2016.02.19.
A Budapest–Varsó tengely egyre erősebb
Ugyanezen címlapon
vázoltuk fel elsőként még októberben, a Jog és Igazságosság
győzelme után, hogy Budapest és Varsó között újszerű együttműködés
alakulhat ki. Egy eddig nem látott lehetőségben bizakodtunk,
remélve, hogy a menekültválság következményeként
szorosabban együttműködő V4-ek közül a legnagyobb népességű,
gazdasági és katonai erejű Lengyelország, valamint a
legstabilabb és legprogresszívabb politikai vezetésű
Magyarország irányításával egy majd 70 milliós tömb jöhet
létre Európa szívében. Reményünk azóta valósággá vált,
ezer éves barátságunk hétfőn újabb megerősítést nyert
politikai szinten, amikor hazánkban járt a lengyel miniszterelnök
asszony, Beata Szydlo.
A tárgyalásokon
Orbán Viktor történelmi szövetségként jellemezte a
lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat és biztosította a
lengyel kormányfőt, hogy hazája számíthat Magyarország
szolidaritására, érje őket bármilyen kettős mérce Brüsszelből.
Mire Beata Szydlo köszönetét fejezte ki és biztosította hazánkat
Lengyelország mindenkori gazdasági és politikai támogatásáról.
Számos gazdasági
és infrastrukturális megállapodás született a két kormányfő
között. A lengyel és magyar cégek közötti kapcsolatok
szorosabbra fűzése érdekében megállapodtak arról, hogy a két
ország keleti iparvidékeit négysávos gyorsforgalmi utakkal fűzik
majd össze. Konkrétan Miskolcot említették, amelyet Kassa irányába
autópályarendszer kötne össze Lengyelország keleti részével.
Megegyeztek továbbá a vasúti összeköttetések és a közvetlen
légi közlekedés megerősítésében, például Budapest és
Katowice, illetve Krakkó között. A magyar–lengyel közvetlen
együttműködési lehetőségek között még szó esett vasúti,
közúti és energetikai fejlesztésekről is.
A két ország a
brit kormány által javasolt uniós reformcsomaggal kapcsolatban
is közös platformra helyezkedik, Orbán Viktor elmondta, hogy a
javaslatok nagy részével egyetértenek, de vannak olyan pontok,
amelyekről még tárgyalni fognak a jövő hétfői prágai
V4-egyeztetésen, amelyen nem mellesleg részt vesz Bulgária és
Macedónia is.
Természetesen közös
az álláspont a migrációt illetően is. Mivel Görögország
nem tudja megvédeni a kontinenst, ezért a magyar kabinet szerint
egy új védelmi vonalra van szükség a bolgár–görög és a
macedón–görög határon, ezzel együtt a válság megoldását
az EU határain kívül kell megtalálni. Orbán Viktor amellett
érvelt, hogy a nyugatiak csatlakozzanak a közép-európaiak déli
védvonalat szorgalmazó gondolkodásmódjához, megjegyezve, hogy
a következő években a közép-európai térség sikerén múlik
az egész Európai Unió sikere, ugyanis „ha mi nem leszünk
sikeresek, akkor Európában nem lesz gazdasági növekedés”.
A Budapest–Varsó
tengely néhány hónap alatt olyan erőssé vált, hogy ma már
nemcsak Csehország és Szlovákia tartozik ehhez a szövetséghez,
de egyre szorosabbra fűzné vele kapcsolatát Macedónia, Bulgária,
Szerbia, Horvátország és Szlovénia is. A közép-európai államok
összefogása egyértelmű siker, a külpolitikai nyitás mellett
időszerű a szélesebb körű gazdasági nyitás és a kulturális
közeledés is.
Märle Tamás
|