2016.02.12.
Legyen újra Kárpátalja
Szabad Gazdasági Övezet
Sokszor a legfelsőbb szinten akadályozzák a törvények megvalósítását
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris
ülésén, január 20-án tárgyalta az EU Grúziával, Moldovával
és Ukrajnával kötött társulási, valamint mélyreható és átfogó
szabadkereskedelmi megállapodásait, azok jelenlegi állapotát.
Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő: még nagyon hosszú
út áll Ukrajna előtt, hogy valóban azt mondhassuk el róla,
hogy demokratikus jogállam.
Az Európai Unióval kötött társulási szerződéssel,
illetve a szabadkereskedelmi szerződés január elsejei életbe lépésével
milyen lehetőségek nyíltak meg Ukrajna számára?
–A leglényegesebb, hogy
Ukrajna ezzel a szerződéssel egy új, hozzávetőlegesen 500
milliós piachoz kapott hozzáférést egyszerűsített és leépített
vámfeltételek mellett, ami nagymértékben lehetőséget nyújt
az ukrajnai vállalkozóknak, hogy kereskedelmi kapcsolatokat
teremtsenek, és intenzív módon fellendítsék azt a gazdaságot,
ami jelenleg romokban hever. Emellett a szerződés a külföldi,
elsősorban uniós tagállamok befektetőinek is könnyebb hozzáférést
biztosít az ukrán piacokhoz – termékek behozatala, befektetések,
a kereskedelmi kapcsolatok szorosabb összefűzése révén. Az
ukrán vállalkozások számára most eleinte nagy kihívást és
költséget jelent a kölcsönös piacnyitás, ezért az EU
nemzetközi befektetési bankokkal összefogva százmilliós értékben
különféle hitelkonstrukciókkal támogatja az ukrán kis- és középvállalkozások
alkalmazkodását és piacra jutását. Az ukrajnai fogyasztók
viszont magasabb színvonalú árukból és szolgáltatásokból,
az importvámok csökkenése révén pedig olcsóbb árakból
profitálhatnak a közeljövőben.
Lehet olvasni a vámok leépítéséről. Ez azt
jelenti, hogyha valaki Ukrajnából az EU-ba szállít, akkor nem
kell vámot fizetnie?
–A megállapodás az uniós és az ukrán piac integrációját
jelenti. Alapvetően megszünteti az importvámokat és tiltja a
további kereskedelmi korlátozásokat, de nem minden termék esetén
azonnal, egyes területeken, például a mezőgazdasági termékek
kereskedelmében fenntart bizonyos korlátozásokat és átmeneti
időszakokat. A vámokat tehát nem teljes mértékben építették
le, hanem csak bizonyos termékekre, és adott százalékban csökkentették.
A jelenlegi ukrán kormány európai szellemű demokratikus
reformokba kezdett. Hogyan vélekedik arról, hogy Ukrajna mára
valóban demokratikus ország, olyan, mely tiszteletben tartja a
magyar kisebbség jogait is?
–Ezt
az állapotot Ukrajna még nem érte el. A társulási megállapodás a politikai párbeszéd
megkezdődésével egy lépéssel közelebb hozta Ukrajnát az
EU-hoz. A megállapodás reformok véghezvitelére és a
demokratikus alapelvek, az emberi jogok és a jogállamiság
tiszteletben tartására kötelezi Ukrajnát. Elindult
a reformfolyamat, de még nagyon hosszú út áll Ukrajna előtt,
hogy valóban azt mondhassuk el róla, hogy demokratikus jogállam.
Sokszor hangsúlyozzák az ukrán felső körök, hogy nagyon nehéz
helyzetben van az ország. Így a háború, a siralmas gazdasági
helyzet miatt nem jut elég pénz a különböző kisebbségpolitikai
jogok és kedvezmények megvalósítására. Gondolok például a
nemzetiségi iskolák fenntartására, a megfelelő tankönyvek
biztosítására. Sokszor halljuk azt a választ: erre nincs pénz.
Tehát a jogunk megvan az Alkotmány és más jogi normarendszer
szerint például. az anyanyelvhasználathoz, de mint mondják,
forráshiány miatt nem tudják megteremteni ezeket a körülményeket.
Tapasztalatok alapján kijelenthetjük: sokszor az akarat is hiányzik,
vagy nem egyszer a bürokratikus gépezet különböző
szegmenseiben akad el a folyamat. Egybehangzó vélemények
szerint elmondhatjuk, hogy sok mindent szabályoztak törvényileg,
számos nemzetközi szerződéshez, egyezményhez csatlakozott
Ukrajna, így a kisebbségvédelem, vagy a kisebbségi nyelvek védelme
terén, ennek ellenére a megvalósítás mindig valahol elakad.
Mégis hol akad el a megvalósítás? Megyei, járási
szinten?
–Nagyon sok esetben már
egészen a legmagasabb szinteken akadnak el jogszabályok megvalósításai.
