|
 2016.01.15.
Turizmusunk európai szinten is versenyképes
Magyarország termálvizekben gazdag, és ezt a lehetőséget kell
kihasználnunk
Jó évet zártak
a magyarországi fürdők, vendégforgalmuk a tavalyi 37,9 millió
után elérheti a 40 milliót. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkárt
az egészségturizmus fejlesztéséről, a kis keresetűek
turisztikai lehetőségeinek biztosításáról, és a nemzeti
turizmusfejlesztési koncepció főbb elemeiről kérdeztük.
Minek köszönhető, hogy a magyarországi gyógyfürdők
vendégforgalma egy év alatt jelentősen megnövekedett?
– A Magyar Fürdőszövetség összesítése alapján
2014-ben megközelítettük a 38 milliós vendégszámot, ami
rendkívül jó eredmény. A rendszerváltás környékén, amikor
még „filléres” program volt fürdőbe járni, akkor volt
utoljára ilyen nagyságrendű vendégszám. 2000-ben kezdtük el
tervezni, és 2001-ben indult el még az első Széchenyi-tervvel
az a fejlesztési hullám, ami azóta sem veszített erejéből.
Kezdetben hazai forrásokat használtunk a fürdőkultúra megújítására,
a gyógy-, illetve a wellness turizmus fejlesztésére, kialakítására.
A 2007-ben elindult fejlesztési ciklusban már európai uniós
forrásokat is tudtunk erre használni. Nagyon szépen megújultak
a hazai strandok, gyógy- és wellness fürdők és az azokhoz
kapcsolódó szállodák, nagyrészt ennek köszönhetőek a jó
eredmények. Ezért bízunk abban, hogy kétmilliót emelkedik a
vendégszám, hiszen a nyáron nagyon jó idő volt, országszerte
rengeteg fesztivált tartottak – a fesztivállátogatók közül
sokan kiegészítő programként fürdőkbe is ellátogattak –,
s a hazai lakosság fizetőképessége is erősödik, hiszen több
mint 4,2 millió munkavállaló dolgozik, emelkedik a keresők száma.
A családi adózásnak, az alacsonyabb személyi jövedelemadónak,
valamint a rezsicsökkentésnek köszönhetően több pénz marad
a családoknál, például utazás céljára. A belföldi
turizmust egyértelműen segíti, látványosan élénkíti a Széchenyi
Pihenőkártya.
Több magyar családnak gondot jelent a mostani
jegyárak kifizetése. Sokan azt mondják, minden nagyobb szálloda,
fürdő csak arra jó, hogy jöjjenek a külföldiek, és rájuk
nem gondol senki.
– Ez a kijelentés nem állja meg a helyét! A magyarországi
fürdők forgalmának vizsgálata alapján a belföldi vendégek
vannak többségben. Nem csak a legdrágább szállodákból áll
a hazai egészségturizmus kínálata, hanem számos kisebb vidéki
termálgyógyfürdő is üzemel, amit akár 1500 forintos belépőjegyért
is igénybe lehet venni. Ennyibe kerül egy másfél órás, nem
mindig magas szellemi színvonalú külföldi film megtekintése.
Ennyi pénzért akár 8-10 órát is el lehet tölteni egy fürdőlétesítményben.
Aki gondosan válogat a kínálatból, biztosan talál kedvező árfekvésű
fürdőt is. S most utalok arra a minket gyakran érő kritikára,
hogy miért is kell nekünk 30 kilométerenként egy termálfürdő.
Azért, mert Magyarország termálvizekben gazdag, és ezt a lehetőséget
kell kihasználnunk úgy, hogy szabadidős programot rendelünk
melléjük és vonzó turisztikai kínálatot. A siker már most mérhető:
nemcsak a bel-, hanem a külföldi turisták is szívesen látogatják
a magyar fürdőket. A hazai egészségturizmus a szállodai vendégéjszakák
adatai alapján turizmusunk 25-30%-át teszi ki.
Tehát a kiskeresetűekre is gondolnak a hazai turizmus
fejlesztésekor?
– Tény, hogy a magyar lakosság jelentős százaléka nem
jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken, aminek részben
anyagi oka van. Rájuk is gondolunk, amikor olyan olcsón, vagy akár
ingyenesen igénybe vehető turisztikai szolgáltatások fejlesztését
támogatjuk, mint a kerékpározás, a természetjárás, a vízi-,
a zarándok- és ifjúsági turizmus, vagy éppen a fesztiválkínálat
bővítése.
Hogyan látja ma a magyar turizmus helyzetét, mennyire
versenyképes európai viszonylatban?
