|
 2016.02.26.
Esterházy János
csehországi rehabilitálásért
Cseh és lengyel történészek is tisztelik és elismerik a vértanú
gróf munkásságát
A Prágai Kerületi
Bíróság január 25-én bejegyezte a prágai székhelyű Esterházy
János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért magyar
civil szervezetet. PhDr. Kocsis László Attila, a szervezet elnöke
az Együttélés Politikai Mozgalom mellett működő Esterházy János
Emlékbizottsággal kapcsolatban hangsúlyozta: az utóbbi két-három
évben a mozgalmon kívüliek közül is egyre többen szeretnének
bekapcsolódni a munkába, de akadályt jelent számukra az, hogy
az emlékbizottság egy politikai mozgalom struktúrájába
tartozik. Ezért vált szükségessé létrehozni egy másik, egy
civil szervezetet, mely felvállalja Esterházy János eszmei
hagyatékát és elősegíti politikai rehabilitálását Csehországban.
Mennyien és milyen célból alapították meg ezt
az új társulást?
– December 8-án tartottuk alakuló közgyűlésünket,
tehát viszonylag rövid időn belül sikerült bejegyeztetni az
új szervezetet. Előtte kisebb gondot okozott számunkra a székhely
megválasztása. A tagság december óta kibővült, a legutóbbi
vezetői gyűlésen további jelentkezéseket hagytunk jóvá. Bízom
benne, hogy egyre többen lesznek, akik ténylegesen szeretnének
dolgozni Esterházy János rehabilitálása érdekében. Tagjaink
már évek óta foglalkoznak Esterházy János eszmei hagyatékával.
Nem szerénytelenségből mondom; Prágában 1957-ben jött létre
az Ady Endre Diákkör, amelynek 1962 és 1964 között elnökhelyettese
voltam. 1959-ben vettek föl a prágai egyetemre. Több diáktársammal
– én turkológus voltam – eljártunk a Károly Egyetem bölcsészeti
kara magyar szemináriumába, ahol Rákos Péter tanár úr és
Bredár Gyula nyelvész nagyon érdekes előadásokat tartott. A
szemináriumok után – nem hivatalosan, magyar közösségekben
– beszéltek nekünk Esterházy Jánosról is. Majd eltelt
sok-sok év, és 1989 őszén, a rendszerváltás idején, létrejött
a csehszlovákiai Együttélés politikai mozgalom Duray Miklós
vezetésével. Ő volt az első elnökünk. Az Együttélésnek
volt csehországi területi szervezete, ahol már kezdettől fogva
foglalkoztunk Esterházy János örökségével, hitvallását
elfogadtuk, az igazságot terjesztettük róla a hivatalos negatív
értékeléssel szemben. 1993-ban, mikor kettévált Csehszlovákia,
a csehországi Coexistentia-Együttélés jött létre, mint
emberi jogi és kisebbségvédelmi szervezet, amely igen nagy
jelentőséget tulajdonít vértanúnk rehabilitálásának. Létrehoztuk
a mozgalom magyar és lengyel tagozatát. A magyar tagozatnak én
voltam az elnöke. Megalapítottuk az Esterházy János
Munkabizottságot, ebből alakult ki az Esterházy János Emlékbizottság,
amelynek már lengyel tagjai is voltak. Az utóbbi években egyre
többen érdeklődnek a csehországi magyarok közül Esterházy János
rehabilitációjáról, hogy mit tehenek annak érdekében. Minden
évben megemlékezéseket tartunk karöltve a Cseh- és Morvaországi
Magyarok Szövetségével vértanúnk jelképes sírjánál a mírovi
rabtemetőben és a prágai Motoli-köztemetőben a kommunista
rendszer áldozatainak közös sírjában elhelyezett hamvainál.
A Coexistentia-Együttélés Politikai Mozgalom keretében
már évek óta tevékenykedik az Esterházy János Emlékbizottság.
Akkor miért vált szükségessé egy másik szervezet megalakítása?
– A Esterházy János Emlékbizottság tevékenysége
nagyon lényeges, de jogilag nem működik külön, mert csak a
mozgalmat jegyezték be. Az utóbbi két-három évben a mozgalmon
kívüliek közül is egyre többen szeretnének bekapcsolódni a
munkába, de akadályt jelent számukra az, hogy az emlékbizottság
egy politikai mozgalom struktúrájába tartozik. Ezért vált szükségessé
létrehozni egy másik, egy civil szervezetet, mely felvállalja
Esterházy János eszmei hagyatékát és elősegíti politikai
rehabilitálását Csehországban. Erre hivatott a most megalakult
és bejegyzett Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény
Értékekért. Alapszabályához híven tevékenységében szándékozik
szorosan együttműködni valamennyi szubjektummal, melyeknek
hasonló céljaik vannak, beleértve az említett Esterházy János
Emlékbizottságot, a többi csehországi magyar polgári
szervezetet és külföldi egyesületet egyaránt. Annak, hogy a bíróság
bejegyezte a társulásunkat az a lényege, hogy először
szerepel a csehországi bejegyzésekben Esterházy János neve. Az
alapszabályzatunkban a társulás neve nemcsak cseh, hanem magyar
nyelven is szerepel, s ezt is jóváhagyta a bíróság. Új
szervezetünk természetesen szorosan együtt működik a jövőben
az emlékbizottsággal, épp úgy a Cseh- és Morvaországi
Magyarok Szövetségével (CSMMSZ), melynek tagja vagyok 1990 óta,
és a többi csehországi magyar civil szervezettel.
