vissza a főoldalra

 2016.08.26. 

Közepes évet zártak a méhészek

De ez a hazai ellátást és az árakat nem befolyásolja

Többen nem csak a méztermés mennyisége miatt hagynak fel a méhészettel, hanem, mert az elmúlt két évben negatív tendencia alakult ki a világ mézpiacán. Erre jó példa, hogy az akác felvásárlási ára két év alatt felére csökkent – szögezte le Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

 Még májusban azt nyilatkozta, hogy az akácosok kétharmada károsodott a fagy miatt. Azóta eltelt három hónap. Milyen évet zárnak a magyar méhészek?

 –Sajnos folytatódott a tavasszal kezdő tendencia, a fagykárokon kívül sújtotta a magyar méhészeket az is, hogy a virágzás ideje alatt – tehát, ami megmaradt fa, és virágzott – nagyon rossz volt az időjárás. Nagyon sok méhész van, különösen a Dunántúlon, és annak is déli részén, Baranyában, Somogyban, akik gyakorlatilag nem pergettek akácot. Az ilyen rendkívül ritka eseménynek számít. De mivel a keleti országrészben jó idő volt, és sokan vándoroltak is - ezért végül gyenge-közepes termés lett akácból. A vándorlás azt jelenti, hogy a déli, sík terültek korán nyíló akácerdeiből elvitték a méheket a később virágzó közép-hegységeinkbe. A gyenge termés a hazai ellátást nem befolyásolja, hiszen sajnos a megtermelt mézünk - a méztermés mennyiségétől függően- körülbelül 70-90%-ban exportra kerül. Tehát a belső fogyasztás kielégítése nincs veszélyeztetve, akármilyen gyenge is a termés. A termés alatt pedig nem a minőséget, hanem a mennyiséget értem. A méz, eltérően egy-két mezőgazdasági terméktől, ugyanolyan jó minőségű, ha kevés terem, mintha sok teremne. A nyári méhlegelőkből, ilyen a hárs, a szelídgesztenyefa, a selyemkóró, szintén igen kevés lett, mert a virágázások idején rendkívül esős idő volt, lehűlésekkel. Ezután következett a napraforgó, amely 600 ezer hektáron virágzott. Tehát, másfélszer akkor területen tenyészik a napraforgó az országban, mint az akác. Közepes termés lett a napraforgón. A méhcsaládok állapotától és nem az időjárástól függött a termés mennyisége, hiszen a napraforgó beázott – éppen a sok eső miatt nem lettek napraforgó előtti mézeink. A virágzás alatt meleg volt, ami kedvez a nektárképződéshez, de a méhcsaládjaink állapota volt a korlátja annak, hogy nem lett jó termés. Ha már a termésről beszélünk, fontos kiemelni, hogy az elmúlt néhány évben tapasztalható tendencia, hogy az ország egyes részein rendkívül eltérőek egyes termelők terméseredményei. Korábban ilyen nem volt. Vagy mindenkinek jó, vagy rossz éve volt. Viszont idén is tapasztaltuk, hogy egyes méhészeknek a legrosszabb évük, egyeseknek pedig a legjobb évük lett.

 Tehát közepes mézhozam várható?

 –Így van, ha összevetjük az összes mézet, kijelenthetjük, hogy közepes évet zártak a méhészek. Most már készülünk a télre, tehát befejeződött a méztermelés.

 Nem kell attól tartani, hogy több méhész felhagy tevékenységével?

 –Sajnos vannak, akik befejezik a méhészetet, nem csak a méztermés mennyisége miatt, hanem azért, mert az elmúlt két évben negatív tendencia alakult ki a világ mézpiacán. Erre jó példa, hogy az akác felvásárlási ára két év alatt felére csökkent. Felvásárlási ár alatt azt értem, amennyiért az exportálók veszik a mézet. Tízből nyolc méhész így adja el termékét. A gyenge termés gyenge mézárakat vonz maga után 2016-ban, ez ritka jelenség. Emellett a méhek egészségi állapota is sokat romlott. Hallani igen elkeseredett méhészekről, akik azon gondolkoznak, miként tudnak kilépni ebből az ágazatból.

 Mennyiben segít a Magyar Méhészeti Nemzeti Program az ágazat szereplőinek? A Földművelésügyi Minisztérium nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy nem hagyja magára a méhészeket.

 –Tény, hogy segít a méhészeti program, de ez önmagában nem biztosítja az egyes méhész megélhetését. Örülünk a Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak, ami főleg közvetett támogatást nyújt a méhészeknek. Ez azt jelenti, hogy a legfrissebb méhegészségügyi és piaci információkat megkapja a méhész, de itt egyes ágazatoktól eltérően közvetlen támogatásban nem részesítik az ágazat szereplőit.

 Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár nemrég azt nyilatkozta, hogy a méhsűrűség az Európai Unió tagállamai tekintetében Magyarországon a legmagasabb. Nem lehet ezzel a pozitívummal élni?

 –Első hallásra mindez pozitívumnak tűnik, de a méhes gazdák szempontjából ez nem az. Hiszen a méhek nem ketrecben tartott tenyészállatok, hanem szabadon röpködnek, és létezik itt is egy optimális állatlétszám, amit meghaladtunk Magyarországon.

 Hogyan látja, ha több a méhész felhagy tevékenységével, jelentős mézimportra szorul Magyarország?

 –A magyar piacokon nincs import méz. Ami beérkezik hazánkba, el is elhagyja az országot. Az unió félig-önellátó mézből, importra szorul. De hazánk, amióta méheket tartunk az országban, sohasem szorult importra és nem is fog – ennek oka, hogy a jelenlegi méhcsaládszám negyede is elegendő lenne a hazai fogyasztást kielégíteni.

 A magyar mézek tovább drágulnak a közepes hozam miatt?

 –Nem hiszem, mert a termés mennyisége szűk időintervallumban nem befolyásolja a fogyasztói értékesítést. Ha hosszú távon csökkenne a méztermésünk, csak akkor érezné meg ezt a fogyasztó.

Medveczky Attila