|
 2016.02.26.
Magyarországon
lesz az Eucharisztikus Világkongresszus
Még érzékelhető a hanyatló liberalizmus romboló hatása
A Fülöp-szigeteki
Cebu városában megrendezett 51. Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus záró szentmiséjén Ferenc pápa bejelentette, hogy
a következő, 2020-as kongresszust Budapesten rendezik meg. Soltész
Miklós államtitkár lapunk megkeresésére kijelentette: Európa
nagy része migránskérdésben a magyar álláspontot sokkal inkább
követendőnek tartja, mint néhány nagy nemzet vezetőjének mára
jól láthatóan megbukott elképzeléseit.
Nagyon sokan kételkedtek Ferenc pápa magyarországi látogatásában.
Őszentsége miért dönthetett úgy, hogy a következő Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszust Budapesten rendezzék meg?
– Lényeges tudatosítani: nem biztos, hogy a Szentatya részt
vesz a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Őszentségét
egyházi vezetői feladatai nagyon sok irányba elszólítják, így
sok mindennek a függvénye, hogy elutazik-e egy országba, vagy
sem. Természetesen egy ilyen döntés, ami megtisztelő hazánkra
nézve, de egyben felelősségteljes következményekkel is jár,
újfent üzenet Európának, térségünknek és természetesen
Magyarországnak. Ebben a döntésben valószínűleg szerepet játszhatott
Erdő Péter bíboros úrnak az elmúlt két év családszinódusának
előkészítése, levezetése. Mindez összefügg azzal is, hogy a
hazai egyházak – így a katolikus is – és a kormány közötti
jó kapcsolatnak köszönhetően nagyon sok olyan tevékenység
vette kezdetét, amely példaértékű térségünkben, sőt az egész
kontinensen. Hiszen nem csak az egyházak hitéleti tevékenységét
támogatjuk, hanem kiemelten segítjük azok társadalmi szerepvállalását,
így az iskolafenntartást, a szociális és egészségügyi intézmények
működtetését is. Ezek az üzenetek eljutnak a Szentszékhez
is, ilyen értelemben az egyház és az állam közti együttműködés
mindenképp lényeges. A liberális, még a francia forradalom
eszméjéből fakadó különválasztásnál ma már sokkal
fontosabb az együttműködés. Mind az államnak, mind az egyháznak
a társadalmat és az embereket kell szolgálnia, s ez Magyarországon
megvalósult.
Milyen feladatokra kell fölkészülnie az államnak
2020-ra? Gondolom több tárcának is egyeztetnie kell, például
rendészeti kérdésekben.
– Természetesen. A Fülöp-szigeteken azt tapasztaltuk,
hogy egyrészt nagyon fontos volt a kongresszus lelki oldala, másrészt
a szervezettsége. Mindkettő Magyarországon is kiemelt jelentőséggel
bír. Az Eucharisztikus Világkongresszus elsősorban az
Eucharisztiáról szól, azon belül is többségében a
katolikusok találkozásáról, de ez nem zárja ki más keresztény
testvérek jelenlétét sem. Mindemellett egy sor olyan szervezési
feladat járul ehhez, melyeket az egyháznak és az államnak közösen
kell kidolgoznia. A kulturális programok lebonyolításától egészen
a rendvédelmi feladatokig, a szállások biztosításáig, az önkéntesek
megszervezéséig számos teendőnk akad. Egyelőre még nem térek
ki a részletes feladatokra, mert a kongresszus lebonyolítója és
fő szervezője a katolikus egyház lesz. Bíboros úr várhatóan
majd kinevez egy olyan bizottságot, amelynek feladata a budapesti
Eucharisztikus Kongresszus szervezése lesz. Ezzel a bizottsággal
az állam együttműködik, hiszen nem csak a társadalom, hanem a
magyar nemzet és Európa kereszténysége szempontjából is óriási
jelentőségű ez a találkozó. A migránsválság rámutatott
Európa sebezhető oldalára és arra is, hogy a bukófélben lévő
liberalizmus nem ad választ sem az emberek, sem az országok,
kontinensek sorskérdéseire. Azokban a kultúrákban, ahol a
keresztény értékek, a család van a középpontban, ott sokkal
magasabb a gyermekvállalás aránya, szemben Nyugat-Európa sok
országával. Ezekre a problémákra nekünk választ kell adnunk,
s fel is kell készülünk a következő időszakban. A felkészülés
tartalmazza a templomok felújítását, a közösségek megerősítését,
és a szervezési feladatokat is.
Ha már a migránskérdést említette; a liberális,
baloldali orgánumok előszeretettel hangoztatták, azt, amit
Ferenc pápa még októberben kijelentett: „Minden fal leomlik:
ma, holnap vagy száz év után. Az akadályok emelése több vagy
kevesebb ideig működik, de nem jelent megoldást. A probléma
attól még fennmarad, csak a gyűlölet lesz miatta nagyobb.” A
pápa szerint Európa nehéz helyzetben van, de a bevándorlók
befogadásának nincs alternatívája, és a migráció részleges
feltartóztatásának egyetlen módja, ha a kivándorlásra kényszerülők
országai hatékony segítséget kapnak. Nem mérgezte meg a migrációs
kérdés hazánk viszonyát Vatikánnal?
