|
 2016.02.12.
Egyre többen élnek
mezőgazdaságból
Hatékonyabban működik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal
A 2015. év eredményei
ugyan alulmaradtak a 2014-es történelmi rekordoknak, de így is
elmondható, hogy a mezőgazdaság egy jó évet zárt a tavalyi
évben – jelentette ki Czerván György államtitkár, s kihangsúlyozta,
hogy a fajlagos támogatás hazánkban az egyik legmagasabb az EU
tagállamok közül, ennek köszönhetően sikerült ellensúlyozni
az alacsony termelői árak által okozott vesztséget. 2016-ban
hasonló értékkel számolunk.
Ezen belül a növénytermesztés, vagy az állattenyésztésnél
tapasztalhat-e bővülés?
–A sok szempontból kedvezőtlen nemzetközi politikai
helyzet és piaci zavarok ellenére az agrárexport 2015-ben
kedvező eredményeket ért el. A KSH legfrissebb adatai szerint
2015.január-októberben az agrárexport 6467 millió eurót (+1,2
százalék), az import 4022 millió eurót (+4,3 százalék), az
egyenleg 2445 millió eurót (-3,4 százalék) tett ki. Több éves
összehasonlításban, 2010. és 2015. január-októbere között
az export 38,4 százalékkal, az import 34,0 százalékkal, az
egyenleg 46,3 százalékkal növekedett. A 2015. január-október
közötti agrár-export adatokat összevetve 2014 első tíz hónapjának
adataival megállapítható, hogy az export várhatóan idén is 8
milliárd euró körül fog alakulni.
–Az Oroszország által bevezetett importtilalom által érintett
termékek részesedése a teljes magyar agrárexportból csekély,
mintegy 1 százalék. Ezáltal az embargó közvetlen hatása az
agrárkivitel egészére nem jelentős, és elsősorban azokat az
ágazatokat, cégeket érinti, amely termelésük jelentős részét
Oroszországba szállították. Ugyanakkor a közvetett hatás ennél
nagyobb, mert az EU-ban nagy mennyiségű termékek maradtak
vissza a tilalom hatására, ennek következtében pedig csökkentek
az árak. Mindez főként a sertés, és a tej ágazatokban jelent
komoly problémát. Az orosz embargó okozta túlkínálatot növelte,
hogy a közel-keleti országok a háborúk és az olajárak csökkenése
miatt nem vesznek annyi tejterméket, mint korábban. A piacok
ottani zsugorodása akkor is hat ránk, ha közvetlenül magyar
szereplők nem túl sokat szállítottak oda korábban. Ha ugyanis
emiatt más országok elveszítik a vevőiket, akkor nálunk,
illetve mi export célországinkban keresnek piacokat a termékeiknek.
Tavaly rendkívül hektikus volt az időjárás. Ez
mennyiben hatott a növényekre kedvezőtlenül?
–
A tavaszi fagyok, a jégeső, a belvíz, és mindenekelőtt az aszályos
időjárás 2015-ben kedvezőtlenül érintett több növénykultúrát.
A 2015. évi nyár volt 1901. óta a harmadik legmelegebb, öt hőhullámmal
is terhelt időszak volt. Ennek következtében jelentős a
kukorica terméskiesése. Az előző évinél 3,4 százalékkal
kisebb területről 29,7 százalékkal kevesebb 6,5 millió tonna
terményt takarítottak be a gazdák. A 2010-2014 évek átlagához
viszonyítva 8,6 százalékos a kukorica termésmennyiségének a
csökkenése. A napraforgót kevésbé viselte meg a forró és
csapadékszegény időjárás a termésmennyiség 1,543 millió
tonna volt, amely megközelíti a 2014. évi rekordtermést (-3,4
százalék) és 14,4 százalékkal meghaladta az előző öt év
értékét. Ugyanakkor a nyári aratás kedvező eredménnyel zárult.
A kalászos gabonák termésmennyisége 2015-ben elérte a 2014-es
igen kedvező eredményeket, az elmúlt öt év átlagteljesítményét
pedig mintegy ötödével meghaladta. Az őszi búza termésmennyisége
(5,284 millió tonna) enyhén növekedett 2014-hez viszonyítva
(+0,4 százalék), az elmúlt öt év átlagát pedig 19,1 százalékkal
múlta felül. Az őszi árpa 1,43 millió tonnás termésmennyisége
12 százalékkal haladta meg a megelőző év és több mint
harmadával (+35,6 százalék) a 2010-2014 közötti évek eredményeit.