Miért nem rehabilitálták még Esterházy Jánost Prágában?
– Érthetetlen számunkra, hogy Csehországban Esterházyt
még mindig háborús bűnösnek tekintik. Azért történtek előrelépések.
2012-ben a Magyarok Világszövetségével együtt beadtunk egy
petíciót a cseh parlamenthez, melyben kértük Esterházy János
rehabilitálását. A válaszban azt írták: jogi rehabilitálásról
szó sem lehet, mert nem Csehországban ítélték el Esterházyt,
hanem Szlovákiában. Az erkölcsi rehabilitálást nem utasították
vissza, csak ahhoz nincs elég hiteles adatuk. A bizottság egyetértett
Karel Schwarzenberg akkori miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter
véleményével, mely szerint ilyen vitáknak megfelelő teret a
Visegrádi Csoport nyújthat. Tavalyi nemzetközi tudományos
konferenciánk már speciálisan Esterházy János rehabilitálásának
ügyével foglalkozott. 2015. június 27-én, a Kommunizmus áldozatainak
emléknapján tartottuk meg Prágában „Visszaadni Esterházy Jánosnak
becsületét” elnevezéssel Magyarország csehországi nagykövete,
Pető Tibor védnöksége alatt. A konferencián a visegrádi országok
elismert történészei, politológusai, a nemzeti kisebbségi kérdés
szakértői tartottak előadást a témában. Csehországban ez
volt az első ilyen nemű nemzetközi tudományos értekezés
Esterházy Jánosról. Lényeges, hogy ezen a konferencián cseh
politikusok is részt vettek. Nadezda Kavalírová, a csehországi
Politikai Foglyok Konföderációjának elnöke beszédében
kijelentette: nem szabad megállni félúton, hanem folytatni kell
a küzdelmet Esterházy János rehabilitációja érdekében. A
konferencián sok új adattal, ténnyel gazdagított tartalmas előadásokat
tartottak elismert cseh, magyar és lengyel történészek,
kisebbségi szakértők: Zdenek Hazdra, a prágai Totalitárius
Rendszereket Tanulmányozó Intézet igazgatója, Eva Irmanová történész,
a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa, Andrej Tóth történész,
Ales Kyr történész, a Cseh Köztársaság Börtönfelügyelősége
dokumentációs és történeti kabinetjének vezetője, Simon
Attila, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója,
Szarka László és Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia
munkatársai, Molnár Imre, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium
munkatársa, Duray Miklós közíró, egyetemi docens, mozgalmunk
alapítója és első elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének
elnöke, Arkadiusz Adamczyk, a krakkói Jan Kochanowski Egyetem
tanára és mások. Egy héttel ezelőtt kaptam kézhez azt a könyvet,
mely ennek a nemzetközi tudományos konferenciának az anyagát
tartalmazza. A kötet 500 példányban jelent meg a Rákóczi Szövetség
anyagi támogatásával. Ezt a könyvet szeretnénk bemutatni, s
utána átadni a cseh parlamentnek, hogy tanulmányozzák át a képviselő
urak. Ezután szeretnénk az illetékesekkel véleménycserét
folytatni. Sajnos Szlovákiában Esterházy János rehabilitálásáról
szinte beszélni sem lehet, éppen ezért mi ebben a témában előrébb
állunk. Lépésről lépésre haladunk előre.
Mit gondol, a
csehországi magyarokat, főleg a fiatalokat meg lehet-e szólítani
ilyen rendezvényekkel?
– Hogyne, hiszen az Ady Endre Diákkör ma is aktívan
folytatja tevékenységét. Tagjai miden évben eljárnak velünk
mindkét temetőbe kegyeletadásra. A megemlékezések meghívóján
az Ady Endre Diákkör mint szervezőpartner neve is szerepel.
Feltehetően idén is így lesz, március 12-én, szombaton. Azért
tartjuk a megemlékezést szombati napokon, hogy morvaországi és
lengyelországi barátaink is részt tudjanak venni az eseményen.
Medveczky Attila
|
