vissza a főoldalra

 2016.02.05. 

XXI. századi selyemút

Régiónkban hazánk rendelkezik a legtöbb exportengedéllyel

Hogyan tudták elérni, hogy az uniós tagállamok közül elsőként hazánk szállítson marhahúst Kínába? Mennyi magyar vállalat kapott jogot a kínai hatóságoktól marhahús exportjára, s ez a szám növekedhet-e? Mi lesz a feladata a közelmúltban megnyílt ningpói magyar kereskedőháznak? Aki válaszol: Dr. Szabó László miniszterhelyettes.

 Az a tény, hogy január 14-én megérkezett Magyarországról Kínába az EU első marhahússzállítmánya, mennyiben kapcsolódik a keleti nyitás politikájához?

 – A kormány alapvető célkitűzése, hogy a kiváló minőségű, magas hozzáadott értékkel bíró, nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások a „Keleti és Déli nyitás” keretében az Európai Uniótól távol eső, fontos célpiacokon is megjelenhessenek. Ezen stratégiai törekvés mentén és a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ezzel összhangban történő aktív tevékenységének eredményeként jöhetett létre a marhahússzállítmányhoz kapcsolódó üzleti lehetőség is. A gazdasági kapcsolatok fejlődését jól mutatja, hogy a Kínába irányuló magyar élelmiszerexport dinamikusan növekszik, 2015 januárja és októbere között megduplázódott 2014 azonos időszakához képest, megközelítve a 38,7 millió dollárt. Az első magyar fagyasztottmarhahús-szállítmány megérkezésével újabb mérföldkőhöz érkeztünk a magyar–kínai agrártermék- és élelmiszer-kereskedelem területén.

 Hogyan tudtuk elérni, hogy az uniós tagállamok közül elsőként hazánk szállítson marhahúst Kínába?

 – Az elmúlt években Magyarország számos agráripari termékre – úgymint fagyasztott sertés-, liba-, kacsa-, nyúl- és marhahús, valamint élő ló szállítására – kapott exportengedélyt, amely megnyitotta az utat a konkrét egyeztetések előtt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a közép-európai régióban hazánk rendelkezik a legtöbb árukategóriára vonatkozó exportengedéllyel. Jelenleg további termékcsoportok exportjának engedélyeztetése is folyamatban van – köztük a tej és különböző gyümölcsök, mint a cseresznye, a szilva, az alma, a kajszibarack –, így hosszú távon számos lehetőség kínálkozik a magyar cégek számára, hogy megjelenjenek a kínai piacokon. Az exportengedélyek megszerzését követően, 2015-ben az MNKH munkatársai személyesen tárgyaltak az engedéllyel rendelkező magyar vállalatok vezetőivel és mérték fel a lehetőségeket, kapacitásokat. A kereskedőház a nyelvi különbségekből adódó segítségnyújtástól kezdve, a kapcsolatfelvételen át, egészen a Kínába való hússzállítás szabályainak egyeztetéséig segítette a magyar cégeket.

Milyen minőségi kritériumoknak kellett megfelelnie a magyar húsnak?

 – Több faggyússági besorolás mentén különböztetik meg itthon és más országokban is a marhahúsokat. A megfelelő típusú hús kiválasztása az egyéni igényektől és a kulturális szokásoktól függ. A hús minőségére vonatkozó kritériumok összességében nem különböznek a magyartól. A szállítás során inkább a csomagolásra és a termékleírások kétnyelvű pontosságára kellett kiemelt figyelmet fordítani. Rendkívül fontos, hogy a Kínába történő export esetén a szállítmánynak teljes mértékben csontmentesnek kell lennie, illetve a csomagoláson fel kell tüntetni a magyar HALAL szervezet és a gyártó kínai engedélyszámát jelző pecsétet.

 A 70 ezer dollárnyi értékű szállítmányon van a hangsúly, vagy azon, hogy egy újabb piac nyílt meg a magyarországi marhahús előállító cégek előtt?

 – A jelenleg exportengedéllyel rendelkező vállalatok nagyon nyitottak a távol-keleti piacra. Ez a szállítmány az első lépés ahhoz, hogy egy újabb termékkategóriában folytatódjon a sikeres együttműködés a kínai partnerekkel, ami még szorosabbra fűzi a két ország közti kereskedelmi, üzleti kapcsolatokat. Így az üzlet létrejöttének jelentőségét elsősorban az adja, hogy ez által további területeken kezdődhet meg szoros együttműködés a két ország cégei között. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal és annak kínai képviseleteivel együttműködésben arra törekszünk, hogy a magas hozzáadott értékű termékeket előállító magyar vállalkozásokat az első magyar marhahússzállítmányhoz hasonló üzleti sikerekhez segítsük, amely további hazai termékek megjelenésének is utat nyithat a kínai piacon.

 Eddig mennyi magyar vállalat kapott jogot a kínai hatóságoktól marhahús exportjára, s ez a szám növekedhet-e?

 – Három magyar vállalat (Tendon Kft., Bos Taurus Kft., Mikofami Kft.) rendelkezik jelenleg exportengedéllyel Kínába. Az engedélyezési igény beadása minden magyar vállalat számára nyitott, azonban az exportengedély kiadása a Kínai Minőség-ellenőrzési és Karanténozási Hivatal (AQSIQ) hatáskörébe tartozó folyamat, mely hosszabb időt vehet igénybe.