Emellett jelentős mértékben nőtt a tritikálé és a rozs
betakarított termése is, míg zabból kevesebb került tavaly a
magtárakba. Külön kiemelném, hogy jelentősen nőtt a szója
termőterülete és 26,4 százalékkal emelkedett a betakarított
mennyisége. A repce esetében 584 ezer tonna terményt takarítottak
be a gazdák, amely ugyan 16,5 százalékkal elmaradt az előző
évi rekordterméstől, de 8,0 százalékkal meghaladja 2010-2014.
közötti időszak mennyiségét. A zöldségfélék termelése is
kedvezően alakult 2015-ben, a fontosabb zöldségfajok közül a
csemegekukorica, a zöldpaprika, a paradicsom, a görögdinnye és
a vöröshagyma betakarított mennyisége jelentősen nőtt. A gyümölcsfélék
esetében azonban vegyes a kép, mivel csökkent a két legjelentősebb
gyümölcsfaj az alma és a meggy termése, ugyanakkor körte és
őszibarack termésmennyisége növekedett. A szőlő esetében a
2015-ös szüret mennyiségben és minőségben is a korábbi éveknél
jobban alakult, mintegy harmadával több szőlőt szüreteltek a
gazdák, mint egy éve.
Mit tud tenni ilyen esetekben a Kárenyhítési Alap, és
kik fordulhatnak az Alaphoz, s milyen feltételekkel?
–2015-ben az agráriumban
tevékenykedők ismételten megtapasztalhatták, hogy a klímaváltozás
okozta kihívások újabb és újabb feladatok elé állítják őket.
Az időjárás hatásait jól tükrözi a kárbejelentések száma,
amely 2015. november 15-éig meghaladta a tízezret, 200 ezer hektárnyi
területet érintve. A bejelentések nagy része, aszály okozta károkra
vonatkozik, de a jégeső, a tavaszi fagy és a belvíz is nehezítette
a gazdálkodók munkáját. A Kárenyhítési Alap ilyen időjárási
jelenségek által okozott károk esetén fizet kárenyhítő
juttatást, melynek forrásaként 2016 márciusára az előző évek
kedvező időjárásának köszönhetően nagyságrendileg 21
milliárd forint áll rendelkezésre. Az
agrárkár-enyhítési rendszernek jelenleg több mint 63 ezer kötelező
tagja van, akik meghatározott mérethatár feletti területen
gazdálkodnak, és a kisebb területen gazdálkodó termelőknek
is lehetőségük van önkéntes csatlakozásra. A rendszerben tag
mezőgazdasági termelők akkor részesülhetnek támogatásban,
ha egy időjárási jelenség valamely növénykultúrájukban 30%
feletti hozamcsökkenést okoz, a kárt 15 napon belül
bejelentik, és az üzemi szintű hozamérték-csökkenésük (a károsodás
miatti bevételkiesés) is meghaladja a 15 százalékot. (Emellett
természetesen az egyéb jogosulsági feltételeknek is meg kell
felelniük.) A Kárenyhítési Alap az elszenvedett kár
legfeljebb 80%-át téríti meg, ha a termelők rendelkeznek
megfelelő mezőgazdasági biztosítással (ellenkező esetben
csak a támogatás felére jogosultak). Az agrárkár-enyhítési
rendszer folyamatosan fejlődik, melynek köszönhetően mind a
lefedett kockázatok köre, mind a rendelkezésre álló forrás
jelentősen bővült. Az elmúlt években valamennyi jogos termelői
igény kielégítésre került, visszaosztásra nem volt szükség.
2015-től bevezettük az elektronikus eljárásokat és ezzel
egyidejűleg felülvizsgáltuk a támogatási feltételeket is. Bízunk
benne, hogy a rendszer átalakításával egyre több termelő részesülhet
kárenyhítő juttatásban. A növénytermesztés időjárási
kockázatainak csökkentéséhez az agrárkár-enyhítési
rendszer mellett a biztosítási díjtámogatás is hozzájárul,
mely 2016-től a Vidékfejlesztési Program keretében igényelhető.
A kockázatkezelési eszköztár a jövőben még tovább bővül.
A tárca jelenleg az ún. jövedelemstabilizáló eszköz bevezetésén
dolgozik, mely lehetővé teszi egyéb piaci kockázatok (pl. ár,
árfolyam) és az állattenyésztés bevonását is a kockázatkezelésbe.
A kockázatkezelés mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a
megelőzésre is, melynek kapcsán támogatjuk az országos jégeső-elhárítási
rendszer kiépítését.
Mi az oka annak, hogy 2015. novemberben a mezőgazdasági
termelői árak 5,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos
időszakához képest?