– Ezt a kérdést sokkal árnyaltabban kezelem. Ha már
egyszer a liberális média hirtelen a pápa gondolatait idézi,
akkor miért nem beszél arról, amikor Őszentsége az abortusz kérdésében
fölveti a teljesen jogos egyházi álláspontot. Miért nem írnak
arról, amikor a házasság szentségéről beszél a pápa, ami férfi
és nő kapcsolatán alapul. Vagy miért nem azt hangoztatják,
amikor a pápa kijelentette, hogy a természet tisztelete,
szeretete és annak megóvása a fő feladatunk a XXI. században,
s nem pedig annak rombolása. Arról sem vesznek tudomást a liberális
médiumok, amelyek ilyenkor előszeretettel idézik a Szentatyát,
hogy kit terhel a felelősség az észak-afrikai, közel-keleti háborúkért,
amelyek miatt tönkremennek nemzetek, családok. Azt se felejtsük
el, hogy Európa nagy része a migránskérdésben a magyar álláspontot
sokkal inkább követendőnek tartja, mint néhány nagy nemzet
vezetőjének mára jól láthatóan megbukott elképzeléseit.
Ebben az értelemben nem állítható szembe sem a magyar
katolikus egyház, sem a magyar állam a Szentszékkel.
Másik témánk szintén vallási jellegű: az erdélyi
magyar egyházaknak, és oktatási intézményeknek nyújtott támogatások.
Ezt a két területet mekkora összeggel támogatta az elmúlt években
a magyar állam?
– A célunk a támogatásokkal a magyarság megmaradása.
Ahogy Magyarországon a nemzetiségek megmaradásának egyik
alapvető segítője, támasza az egyház, s az egyházakban való
megmaradás a hit segítségével, ugyanúgy igaz ez a Kárpát-medencei
magyarságra is. Ha hitében, egyházaiban megmarad a magyarság Kárpátalján,
Felvidéken, Délvidéken, vagy Erdélyben, akkor sokkal nagyobb
az esély a megmaradásra is. Ezért a kormányunk több mint öt
éve következetesen támogatja a határon túli magyar egyházak
közösségi célú programjait, az egyházi épített örökség
fennmaradását, és szintén fontos az egyházi fenntartású
oktatási intézmények anyagi megsegítése. Az elmúlt évek során
összességében több milliárd forinttal támogattuk ezeket a
tevékenységeket. A római katolikus, a görög katolikus és a
református egyház kapta arányaiban a legtöbb támogatást, de
más egyházak tevékenységét is segítettük. Természetesen ez
a rendszer folytatódik 2016-ban is.
Pályázni kell a forrásokra?
– Jól tudjuk, hogy hol van a legégetőbb szükség a támogatásokra,
de szükség van precízen kidolgozott tervekre is. Idén fontos
területek Erdély, illetve Székelyföld területén a
nagyszalontai református iskola felújításának folytatása, a
gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus
Gimnázium támogatása. Kárpátalján a nagydobronyi gimnáziumot,
a római katolikus munkácsi iskolát segítjük. Tavaly pedig a
felvidéki református közösséget támogattuk. Ezek nagyságrendben
több 10 milliós, vagy akár 100 millió forintot is meghaladó támogatások.
A Felvidéken élő katolikusok és reformátusok elégedetlenek
a vagyon-visszaszolgáltatásokkal. A V4-es találkozókon ez a kérdés
nem szerepel napirenden?
– Érdemes megkülönböztetni az egyes államok egyházi
joggyakorlatát. Szlovákiában és Romániában a restitúció
teljesen természetes és bevett gyakorlat volt. Az más kérdés,
hogy annak megvalósulása különböző módon sikerült. Ebbe
nekünk kívülről beleszólnunk nagyon nehéz. Magyarországon
az egyházak megjelölték, hogy melyek azok az ingatlanok,
amelyeket vissza szeretnének kérni, a többit pedig örökös járadékként
megkapták. Az erősödő és kibővülő V4-ek egyre javuló
kapcsolata során ezeket a kérdéseket fölvethetjük és adott
esetben azokat a feszültségeket, amelyek azért keletkeztek,
mert a körülöttünk lévő nemzetek a magyarság megerősödésétől
tartanak, feloldhatjuk. Biztos vagyok benne, hogy azok a veszélyek,
amelyek valóban fenyegetik Európát, akár a hanyatló
liberalizmus még mindig romboló hatása, akár a migráció kérdése,
felerősítik azokat az együttműködési szándékokat, amelyek
a V4-országokra jellemzőek. Ebben a keretben segítjük azon
jogos törekvéseket, amelyekre ön is utalt.
Medveczky Attila
|
