|
 2016.02.26.
Mozgalom a
magyar örökségért
Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely megállíthatja
az asszimilációt
Az Örökségünk
című dal a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság megtartására
ösztönöz, miközben közösséget kovácsol, kiváló lehetőséget
teremt arra, hogy erősítse a világ különböző pontjain élő
magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással – közölte
szerkesztőségünkkel Potápi Árpád János államtitkár.
Mi az Örökség mozgalom célja, s honnan eredt az ötlet?
– A mozgalom célja, hogy az Örökségünk című dal segítségével
megszólítsuk a világ különböző pontjain élő magyarokat,
és bevonjuk őket a magyar nyelv megőrzését és a magyarság
megtartását szorgalmazó mozgalomba. 2013-ban a XX. határon túli
magyar középiskolások táborának gálaműsorára íródott a
dal, amely később a mozgalom alapjává vált. A dal szerzője
Gyulai István Pakson élő zenész, dalszerző, a mozgalom ötletgazdája
pedig Vida Tünde.
Egy dal, bármilyen szép is, de elegendő ahhoz,
hogy megszólítsák, elérjék a világ magyarságát?
– A dal közösséget kovácsol, emellett pedig kiváló
lehetőséget teremt arra is, hogy erősítse a világ különböző
pontjain élő magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással.
Ami a népszerűségét illeti, ha csak a legismertebb videómegosztó
portál adatait figyeljük, egy hete 22 ezren tekintették meg a
dalt, azóta több mint 150 ezernél tart ez a számláló.
Minden szép dalnak szép a szövege is. A szöveg hozzájárulhat
a magyar nyelv megőrzéséhez?
– Az Örökségünk című dal szövege megegyezik a
mozgalom üzenetével: a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság
megtartására ösztönöz. A szöveg azonban rámutat arra a
nyelvi kincsre is, amelyet a külhoni magyar közösségek őriznek,
s amelynek továbbadása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a
magyar a magyar nyelv sajátos sokszínűségét fenntarthassuk.
Kik segítenek a dal népszerűsítésében?
– A mozgalmat a Média Paks Kft. szervezi, amely élvezi
Paks Város Önkormányzata és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatását.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság is a kezdeményezés mellé állt,
fővédnökként jómagam is segítek, valamint két programunk, a
Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program összesen
150 ösztöndíjasa is közreműködik a dal népszerűsítésében.
Mire ösztönzik a kampány során a magyarokat?
– A kampány során arra ösztönözzük a magyarokat határon
innen és túl, hogy énekeljék el a dalt, készítsenek erről
videofelvételt, és töltsék fel a produkció honlapjára. A
felvételeket a weboldalon és a közösségi médiában
folyamatosan közlik. Ezután a mozgalom ötletgazdái egy újabb
klipet állítanak össze a világ különböző pontjairól érkező
anyagok, valamint a saját felvételeik felhasználásával. Ezt a
klipet várhatóan Pakson mutatják be, szeptemberben.
Mit tapasztal, a Nyugaton élő magyarok körében, vagy
a határon túliaknál érhető inkább tetten a nyelvi asszimiláció?
– Nem teszünk különbséget a Kárpát-medencében és a
diaszpórában élő magyarok között aszerint, hogy kiknek kell
nagyobb kihívásokkal szembenézniük magyarságuk megtartása érdekében.
Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely lassíthatja, megállíthatja
vagy akár vissza is fordíthatja az asszimilációt. A
Nemzetpolitikai Államtitkárság ezért indította útjára a
tavalyi évben a Petőfi Sándor Programot, amely kimondottan a szórványterületek
magyarságának megőrzését tűzte ki céljául.
Akinek a nagyapja kivándorolt mondjuk 1956-ban az
USA-ba, beszéli még a magyar nyelvet?
– A diaszpórában élő harmadgenerációs magyarok körében
eléggé változó a magyar nyelv ismeretének és tudásának a
szintje. Vannak olyanok, akik otthon, családi körben őrzik őseik
nyelvét, de akadnak olyanok is, akik a helyi magyar közösségekhez
csatlakozva, hétvégi iskoláknak, kulturális programoknak köszönhetően
művelik a magyar nyelvet. Éppen e célból hoztuk létre még
2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amely a diaszpórában
élők számára nyújt segítséget anyanyelvük ápolásában,
megtartásában és megőrzésében.
A külhonban élő magyarok mennyire ápolják őseik
kulturális értékeit?
– Természetesen minden külhoni magyar sokat tesz a
kulturális értékek megőrzéséért. Azonban különbséget
kell tennünk a tömbmagyar vidékek és a szórványban élők között,
hiszen utóbbiak sokkal nehezebb helyzetben vannak magyarságuk
megőrzése szempontjából. Ezért is kell több energiát
fektetnünk a szórványvidékek magyarságának támogatására,
hogy az a kevés, még magyarságát ápoló honfitársunk érezze
az anyaország támogatását.
Amikor bejelentették a mozgalom elindítását, az egyik
kommentelő erről így vélekedett: „Ez rendben is lenne, de a
baj az, hogy a külhoni magyarság az elmúlt 25 évben
szedett-vedett vezetői miatt a gazdasági környezete kiépítésében
lemaradt, az iskolák és a kulturális intézmények sanyarú
helyzetbe kerültek. Egyelőre kevés haladás tapasztalható az
emberi erőforrás és az anyagi feltételek megteremtésében.”
Mi erről a véleménye?
– A magyar közösségek megmaradása kiemelt
nemzetpolitikai cél, tematikus éveink során is arra fókuszálunk,
hogy erős, a szülőföldjén is boldogulni képes magyarság jöjjön
létre. 2012-ben meghirdettük a külhoni magyar óvodák évét,
majd 2013-ban a külhoni magyar kisiskolások évét, 2014-ben
pedig a felsősökre fókuszáltunk. 2015-ben a külhoni magyar
szakképzés éve programmal azt kívántuk elősegíteni, hogy a
külhoni magyar régiókban szakmailag felkészült, jól képzett
magyar munkaerő álljon rendelkezésre. A múlt héten volt az
idei programunk, a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók
éve” program nyitókonferenciája. A program célja, hogy minél
több magyar vállalkozó és vállalkozás legyen a Kárpát-medencében,
s ezáltal a magyarság a szülőföldjén tudjon boldogulni.
Medveczky Attila
|