Ezt példázza, hogy a decentralizációs törvénytervezet
kidolgozása során még tartalmazta azt a passzust, hogy a közösségek
vagy a különböző települések önkéntes egyesülése, vagyis
az úgynevezett „hromádák” megszerveződése esetén
figyelembe kell venni a nemzetiségi, kulturális, történelmi
hagyományokat és a földrajzi adottságokat. Amikor ezt a törvényt
megszavazták, még benne szerepelt a kisebbségi szempont,
viszont a törvény végrehajtásáról szóló miniszterelnöki
rendeletből már kihagyták. Tehát sokszor a legfelsőbb szinten
vannak a buktatók, de olykor előfordulhat olyan is, hogy a
legalsóbb: települési, járási szinteken nem történik meg a
megvalósítás. Kevésbé ismert tény, hogy a 2012-es regionális
nyelvekről szóló törvény elvben még mindig hatályos. Amikor
két évvel ezelőtt az ideiglenes kormányzat megszavazta a
jogszabály eltörlését, azt az akkori ideiglenes elnök,
Olekszandr Turcsinov nem írta alá. Azóta új ilyen típusú törvényt
nem szavaztak meg (bár készült törvénytervezet), ebből következik,
hogy még a négy évvel ezelőtti tekinthető érvényesnek. Már
nem is beszélnek róla, s sok helyen azt sem valósították meg,
hogy azokon a településeken, ahol a lakosság számarányához képest
10% nemzetiségi ajkú, akkor kötelezően bevezessék a kétnyelvű
ügyintézést, kétnyelvű űrlapokat, érettségi bizonyítványokat,
az osztálykönyvek két nyelven való vezetését, stb. Itt is
sokszor hangzik el, hogy az anyagi fedezet hiánya miatt nem valósítható
ez meg.
Képviselő asszony
szerint lényeges lenne újraalakítani a 2000-es évek elején
sikeresen működő „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetet.
Mikor és milyen okkal szűnt meg ez az övezet?
–A „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezet 1998 és
2004 között működött. 2005 elején a Timosenko-kormányzat törölte
el arra hivatkozva, hogy átláthatatlanok az ukrán állam és
befektetők közötti kapcsolatok, s ez visszaélésekre adhat
okot. Ez az intézkedés számos negatív következménnyel járt.
Nagyon sok külföldi befektető elveszítette a bizalmát elsősorban
azért, mert szeretik a törvények stabilitását, előrelátható
viszonyokat és ez a hirtelen döntés rombolta a bizalmi
kapcsolatot. Így jelentősen csökkent a külföldi befektetések
volumene Kárpátalján.
Az Európai Parlament tud tenni valamit annak érdekében,
hogy Kárpátalja újra szabad gazdasági övezetté váljon?
–Az
Európai Parlament közvetlenül nem befolyásolhatja az ukrán
elnököt és a kormányt, hogy állítsa vissza ezt az övezetet.
Viszont az ukrán kormányzat, az elnöki hivatal, a Legfelsőbb
Tanács szoros kapcsolatokat ápol az EP-vel. A jelenlegi eredmények,
melyeket már említettünk mind-mind azt mutatják, hogy a
mostani ukrán vezetőség szeretne közeledni az EU-hoz, ezért
odafigyel az európai parlamenti döntéshozók véleményére,
beszédeire, az EP különböző tárgyalások során
megfogalmazott tanácsait igyekeznek megfogadni. Tehát
odafigyelnek ránk ukrán részről, s Európának is tudnia kell
arról, hogy a szabad kereskedelmi egyezmény előtt már létezett
egy olyan különleges gazdasági környezet – egyébként nem
csak Kárpátalján, de több ukrajnai határmenti régióban –
amelynek megalakulását elsősorban a külföldi működő tőke
Ukrajnába való „csalogatása”, így új munkahelyek
megteremtésének lehetősége, illetve az Európai Unióhoz való
közelsége indukálta. Így ezt a régi jól bevált gyakorlatot
most a DCFTA apropóján is újra lehetne éleszteni.
A kárpátaljai magyarság számára milyen előnyökkel járna,
ha újraalakítanák ezt a különleges gazdasági övezetet?
–A gazdaság és az életszínvonal igazából kevésbé
nemzetiségfüggő. Ha Kárpátalján befektetésekre,
infrastrukturális beruházásokra, fejlesztésekre ezzel
munkahelyteremtésekre kerülne sor, az mindenki számára: a kárpátaljai
magyaroknak és a többségi nemzethez tartozóknak egyaránt előnyös,
tehát közös érdekünk. A kárpátaljai magyarság esetében
azonban a közösség megmaradása, otthonmaradása, életképessége
szempontjából is nagyon fontos a szerepe ennek. Ezzel a magyarságnak
pozitívabb jövőképre nyílna lehetőség, ami minden ember
alapvető vágya.
Kevesebben is vándorolnának el a térségből?
–Valószínűleg igen, de ahhoz több körülménynek
is javulnia kell térségünkben és az országban.
Medveczky Attila
|