|
 2016.01.15.
Nemzet-nemzetiség
Erősödik a félelem az elköteleződéstől
Hazánk 13
nemzetisége másodszor találkozott egy helyszínen a „Közös
égbolt alatt” elnevezésű konferencián. Fülöp Attila
helyettes államtitkára meggyőződése, hogy a nemzetiségekre
vonatkozó jogszabályaink példát mutatnak a szomszédos országok
vezetőinek.
Milyen célból rendezték meg ezt a konferenciát?
– A rendezvényt Ceglédbercel önkormányzata szervezte,
immár második alkalommal abból a célból, hogy a nemzetiségek,
önkormányzatok képviselőit egy helyre, egy napra hívják össze
eszmecserére és a témát érintő aktuális jogszabályokról
való tájékoztatásra.
Az ön szavait idézem: „a XXI. században mind
a társadalom különböző szintjein, mind egyéni szinten felerősödött
a félelem az elköteleződéstől”. Mi okozza ezt a félelmet,
és mindez miként kapcsolódik a hazai nemzetiségekhez?
– Notker Wolf bencés prímás-apátnak idén jelent meg
legújabb könyve, amelynek egyik fejezete azt vizsgálja, hogy
korunkban vajon miért alakulnak ki jóval nehezebben erős kötődések,
vagy olyan közösségek, melyekben erős a kötődés. Mindez
igaz a családra, a munkahelyi és az egyházi csoportokra is.
Wolf apát úr szerint mindennek az oka, hogy egyre nehezebben köteleződnek
el az emberek, mert olyan sok információt és ajánlatot kapnak
életükben. A nemzetiség viszont egy olyan összekötő kapocs,
amelyben olyan elköteleződés jön létre, amihez hasonlót alig
találunk világunkban. A nemzetiségeknek nagyon erős a közösségformáló,
összetartó és kultúra-identitást megőrző erejük – ebből
a szempontból is értéket képviselnek a XXI. században. Amikor
Magyarországon nemzetiségekről beszélünk, azt is figyelembe
kell venni, hogy mi a Kárpát-medencében élünk. Máshol máshogyan
ítélik meg a nemzetiségek helyzetét. Magyarország ezeréves történelme
is azt mutatja, hogy csak a nemzetiségekkel együttműködve
lehetünk sikeresek. Ahogyan ők is. Mielőtt számokról, jogszabályokról
és forrásokról beszélnénk, ezt ki kellett hangsúlyoznom.
Természetesen pozitívum a költségvetési támogatás megnövekedése,
és a jogszabályok olyan szintű alakulása, hogy már 13
nemzetiségi szószóló dolgozik a Parlamentben. Az egész hátterében
azonban az áll, hogy a nemzetiségekkel való jó viszony meghatározta
történelmünk alakulását. Annak ellenére, hogy az együttműködés
során voltak ellentétek.
Nem is egyszer Magyarország történelmében…
– Nem is tagadom, főleg a XX. században nagyon sok rossz
példáról beszélhetünk, s mindegyiknek megvolt az előzménye.
Ahogy 1848–1849-ben is, mikor a nemzetiségeket ellenünk
fordították a Habsburgok.
– Ott már kissé árnyaltabb a kép. Az aradi tizenhármak
között is voltak más nemzetiségűek, sőt a pozsonyi tizenhárom
vértanú több mint fele nem is beszélt magyarul, mégis életét
áldozta a szabadságért.
El tudják érni, hogy a magyarországi nemzetiségek
vezetői tegyenek valamit annak érdekében, hogy a határon túli
– erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai – magyarok
ne éljenek szülőföldjükön hátrányban?
– Jó példával kell elöl járni, és ebben a szószólóknak
kiemelt a szerepük. A velük való kapcsolat, és a nemzetiségekre
vonatkozó jogszabályaink kitűnő példát mutatnak a szomszédos
országok vezetőinek. Évről évre jelentősebben támogatjuk a
nemzetiségek intézményfenntartását, iskoláik és önkormányzataik
működését. Ezek mind olyan intézkedések, melyekhez hasonlókat
az elszakított nemzetrészeknél nem lelünk. Amennyiben az itt
élő nemzetiség meg tudja tartani az állampolgárságát, és
úgy érzi, hogy semmilyen hátrányt nem szenved, s emellett
anyaországával jó a kapcsolata, akkor mindezek az elemek a
gazdasági együttműködésre is pozitívan hatnak.
A gazdasági együttműködés a határon átívelő közös
pályázatokat jelenti?
– Működnek olyan nemzetiségi vegyes bizottságok,
melyeket a magyar és az adott nemzetiség állama hoztak létre.
Ezekben konkrétan is felvetődnek olyan határ menti fejlesztési
lehetőségek, melyeket nyilvánvalóan a magyar állam mellett
egy szószóló, vagy a nemzetiségi önkormányzat támogat,
hiszen az a hazai nemzetiségek és a határ túloldalán élő
magyarok számára egyaránt előnyös.
Miként támogatják a nemzetiségek nyelvének, hagyományának,
nemzeti önazonosságának megőrzését szolgáló programokat?
– A magyar állam támogatja a nemzetiségek önkormányzatait.
Léteznek országos, területi és települési nemzetiségi önkormányzatok.
Ezt a közel 2200 önkormányzatot, és azok intézményrendszerét
az állam jelentős forrásokkal támogatja. A nemzetiségi önkormányzatok
óvodákat, általános- és középiskolákat, kulturális intézményeket,
például levéltárakat is tartanak fenn. Ezenkívül a kormány
a nemzetiségek programjait is támogatja. A 2016-os költségvetésben
a nemzetiségek támogatása összesen 8 milliárd forint. Ez
2010-ben kevesebb, mint 4 milliárd volt; leginkább az elmúlt két
évben nőtt meg ez a forrás. A november 16-án meghirdetett pályázat
pedig azt teszi lehetővé, hogy a nemzetiségek a kulturális
kezdeményezéseik megvalósítására, táboroztatásra, pedagógus-továbbképzésre
jelentkezzenek.
A nemzetiségek színházait is támogatják?
– A Magyarországi Német Színház ügye annyira aktuális,
hogy 2015-ben 200 millió forintot kapott ez a teátrum felújításra.
Itt kell kiemelni, hogy 2014 óta külön költségvetési
keretben intézményi beruházást, fejlesztést támogat a magyar
állam. A nemzetiségi színházak esetében pedig a 2016-os költségvetés100
millió forintos támogatása – első alkalommal –
kifejezetten a színházaknak szól.
Medveczky Attila
|