–A mezőgazdasági termelői
árak hosszú időszakon át tartó csökkenés után 2015
szeptembere óta emelkednek éves összehasonlításban. A
novemberi 5,5 százalékos növekedés hátterében a növényi
termékek állnak (+13,7 százalék), az élő állatok és állati
termékek ára továbbra is elmarad az előző év azonos hónapjának
szintjétől (-6,6 százalék). A növényi termékeken belül a
gabonafélék (elsősorban a kukorica), az ipari növények, a zöldségek
és a gyümölcsök ára egyaránt emelkedett. Az élő állatok
és állati termékek esetében jelentős mértékben csökkent a
sertés, a juh, a csirke, és a tej felvásárlási ára. A
legnehezebb helyzetben a sertéstartók, és a tejtermelők állnak.
A sertés felvásárlási ára 2015. novemberben, főként az
orosz embargó közvetett hatása miatt, ötéves mélyponton volt
(329 Ft/kg), míg a tej ötödével volt olcsóbb, mint egy éve.
Kedvező ugyanakkor, hogy az alacsony árak ellenére az állattenyésztés
kibocsátása növekszik.
Kérem, ismertesse az előttünk álló agrárpolitikai
célkitűzéseket.
–Az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban elmondható,
hogy az elmúlt évben indult a 2015-2020-as új közvetlen támogatási
rendszer és a vidékfejlesztésben az új programozási időszak,
melynek keretében új feltételek és szabályok mentén igényelhetik
a gazdák a támogatásokat. A számos új elem és változtatás
komoly odafigyelést igényel valamennyi fél részéről, így
nem csak a tárcánk, de a támogatási kérelmek kezelését, bírálatát,
valamint a kifizetéseket is végző Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal (MVH) számára is kihívást jelentett az új időszakra
történő felkészülés. Az első évet látva elmondható, hogy
a támogatásokkal kapcsolatos új végrehajtási feladatokat
sikeresen teljesíti az MVH, és a korábbi időszakhoz képest
hatékonyabban és ügyfélbarátabban működik, amely gyorsabb
kifizetéseket eredményez. A közvetlen támogatások keretében
folyósított területalapú támogatásra több mint 174 ezer
termelő nyújtott be kérelmet, 4,9 millió hektárra. A várható
fajlagos támogatás zöldítés támogatással: 69.000 Ft/ha
lesz. A Földművelésügyi Minisztérium kiemelt prioritásként
fogalmazta meg a kis és közepes gazdaságok, és munkaigényes
ágazatok (állattenyésztés és kertészet) támogatását, a
termelők jövedelembiztonságának növelését. Ezt a célt szem
előtt tartva alakítottuk át a közvetlen támogatásokat, elindítottuk
a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” programot, emellett
javítottuk az ágazat finanszírozási feltételeit, és
fejlesztettük a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert. Az
ágazatok szélesebb körében és az Európai Bizottság által
engedélyezett maximális pénzügyi kerettel hirdettük meg a
termeléshez kötött támogatásokat, amelyek így a
szarvasmarha, juh, tej, zöldség-gyümölcs, fehérjenövények,
cukorrépa és rizs ágazatokat juttatják többlettámogatáshoz.
A munkaigényes ágazatok támogatásán túl határozott célunk, hogy
2020-ra a jelenlegi állatállomány takarmányozásához szükséges
szójamennyiség 54 százaléka hazai előállításból származzon,
amelyet 120 ezer hektáros termőterület, 2,86 tonnás hektáronkénti
hozam mellett elérhetőnek látunk. A már említett termeléshez
kötött támogatások közül a szójabab és a szójavetőmag
vetésterülete és kérelmezők száma 2014-hez képest látványosan
nőtt. 2014-ben összesen 42 338 hektáron vetettek szóját,
2015-ben már mintegy 78 hektáron. A
szójatermesztési kedv növekedése egyértelműen az újonnan,
2015-ben elindított termeléshez kötött támogatásnak köszönhető
ugyanis a fehérjenövények, így a szemes fehérjenövényekhez
tartozó szója is támogatott növény lett. A hektáronkénti
fajlagos várható támogatási összeg 51.000 Ft/ha lesz. A
Közvetlen Kifizetések keretébe tartozó termeléshez kötött támogatások
közül érdemes továbbá kiemelni a tejhasznú tehén támogatását
is, ugyanis ezen intézkedés hozzájárul a tejkvóta kivezetéséből
adódó feszültségek enyhítéséhez azáltal, hogy jelentős többletforráshoz
juttatja a tejtermelő gazdaságokat. Erre a jogcímre 21,6 Mrd Ft
állt rendelkezésre. A tejhasznú tehén támogatáson felül átmeneti
nemzeti tejtámogatásban is részesültek a gazdálkodók mintegy
9,3 Mrd Ft összegben a tavalyi év végén. Az ebből fennmaradó
