|
 2016.02.19.
Az
1918-as román ígéretek nemzetközi számonkérését kezdeményezték
egy kolozsvári fórumon
Az erdélyi románok
1918-as ígéreteinek a nemzetközi szinten történő számonkérését
kezdeményezték egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet
a magyar nemzetpolitika nemzetközi környezetéről szerveztek
Kolozsváron. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
Kulturális Autonómia Tanácsa által szervezett nemzetpolitikai
kerekasztal-beszélgetésen Fábián Gyula egyetemi docens, a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász oktatója
vetette fel, hogy a nemzetközi szokásjogban száz év az elévülési
idő, és 2018-ig lehet eséllyel számon kérni azokat a kisebbségekre
vonatkozó ígéreteket, amelyeket az erdélyi, bánsági és
magyarországi románok képviselői a Romániával történő
egyesülést kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban fogalmaztak
meg.
Fábián Gyula
elmondta, a nemzetközi jogban a különböző nemzetközi egyezmények
mellett az egyoldalú nyilatkozatok is jogforrásnak számítanak.
Ezért a romániai magyar kisebbség az elkövetkező két évben
még eredményesen hivatkozhat a számára tett ígéretre.
A kisebbségnek azonban nincsen nemzetközi jogalanyisága,
ezért nem fordulhat közvetlenül az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez
(ENSZ). „Magyarország kezdeményezésére viszont az ENSZ Közgyűlése
megkérdezhetné a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy tanácsadóként
hogyan vélekedik a gyulafehérvári ígéretekről" –
jelentette ki a jogász. Hozzátette, ehhez hasonlóan, az ENSZ Közgyűlése
által kérdezték meg a szerbek a Nemzetközi Bíróságtól,
hogy jogosnak tartja-e Koszovó kiválását Szerbiából.
Fábián Gyula azt is elmondta: a hágai bíróság véleménynyilvánításának
döntő szerepe lehetne, hiszen Románia is fordult már ehhez a fórumhoz,
és elfogadta a román-ukrán tengeri határ kérdésében hozott
döntést.
Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői
1918 december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön
– önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek
és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot.
A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást
és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért
a Romániához csatlakozó népeknek.
A kerekasztal-beszélgetés többi résztvevője – Horváth
István, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója,
Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológus
oktatója, Kántor Zoltán, a magyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézet
igazgatója, valamint Herner-Kovács Eszter, a Magyar Tudományos
Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató
Intézetének munkatársa – egyetértettek abban, hogy a
jelenlegi nemzetközi környezet nem kedvez a kisebbségi jogérvényesítésnek.
Kántor Zoltán úgy vélte azonban, hogy a katalán és a
skót önállósodási törekvések, és a migránsválság is rávilágíthat
arra, hogy az identitás kérdései Nyugat-Európában is
fontosabbak, mint korábban voltak, és ez segítheti a magyar
nemzeti közösségek törekvéseit.
MTI
|
