mert rajta keresztül a délkelet-ázsiai piacokra könnyebben be lehet jutni. Az ASEAN-országok közt hamarosan megvalósul a vámunió, s ez természetesen az állategészségügyi, növény-egészségügyi feltételrendszert is egységesíti, amely számunkra kedvező lehetőségeket nyithat meg.

 Sokan azt gondolták, a keleti nyitás egyik pillanatról a másikra hatalmas összeget hoz a magyar költségvetés számára. Ez egy naiv elképzelés volt?

 –Az ázsiai piacokon meglehetősen hosszú időt vesz igénybe a sikeres együttműködés elérése, amit a kapcsolatok kiépítése előz meg. Csak a kapcsolatrendszer kialakulása után lehet átütő eredményeket elérni. Ezért úgy gondolom az az elvárás, hogy hirtelen és azonnal megindul a növekedés, finoman túlzó volt.

 Immár hatodszorra ülésezett a vegyes bizottság. Hol tart a kapcsolatrendszer kiépítése?

 –Kétévenként ülésezünk, és több területen már befejeztük a projekteket, így a szarvasmarha-tenyésztés és az akvakultúra területén. Ebből a szempontból már jól haladunk, létrejöttek azok a kutatás-fejlesztési kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik a később gazdasági kapcsolatok kiépítését. Új területeket is sikerült megnyitni; az ökogazdálkodás egy olyan terület, ahol Magyarországnak megvan az know-how-ja, tapasztalata, ami átadható. Továbbá a thaiföldiek hazánkon keresztül elérhetik az uniós piacokat, mi pedig a thai piacon nyerhetünk teret. Olyan közös munkának nézünk elébe, melynek során a thaiföldi fiatal gazdálkodókat képezzük ki Magyarországon, átadjuk számukra azokat az ismereteket, amelyek az ellenőrzött ökológiai termesztéshez kapcsolódó követelményeket tartalmazzák.

 Mennyire szigorúak a thaiföldi vám-és egészségügyi előírások?

 –Thaifölddel az Európai Unió 2015-ben kezdte meg a tárgyalásokat a szabadkereskedelmi egyezményről, de a dokumentumot még nem írták alá. Bizonyára ennek egyik oka, hogy egyes termékekre a thaiföldi termelők érdekében nagyon komoly védővámot alkalmaznak. Ugyanakkor az uniós, így a magyarországi piacok eléréséhez szigorú állategészségügyi feltételrendszert kell teljesíteniük a thai gazdálkodóknak. A bizottsági ülésen árgyaltunk a vámtételek csökkentéséről is. Ennek egyik része, hogy reményeink szerint a napos baromfik, a kacsa- és a libamáj exportjára hamarosan lehetőség nyílik.

 Milyen kihívásokat jelent a nagy szállítási távolság?

 –Természetesen a szállítás többlet költségekkel jár. Azonban a hajón történő konténeres áruszállítás költségét bőven ki lehet gazdálkodni a vételárból. A napos baromfik esetében komoly a thai felvevőpiac, ezért nagyon jó árat fizetnek értük.

 Augusztus elején milyen új közös projektekről döntöttek?

 –Az egyiket már említettem, ez a fiatal thaiföldi gazdálkodók ökológiai gazdálkodásra való segítése. Újabb szarvasmarha-tenyésztési programot indítunk el, ahol a NAIK herceghalmi kutatóintézet lesz a thaiföldiek partnere. Az akvakultúrás együttműködés területén pedig a Szarvasi Kutatóintézet lesz a partner, és az öntözés, illetve a talajszikesedés elleni kutatásokban is indulnak új, közös projektek. Utóbbihoz nem csak a mezőgazdálkodási vízgazdálkodás, hanem az árvízvédelem is bele tartozik.

 Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy thaiföldi piac szinte még kiaknázatlan, de jók a lehetőségek?

 –Valóban, nem egyszerű bekerülni erre a piacra az említett vámok miatt, de nagyon jó lehetőséget látunk abban, hogy ott minél több jó minőségű magyar árut értékesítsünk.

 A promócióval kapcsolatban tettek lépéseket?

 –A mezőgazdasági munkacsoport ülésén nem volt szó promócióról, marketingről, de a thaiföldi nagykövetségünk termékbemutatókat is szervez, s próbálja segíteni a hazai termékek piacra jutását. A Magyar Nemzeti Kereskedőház is részt vesz a magyar termékek népszerűsítésében. Nem a tömegárukra kell gondolni, hanem kifejezetten – ahogy a libamáj is mutatja –, olyan hungarikumokat, magas hozzáadott értékű feldolgozott élelmiszereket próbálunk eladni, amelyekre fizetőképes kereslet kínálkozik.

Medveczky Attila