2016.02.26.
Be a szervezetbe!
Amikor én még
kislány voltam az általános iskolában naponta hat óránk
volt, utána egy óra szolfézs, valamit bekaptunk ebédre, délután
edzés majd hetente kétszer a felső tagozatban irodalmi szakkör.
Mikor és hol írtunk leckét? Mikor és hol tanultuk meg a
verseket, színdarabokat, amelyeket előadtunk? Mikor és hol írtunk
olvasónaplót vagy kötöttünk mosdókesztyűt? A maradék időben,
otthon. Volt, aki napközis volt, de akinek nem dolgozott az édesanyja
az is egész nap el volt foglalva és csak késő délután
mehetett haza, pont úgy, mint a napközisek. Mostanában hallom a
panaszt, hogy a másodikos gyerek túl van terhelve, mert a 48+17
összeadását sem tudják a gyereknek megtanítani a számtan óra
alatt, sem fejben, sem írásban. Nem túl magas és felesleges követelmény
ez számítógépes korunkban, hiszen minek akkor a gép?
Bújik meg a következő
kérdés néhányak fejében. Akik azt terjesztik, hogy a közoktatásban
felesleges a gyerek terhelése, saját gyerekeik számára meg
tudják fizetni az igencsak szigorú magániskolákat, melyek a
szegényebbek számára elérhetetlenek. Ha a mindenki számára
elérhető közoktatást teljesen lezüllesztik, politikai játékszerré
silányítják, akkor évfolyamonként annak a 2-3 gyereknek sem
lesz esélye továbbtanulni, aki az átlagot meghaladó képességgel
rendelkezik. A pedagógustüntetésnek beharangozott és vastagon
bundázott kormányellenes politikai hörgéssé koreografált
szombati összejövetelen a gyerekekről egy szó nem sok annyi
sem esett.
Be a szervezetbe!
Lökte jobb ökölbe szorított kezét többször a magasba az
egyik szónok. Munkásököl, vasököl, odasújt, ahova köll! Próbálta
a kommunista aktívák hangulatát ráteríteni az esernyősökre.
Hány pedagógus lehetett a néhány ezres hallgatóság soraiban
nem tudom. Azt azonban láttam, hogy sok bérelt buszból mindössze
5-6 ember szállt ki. A kifordítom-befordítom mégis Sándor Mária
show-tól mit remélnek? Értem én, az ugri-bugri nővérke azért
kell, mert Pilz Olivér emblematikus külsejére nem bukik a
teljesen hülyének nézett közönség.
czyla
|