 Ezt a szállítmányt egyenesen a cégek vitték ki Kínába, vagy közvetítőn keresztül érkeztek?

 – A szállítmányt az MNKH vásárolta meg a magyar vállalattól és értékesítette tovább a kínai vevő részére.

 Reménykedhetünk benne, hogy ezt az első szállítmányt még több is követi?

 – Igen, hiszen már az exportengedélyek kiadása óta jelentősen növekvő kínai érdeklődést tapasztaltunk a magyar húsipari termékek iránt. Az üzlet megkötését és a szállítmány sikeres megérkezését követően pedig még szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködések kialakulására számítunk, amelyek keretében akár havi rendszerességgel szállíthatnának magyar cégek húsipari termékeket Kínába. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az exportra vonatkozó szigorú szabályozások miatt hosszas egyeztetésekre van szükség egy-egy sikeres üzlet megkötése érdekében. E folyamat sikeres lebonyolításában nagymértékben támaszkodunk a Magyar Nemzeti Kereskedőház aktív szakmai munkájára.

 Kinn tartózkodása idején Ningpo városában befektetési fórumot tartottak. Milyen lehetőségeket vázoltak föl a kínai üzletembereknek?

 – A fórumon ismertettem az elmúlt évek Magyarország és Kína közötti gazdasági és politikai kapcsolatrendszerének sikeres fejlődését. Kiemeltem a „Keleti Nyitás” és az „Egy övezet – egy út” stratégia összefonódásának jelentőségét, a két stratégia keretein belül megvalósítandó közös projektek lehetőségét, illetve a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizációs projekt fontosságát. Azt is hangsúlyoztam, hogy külpolitikai célkitűzéseink megvalósításában fontos szerepe van az exportot és befektetéseket támogató háttérintézményeinknek, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek, az Eximbanknak és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek is. Felhívtam a résztvevők figyelmét arra, hogy a Sanghaji Főkonzulátus és az ott dolgozó külgazdasági attasé kolléga is mindig készséggel ad tájékoztatást a magyarországi befektetési és gazdasági környezetről.

 Mi lesz a feladata a közelmúltban megnyílt ningpói magyar kereskedőháznak?

 – Ningpó az egyik legdinamikusabban fejlődő kínai régió fontos kikötővárosa, így kiváló kiindulópontot jelent a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további erősítéséhez. Az eddigi piaci információk alapján elsősorban az agrár- és élelmiszeripar, vízipari technológiák, szoftverfejlesztés, tervezési és mérnöki szolgáltatások, az oktatás és a turizmus területein van lehetőség kölcsönösen gyümölcsöző együttműködések kialakítására. Ezekben a szegmensekben a magyar vállalkozások világszínvonalú szakértelemmel és technológiákkal rendelkeznek. Továbbá a kutatás-fejlesztési eredmények exportja is nagy perspektívát jelent a magyar cégeknek. A technológiai transzferre alkalmas hazai projektek többsége a mezőgazdasági, környezetvédelmi, gyógyászati, informatikai és vízipari szektorokkal kapcsolatosak. A kereskedelmi képviselet feladata tehát az, hogy felmérje a helyi igényeket, segítse a magyar termékek és szolgáltatások megismerését, elősegítse a sikeres üzletkötéseket.

 Miniszterhelyettes úr nyitotta meg a Ningpo és Sanghaj közötti Pinghuban épülő Imporium City nevű kereskedelmi, szórakoztató és lakókomplexum magyar bemutatótermét. Milyen termékekkel ismerkedhetnek meg a magyar pavilonban?

 – Közel 30 vállalkozás termékeit állította ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház. A magyar bemutatóterembe látogatók a hazai élelmiszer-ipari termékek széles választékát ismerhették meg, amelyek Magyarország kitűnő éghajlati és természeti adottságainak, valamint az alkalmazott fejlett technológiai eljárásoknak köszönhetően magas minőséget képviselnek. A bemutatóterem otthont ad többek között az édesipari termékeknek, ásványvizeknek, de megismerhetik a méltán híres magyar borokat, lekvárokat, likőröket és mézeket is. Fontos kiemelni, hogy az élelmiszereken kívül a borászathoz kapcsolódó kellékekkel, valamint divatipari termékekkel, ékszerekkel, designer táskákkal is találkozhatnak az érdeklődők.

 Tudtommal a megbeszélésen szóba került az „Egy övezet – egy út” kínai kezdeményezés. Kérem, fejtse ki bővebben, mit takar ez a fogalom, és hazánk mit profitálhat belőle?

 – Az „Egy övezet – egy út” egy 2013-ban elindított kínai kezdeményezés, amely egy Közép- és Délkelet-Ázsiát, a Közel-Keletet, illetve Európát a Kínai Népköztársasággal összekötő szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonalat jelöl. Ez a külpolitikai stratégia az „Új Selyemút Gazdasági Övezet” és a „XXI. Századi Tengeri Selyemút” koncepciót foglalja magában, amely az ókori Selyemút újragondolása, megvalósítása. Az „Egy övezet – egy út” kezdeményezés a nálunk megvalósuló projekteken túl, határainkon kívüli és határokon átnyúló projektekben való részvételre is lehetőséget nyújt, amely a magyar vállalkozások ázsiai piacokra való belépését is nagymértékben elősegítheti.

Medveczky Attila