vissza a főoldalra

 

 

 2016.02.12. 

A PUHÁNY ÉVÉRTÉKELŐJE

Gondosan huncutkát göndöríttetett a homlokába, jól befixáltatta a kis frizuráját Vona Gábor és bejelentkezett miniszterelnöknek. Ő fogja leváltani ezt a kormányt – mondta, és 55 perc tömény unalomból lassan göndörödött elénk Karinthy novellájának puhánya, a „Nyugalom és a Megfontolás és a Minden Szempont Mérlegelése. A legundokabb puhány minden puhányok között”.

Én mindig azt szoktam mondani, hivatkozott magára a puhány, és most is azt mondom, hogy… de hiába vártad aztán nem mondott semmit olyan orbitális közhelyeken kívül, hogy be kell indítani a hazaszeretet motorját. Mert a hazaszeretet az olyan. Ahogy a puhány elképzeli. És figyelem, folytatja: „Lényegében kétféle embert, politikai típust rajzol ki a huszadik század, az egyik a konfliktust kerülő, a másik pedig a konfliktust kereső ember. Mit csinál a konfliktust kerülő ember? Ugye, megérkezik a saját kis partszakaszára, megáll, átnéz a másik oldalra: Hú, ez nagyon messze van, mondja magában, én oda nem fogok elmenni, nem is látok el igazán odáig, leülök szépen ide, a saját partszakaszomra nyugiban, dobálom a kavicsokat életem végéig a folyóba. Nem tesz semmit, elmenekül a sorsfeladat elől. A másik mit csinál? Kimegy ő is a maga kis partszakaszára, ugye a konfliktuskereső típus… És azért ismerjünk rá ezekre a karakterekre a mostani időszakban is! Elmegy a saját kis partjára, átnéz, „fú, de ellenszenves a másik oldal”, (fog) azonnal egy csónakot, átevez vagy átúszik, és elkezd verekedni velük. Egyiknek sem jutna eszébe, hogy hidat építsen” mondja a puhány.

Mi pedig megdöbbenünk, ezeket a szavakat az évértékelőn dühöngő jobbikos vette magnóra, és tőlünk kérdezi: Milyen színvonal ez? Ez egy pártelnöki évértékelő? Ez olyan szimpla mint egy raklap. A háta mögötti csomagolópapíron kis hidacskákat rajzoltak neki, arról beszélt a boldogtalan. Egyetlen saját ötlete sincs.

Régen annyira tellett, hogy az adventjeinkbe belerondítsanak, hogy elvegyék a kis Jézus megszületése fölötti örömünket. Nekünk ez éppen elég ok, hogy megvessük őket. A monoton hazudozásaiktól egyébként is kifordul a gálánk. Becsszó, ha a Tik-takban nem futunk össze egy becsapott, nagyon dühös volt jobbikosba, szóra sem méltattuk volna a pártelnöki évértékelőt. Mert ezen a szereplésen is az látszott, bemagyarázták neki, hogy szépen öltözzön fel, két kezével óvatos mozdulatokat tegyen, és ne mondjon semmit, mert abból baj nem lehet.Hogy mégis megírjuk ezt a szánalmas szereplést annak oka inkább a régi cimbora, aki a pártelnök ama felszólítására, hogy a jobbikosok akasszák le a kardjaikat a falról csak annyit mondott: ha én egyszer leakasztom a kardomat a falról, megvárom Vonát valahol és úgy seggbe rúgom, hogy elszáll.

 

czyla