|
 2016.02.19.
Kinek kedvez a kétsebességes Európa?
A kérdést úgy
is feltehetnénk: kinek kedvez az Európai Unió jelen helyzetében?
Pontosan azoknak, akik mag-Európával, kétsebességes Európával
és mini-Schengennel fenyegetőznek. Németország, Franciaország,
a Benelux államok és liberális szószólóik szerte a világban,
úgy tudnak beszélni, mintha számukra teher volna a kelet-európai
államok uniós tagsága.
Tagadhatatlan,
hogy számos építkezés és a gazdasági növekedés jelentős része
az uniós pénzeknek köszönhető. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy
uniós tagságunkból legalább ekkora hasznot húznak a fentebb
említett államok is. Az 1987-ben kezdődött ún. önprivatizáció
idején, az újonnan létrejött cégek általában külföldi kézbe
kerültek. Ezzel együtt egyre nagyobb teret nyertek az országban
a német vagy francia multik, és pont ezek a külföldi
tulajdonban lévő vállalatok azok, amelyeknél landolnak az uniós
pénzek legtöbb esetben. 2004-ben tőkeszegény volt az ország,
nem tudták a magyar vállalkozások lehívni az uniós pénzeket,
és azóta is alig javult a helyzet, vagyis az uniós pályázatokból
rengeteg esetben nem a magyar gazdaság profitál. Nem is jótékonysági
akció keretében vettek be minket az EU-ba.
Kétségtelen,
hogy Berlinnek, Párizsnak és Brüsszelnek igen nagy haszna van a
jelenlegi unióból, a kétsebességes Európa pedig csak üres
fenyegetés. Sokkal inkább újabb országok csatlakozásában érdekelt
Merkel és társai. A „mag-Európát” a profiton kívül
azonban a bürokrácia, a felelős politikusok és államférfiak
hiánya, a keresztény-európai identitás elvesztése, az őshonos
lakosság rohamos lélekszámcsökkenése és a magából
kifordult politikai korrektség jellemzi. A látszatdemokrácia,
hiszen a politikusok nem a nép érdekeit képviselik. Gondoljunk
csak arra a holland emberre, aki bevándorlás-ellenes megjegyzést
tett közzé az interneten, majd órákon belül kimentek hozzá a
rendőrök elbeszélgetni.
Ezek láttán nem
csoda, hogy felbomlóban az unió, elégedetlen Nagy-Britannia, a
visegrádiak, a balti államok és egyre több kelet-közép-európai
állam. Egyre nagyobb a mozgolódás az Adriai-, a Balti- és a
Fekete-tenger között, ősszel az ENSZ gyűlésén bejelentették
az ABC-tengelyt, amely ezt a térséget hivatott összehozni.
A V4-ek szoros együttműködése
ugyanis szövetségesekre talált, nem régen a horvátok és a
lengyelek kötöttek gazdasági és infrastrukturális megállapodásokat.
Korábban pedig Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök jelentette
ki, hogyha Brüsszel nem lép és Törökország nem állítja meg
a bevándorlókat, akkor a V4-ek támogatásával Bulgária, Macedónia
és esetleg Albánia déli határain új védvonal jönne létre
az illegális bevándorlás megállítására.
Magyarország és
a V4-ek nyáron már bizonyították, hogyha kell cselekednek, a
kerítés megépült és katonáink, valamint rendőreink közösen
védik a határokat. Most a visegrádiak mellé az új kormánnyal
bíró Horvátország is felsorakozik, vagyis létrejön az
Adriai-tengertől a Balti-tengerig tartó szövetség, amelyhez
– úgy néz ki – szívesen csatlakozna Szlovénia, Szerbia,
Macedónia, Bulgária és a baltiak is. Így aztán ígéretes a
V4-ek február 15-i prágai csúcstalálkozója, amelyen Bulgária
és Macedónia is részt vesz.
Olyan szövetség
jöhet létre, amely meg tudja állítani 2016-ban a bevándorlók
áradatát. Történelmi lehetőség ez: Közép-Kelet-Európa államai
valóban egyenrangú félként alkothatnak szövetséget a
nagyhatalmak nélkül. Ha Európa ily módon kettészakad – ha
úgy tetszik kétsebességes lesz – abból mi csak jól jöhetünk
ki.
Märle Tamás
|