rész pedig 2016. I. negyedévében kerül kifizetésre. Szeretném
hangsúlyozni, hogy a fajlagos támogatás hazánkban az egyik
legmagasabb az EU tagállamok közül, ennek köszönhetően
sikerült ellensúlyozni az alacsony termelői árak által
okozott vesztséget. 2016-ban hasonló értékkel számolunk. Nem
megfeledkezve azon fiatal generációról, akik gazdálkodóként,
gazdálkodásból élve képzelik el a jövőjüket kimondottan számukra
hirdettük meg a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott
plusztámogatást, amely célja a mezőgazdasági termelők generációváltásának
elősegíteni. 2016. évben a támogatást igényelheti az a 40 évnél
fiatalabb termelő: aki 2016. évben kezd mezőgazdasági tevékenységbe
(ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első
fiatal gazda közvetlen támogatási kérelem benyújtását megelőző
5 éven belül hozta létre. Lényeges, hogy a támogatás
legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható és felső területi
korlátja
90 hektár
. 2015-ben 9.288 db kérelem érkezett be. A várható fajlagos támogatás
összege 21.000 Ft/ha lesz. Az új időszakban, gondolva a
kisgazdaságok támogatására és működésük megkönnyítésére
bevezettük a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert
(kisgazdaságok támogatása), amelybe egyszer, 2015. évben
lehetett belépni és az akkor megállapított összeg jár évente
a termelőnek 2020-ig, ha megtartja a belépéskori hektárszámot.
A támogatás összege 500-1250 euró között változik. 2015. évben
49.238 termelő igényelte a támogatást. A „Több munkahelyet
a mezőgazdaságba” program 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét
célozta meg a munkaerő-igényes állattenyésztés támogatásával.
A program keretében 212 milliárd forint új forrás – melyből
180 milliárd Ft nemzeti támogatás és kizárólag az állattenyésztési
ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többlettámogatására
fordítható. A hangsúly itt azon van, hogy ez a keret valóban többlettámogatást
jelent az eddig az állattenyésztési ágazatnak nyújtott
nemzeti támogatásokhoz képest. A keretösszeg hat éven át nyújt
majd hathatós segítséget az állatállomány és a termelés
további növeléséhez, hiszen a növekedési tendenciát már
most is tapasztalhatjuk minden fontos állatfaj esetében. Tárcánk
a termelők támogatására és segítésére folyamatosan fejlődő
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert működtet, melyben a
lefedett ágazatok és kockázatok köre bővül. A Földművelésügyi
Minisztérium a jövőben is nagy figyelmet szentel és minden tőle
telhetőt megtesz az agrárium finanszírozási feltételeinek
kedvezőbbé tételére. Az elmúlt évben ismét jelentősen könnyítettünk
az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) igénybevételi feltételein,
például a lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági
termelők most már 15 millió forint hitelt igényelhetnek a korábbi
10 millió forinttal szemben, és az általános hitelkeret
maximum is megemelkedett a korábbi 25 millió forintról 50 millió
forintra. Tárcánk továbbra is évi 4 százalékpont kamattámogatást
és 50%-os kezesi díjtámogatást nyújt a konstrukció keretében.
Kiemelném továbbá a jégeső kárt szenvedett termelők finanszírozását
segítő intézkedésünket, amelynek köszönhetően 2015.
decemberétől a jégesővel sújtott településeken gazdálkodó
termelők számára az ASZK, továbbá az Magyar Fejlesztési
Bank Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 és az MFB TÉSZ
(termelői értékesítő szervezet) Forgóeszköz Hitelprogram
2020 teljes mértékben kamat- és költségmentesen vehető igénybe,
amennyiben a termelő 2016. márciusig igényeli a három hitel
valamelyikét. A 2015 februárjában új keretösszegekkel
meghirdetett MFB agrár, TÉSZ és élelmiszeripari forgóeszköz
hitelprogramok kamatához most már 60%-os, de továbbra is
legfeljebb évi 4 százalékpontos kamattámogatást biztosít az
FM. A kamattámogatás figyelembevételével a hitelek ténylegesen
fizetendő éves kamata jelenleg 2 százalék körül alakul. Összegzésként
a jövőbeli célunk az előbb vázolt új agrártámogatási
rendszer további fejlesztése/finomhangolása, és reményeink
szerint ennek köszönhetően a mezőgazdaságban máris
megfigyelhető pozitív folyamatok tovább erősödnek.
Medveczky Attila
|