– Ha nemzetközi szinten akarjuk turizmusunkat górcső alá
venni, akkor elsősorban meg kell néznünk azokat a legfontosabb
turisztikai termékeket, szolgáltatási egységeket, melyekben
európai mércével mérve is sikeresek vagyunk. A három terület:
az egészségturizmus, a kulturális turizmus és a hivatásturizmus
– amibe a kongresszusok, a szakmai összejövetelek. kiállítások
tartoznak bele. Emellett meg kell említeni Budapestet, ahová a
hozzánk érkező külföldi turisták 70%-a ellátogat. Így nem
csoda, hogy ők teszik ki a fővárosi kereskedelmi szálláshelyek
vendégeinek körülbelül 90%-át. Budapest tehát a fő indikátora
annak, hogy nemzetközileg mennyire tudunk sikeresen helytállni a
versenyben. A számok azt mutatják: egyre jobban. Budapest népszerűsége
fokozódik, ami köszönhető a városképfejlesztéseknek, és a
kulturális kínálat bővítésének. Ha csak a klasszikus zenére
gondolunk, büszkén sorolhatjuk azokat a létesítményeket –
Zeneakadémia, Opera, Erkel Színház, Vigadó, Budapest Music
Center, a Művészetek Palotája – melyek megépültek, vagy látványosan
megújultak, és jól működnek. A Budapesti Kongresszusi Központban
pedig nemcsak kongresszusokat tartanak, hanem hangversenyeket is,
így ez a létesítmény is színesíti a főváros kulturális életét.
Tehát a nemzetközi versenyben jól helytállunk; még egy 4000 fő
befogadására alkalmas kongresszusi központra lenne szükségünk.
Ennek az előkészületei megtörténtek, tervezése véglegesítésre
vár. Az állam már megvásárolta az ehhez szükséges telket a
Művészetek Palotája mellett.
Milyen fejlesztésekre lenne szükség az egészségturizmuson
belül?
– Az elmúlt 15 év során a hazai fürdőkínálat látványosan
megújult. Több helyen a fedett kapacitásokat is fejlesztettük.
Ez azért lényeges, hogy ne csak a nyári strandszezonban
tudjanak fürdőzni a vendégek, hanem egész évben. Ennek a kihívásnak
nagyon jól megfeleltünk, hiszen hazai termálgyógyfürdőink
vendégforgalma, és így a gazdálkodása és munkahelymegtartó
képessége is kiegyensúlyozottabbá vált. Korábban télen
nagyon nehezen tudták a fürdők kigazdálkodni a munkatársak
fizetését. Az egészségturizmuson belül fontos a gyógyászati
kínálatban az egyedi profil kialakítása, a minősített gyógyhelyek
számának bővítése, és azok minőségi fejlesztése.
Melyek a tíz évre szóló nemzeti turizmusfejlesztési
koncepció főbb elemei?
– Először is el kell készíteni a helyzetelemezést,
mert a jelen mutatóiból kell kiindulni. Megvizsgáljuk a hazai
turizmus kínálatának versenyképességét, hogy a kereslet bővítése
érdekében milyen fejlesztések szükségesek, és miként lehet
új piacokat szereznünk. A helyzetelemzés után lehetőségeink
minél jobb kihasználására kell koncentrálnunk. A kínálat
fejlesztésében elsősorban az uniós források ésszerű és jól
ütemezhető felhasználására kell törekednünk. Komplex
koncepciót fogalmazunk meg: hogy jól lássuk saját helyzetünket,
kutatások szükségesek, a kínálat javítása céljából
fejleszteni kell vonzerőinket, ezzel párhuzamosan egyre
modernebb közlekedési lehetőségekre van szükség. Emellett lényeges
a szakemberek oktatása és a tudatos, célzott marketingtevékenység
folytatása. Ahhoz, hogy a felsoroltak működési hátterét
megfelelően biztosítsuk, a turizmust és a vendéglátást érintő
jogszabályokat és a működés finanszírozásának kérdését
is meg kell vizsgálnunk. Így pl. azt is, hogy miként javíthatunk
a gyógyfürdőkben működő balneológiai kezelések Országos
Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott ellátási
rendszerén. Nemsokára szakmai vitára bocsátjuk ezt a tízéves
keretbe foglalt szakmai koncepciót.
A turizmus fejlesztése összefügg az úthálózatok, a
vasúti közlekedés állapotával. Tárgyalnak ebben a témában
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékeseivel?
– Számos területen érinti a turizmus a közlekedés
fejlesztését. Ide tartozik az autópályák, a repülőterek és
a kerékpárutak korszerűsítése, építése. Ezért folyamatos
az egyeztetés a két tárca között.
Medveczky Attila
|
